2011. aug. 11.

Lovćen Nemzeti Park - Kotorból

Lovćen Nemzeti Park két csúcsa,
a két csúcs közötti nyeregből indul a jelzett ösvény Kotorba.
Háttérben a Kotor feletti hegyek.

A túraleírások illetve a Montenegró útikönyv alapján egyáltalán nem vált világossá hogyan helyezkednek el, illetve hogyan érhetőek el a kotori csúcsok. Tetézte a bizonytalanságot a kotori információs iroda is, ahonnan a három nap alatt egyetlen használható információt sem sikerült megtudni. Íme a megfejtés:

Kotorból óránként több autóbusz indul Cetinje felé. Az útvonal már önmagában izgalmas, Budva felett hatalmas hágón át jut el a Cetinje-poljéba. A város inkább hasonlít egy községre, mint egy fővárosra, pedig a múltban volt az is. Mondjuk ki: egy unalmas falu.

A buszmegállóban alkoholszagú és erőszakos taxisok próbálnak felcsalni a csúcsra. Az útikönyv is őket ajánlja, innentől kezdve egyáltalán nem bíztam meg már semmilyen írott kalauzban. Helyette stoppal érdemes próbálkozni, a forgalom kövér, az esélyek jók. A Park határán fizetni kell (2 Euró).

A tetőn a kialakított parkolóban vált csak világossá, hogy voltaképpen két csúcsról van szó, Štirovnik (1,749 m) és a Jezerski (1,657 m). Az elsőn adótorony (állítólag katonai létesítmény), a másodikon pedig a látogatható Njegoš mauzóleum. A parkolóból lépcső vezet fel, a fokokat a montenegróiak szokták számolni, nekünk nem sikerült. De azért jó sok volt... A volt uralkodó földi maradványa belépő ellenében látogatható (6 Euró), azonban a többség látszólag a kotori táj miatt jön ide.

A Jezerski alatt pár kilométerrel, a két csúcs közötti nyeregből (lásd fenti panoráma) indul a turistaösvény Kotor felé. Itt árulják a tájegység jellegzetességét a njegoši sonkát, illetve itt található egy menedékhely is. Elvileg forrás is van, gyakorlatilag nincs.

Háttérben a kotori öböl

Az piros körrel (fehér kitöltőszínnel) jelzett út kb. egyharmadánál keresztezzük a Njegoš felé vezető autóutat. Itt vendéglő található. Rövid szakaszon az autóúton haladunk, majd a legmeredekebb szakadékba ereszkedünk le (érdemes figyelni a jelzésre, mert a látvány miatt elbámulva túlhaladhatjuk a letérőt.

Aki autóval van igazán pazar szerpentineken ereszkedhet vissza Kotorba,
ezen autóbusz sajnos nem közlekedik. Ha elértél idáig, akkor máris eltévesztetted a letérőt.
A gyalogosoknak meg ez jut osztályrészül

Ezután meredek ereszkedők után érünk ki Kotor városa felé. A vár még messze alattunk, az ereszkedő kövekből kiépített gyalogösvényen szerpentinezik le a vár mögötti dolinában álló romos kápolnáig. A kápolna előtt azonban még meg kell küzdenünk a derék montenegrói pásztorokkal, akik háza mellett elhaladva nem kerülhetjük el az üzleti ajánlatot. Nagyon felkészültek, a sajtot eredeti módon kínálják, papírlapon golyóstollal többnyelvű reklámot lobogtatnak. Magyarul nem írták ki, így nem vettünk sajtot.

A kápolnától bemehetünk a várba (megspórolva a belépési díjat), vagy a köves gyalogúton leereszkedhetünk a városba.

Ez már a vár magassága.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése