Oldalságok

2012 okt. 17

Utókép illúziók

Ezerszer elsütött poén az interneten az utókép. De valamivel izgalmasabb, ha csinálunk egyet-kettőt mi is. Legyen mondjuk az, amikor a fekete-fehér képből látunk színeset. Egyszerű rollowerek következnek,  rátolod az egeret a képre, bámulod a színes pacák közepén a pici keresztet, majd mikor meguntad, lerántod az egeret és a felbukkanó fekete-fehér kép helyett... nos, ha mégis új volna a dolog, nem lövöm le a poént... Jó móka. Grimpixnek tetszett.




Jó színes képet érdemes választani, nem kell sokat polírozni, mert a hatás csupán szemvillanásnyi. Az első képet csupán deszaturálni kell, a második képnek előbb egy Fill 50% (Luminosity összhatásban), majd egy Invert, hogy a színek komplementere éghessen a retinánkba. A grimpix-módszer szerint (kikísérletezve tudományosan) nem árt ezután még egy plusz szaturáció-beöntést is adni, ami kompenzálja némileg a  fakóbb illúzió-színeket. Érdemes tenni a képek közepére egy célkeresztet is, könnyebb összpontosítani a játék során. Nem ártana sötét szobában, fekete háttérrel nézni, de az már a spontaneitás ellen vagyon.

Kis megjegyzés, hogy bár az így leírt módon a legegyszerűbb elkészíteni a képeket, nem árt észrevenni (hátha még valamire jó lesz), hogy voltaképpen a színes változat nagyjából a LAB mód a/b csatornája, a fekete-fehér kép pedig a Lightness csatorna.



Nos a valóság csupán illúzió... de legalább jó színes. Csináljatok ti is hasonlókat. Persze csak ha akartok. 

2012 okt. 15

Középszürke

A középszürkén már sok okos ember vitatkozott az interneten. Nem is szólunk most bele ebbe. A bejegyzésben a középszürkét mint a képfeldolgozó szoftverben megjelenő tónust/színt próbáljuk körültapogatni Grimpix-el.

Az alábbi összehasonlítást érdemes olyan böngészőben nézni, ami képes az ICC színkezelésre. Mint korábban kiderült, ebből a szempontból az IE, utána a Mozilla és csak ezek után a Chrome a jó sorrend. Te is elkészítheted: az alsó sáv Fill 50% Gray, a felső pedig egy Black to White degradé 11 zónára posterizálva (a szélső zónák szélesebbek lettek, azokban nem kell különbséget észlelni). A 11 zóna csak azért pont 11, mert a legtöbb dokumentáció Ansel lába nyomán ennyit használ. Majd meglátjuk érdemes  e más zónarendszert kitalálni. 
AdobeRGB és ProPhotoRGB - egereld meg
AdobeRGB és sRGB - egereld meg
AdobeRGB és Lab (sRGB-be konvertált szimuláció) - egereld meg
Amennyiben a böngésző helyesen színkezelt, a következőket vehetjük észre. Az 50% szürke mindhárom (sRGB, aRGB, ProPhotoRGB)  színmódban RGB128 értéket mutat. De amíg az sRGB és aRGB Lightness értéke 54, addig a ProPhoto (és a ColorMatch, ami itt most ez nem szerepel) L értéke 61. Ez természetes, hiszen a gammájuk 1,8 szemben az előző kettő 2,2-es gammájával (bármit is jelentsen ez most). 
Az egyes zónákban mért értékek.
Tehát az sRGB és aRGB középszürkéje egyforma, viszont különbség látható főleg az I-II zónákban. Lásd a megegerelt fenti skálán. Fontos észrevenni, hogy az RGB értékek teljesen változatlanok (ugyanazokról a színekről van szó), viszont a Lightness értékben eltérések vannak, ez a színkezelés műve. 
A táblázat ezeket foglalja össze, kiemelve a különbségeket. Az alábbi diagramon pedig jól látható, hogy a Lab Lightness értéke lienáris. Az sRGB és aRGB görbéje meg eltér ettől az egyenestől.
Lightness értékek eloszlása a zónákban.
Bár a tesztsorozat a középszürke körüljárását szolgálta, a színterek és profilok használatát is megvilágítja részben. Jól látható, melyik profile melyik zónában erős, hol tartalmaz több tónust. Mindez azonban nem annyira releváns, hogy ennek alapján valamelyik színtér mellett elkötelezhetnénk magunkat. Csak jó tudni róla, hogy ugyanaz a középszürke különböző gammával patkolt színterekben lehet világosabb avagy sötétebb, ugyanakkor ez hatással van nemcsak a színtér színeire, hanem a tónusokra is. 

2012 okt. 11

Az EV kerék CSOKoltat


LV és EV értékekkel számolni fárasztó, főleg, hogyha a fényképezőgépünk 1/3 EV értékeit is figyelembe vesszük. Ezért Grimpix elkészítette nektek (fenét nektek, saját magának) a Csudálatosan Okos Kalkulátort (CSOK). Töltsétek és használjátok, tessék, csak tessék. Mindenkinek jut egy CSOK. 

A neten található más hasonló eszközökkel szemben, ez  feltünteti az 1/3 záridőket és rekeszeket. Az EV skála sajnos nem ekkora bontású, egyrészt mert a matematikája nem teljesen világos még számomra, meg aztán a záridőknél is súlyos kerekítések vannak, amiket szem előtt illene tartani, de azért jó közelítéssel használható. 

Használata:
1. Az ilyen jószágok eredetileg arra készültek, hogy az előbbi posztban található táblázat alapján megsaccoljuk az exponálási feltételeket. Pl. süt a nap ezerrel, akkor az LV15. Ha ISO100 van a gépben, akkor az EV nyilat rávisszük a piros 15-re, jelezvén: ISO100-on az LV és EV ugyanaz. És máris lehet válogatni a rekesz/idő párokból. De ha teszem azt ISO800 van a gépben, akkor az ISO800 nyilacskáját állítom az LV15-re (ekkor az EV18-at mutat) és választok a rekesz/idő párok közül.

2. No de Grimpixnek nem ezért kellett. A fotós szakirodalom (pl. zónázás) általában EV-ben számol. De mivel a Nikon nem hajlandó megmutatni a mért EV-t, magunknak kellene kiszámolni azt a rekesz/idő párból.  A CSOK-al elég párosítani a gép által javasolt értékeket, és máris leolvasható, hogy az mennyi EV is nagyjából. Az ISO csak akkor játszik, ha netalán az LV-re is kíváncsiak volnánk, valamilyen perverz okból. (ez szerintem rizsa, igazából Grimpix se akarja használni, de élvezte megcsinálni, s ezzel a dumával indokolja)

Vannak persze online kalkulátorok is, de egészen megbízhatót nem találtam. Szóval hiánypótló ez az eszköz, na. Sokszor fogjuk még használni a naplóban a CSOK-ot.
Szevasztok. CSOK.

 Lapzárta után: ez az eszköz se kutya ni.

2012 okt. 9

WTF LV vs EV?


EV értékek különböző helyzetekben
Na most az nyújtsa fel a kezét aki úgy gondolja, teljesen tisztában van a fényméréssel, a fényértékkel és az expozíciós értékkel. Grimpix valószínűleg a legelső órákról hiányozhatott (vagy Alzheimer úr pakolta el a jegyzeteit). Úgy is mondhatnám, Grimpix legalább olyan sötét mint... mint egy nullás fényérték (lásd később) és akkor még finom voltam. És mindenki, akinek a fényérték és az megvilágítási érték szinonima: dettó... Az sem vigasztal, hogy Grimpixnél sokkal nagyobb megmondó emberek is keverik a fogalmakat (bár ők lehet ha csak lazaságból).

A fényérték tehát (LV) az az abszolút mutató, ami a témánk fényességét jelzi (a róla visszavert fényt), függetlenül attól, hogy egy kamerával lófrál e előtte valaki, vagy sem. Ugyanabban a megvilágításban egy bujkáló néger LV-je a szénbányában  jóval kisebb lesz, mint egy érett gyapotmező lángoló keresztek fényében (Grimpix nem túl korrekt politikailag)  - ez világos, mert függ a téma reflexiójától. A megvilágítási értékhez (EV) már nem árt egy fényképezőgép is, mivel ez az érzékelő által látott fény mérőszáma.  Ezek között a kapcsolatot pedig az ISO valósítja meg, vagyis, hogy az  adott LV-t mennyi EV-nek látja a szenzor.

  Kamera                         Téma
Megvilágítás(EV) ↔  ISO  Fényérték  (LV)

ISO100 esetén EV=LV
ISO200 esetén EV=LV+1
ISO50 esetén EV=LV-1

0LV az a fényérték ami ISO100-on F1-es rekesszel 1" exponálást kér. Vagyis 0EV. Hogy miért pont az F1/1" a kitüntetett origó? Hát csak mert...
Az ISO által meghatározott EV-értékkel kell eltérni az F1/1"-től. Ezt rekesszel vagy záridővel tehetjük meg, általában kombinálva, mert kinek van manapság F1-es objektívje... 

A fényérték táblázatok sokfélék, többnyire -6 +18 között próbálják leírni a fényviszonyokat, ahol az LV18 az a vakító fény, amikor megcsillan a Nap a vízen, az LV -6 pedig a csillagfénnyel bevilágított éjszaka. A skála két széle nem véges, s bár ezek nem kimondott fotós témák, kíváncsi lennék a bányászbéka valaga a fekete lyukban, illetve az atomvillanás kábé milyen értékekre esne... Lásd balra fent egy kikopizott táblázat szemléltetőnek.

A szürkelap (*18%) napsütésben LV15. Mivel azt tartják, hogy az átlag kép fényessége (bármit is jelentsen ez) a szürkelapéval rokon, nem csoda, hogy a napsütés, ami ugye LV15, pontosan a sunny tizenhatosnak is a területe. Miért is? Hát mert ISO100-on F16 rekesszel az ISO reciproka nagyjából 1/125s. (igazából 1/100). Lásd a táblázatot. F16 pont 8EV-re van az F1-től. 1/125s pedig 7EV-re az 1"-től. 7EV+8EV az pont 15EV. Tádám.
ISO 100 esetén. Forrás
Ugyanennyi fényérték (LV15) ISO200 esetén már EV16-nek számít, vagyis F16 mellett 1/250-at (ISO reciproka) kell exponálni. Vagyis a 0-tól 16 EV-re kell exponálni, ami ebben az esetben  8EV rekeszben + 8EV záridőben. De lehetne pl. F5,6 (ez már ugye nem sunny-tizenhatos) mellett 1/2000. Mert 0-tól az F5,6 5EV távolság, az 1/2000s pedig 11EV. Annyimint 16 EV. 
És így tovább. Vadul hangzik? Nem az. Párszor megnézed a táblázatot és megy mint a karikacsapás. 
Exposure Value NumbersExposure Settings
1002004008001600f/1f/1.4f/2f/2.8f/4f/5.6f/8f/11f/16f/22
----18---------8000
---1817--------80004000
--181716-------800040002000
-18171615------8000400020001000
1817161514-----8000400020001000500
1716151413----8000400020001000500250
1615141312---8000400020001000500250125
1514131211--800040002000100050025012560
1413121110-80004000200010005002501256030
1312111098000400020001000500250125603015
121110984000200010005002501256030158
11109872000100050025012560301584
1098761000500250125603015842
987655002501256030158421"
876542501256030158421"2"
765431256030158421"2"4"
654326030158421"2"4"8"
5432130158421"2"4"8"15"
43210158421"2"4"8"15"30"
3210-18421"2"4"8"15"30"-
210-1-2421"2"4"8"15"30"--
10-1-2-321"2"4"8"15"30"---
0-1-2-3-41"2"4"8"15"30"----
-1-2-3-4-52"4"8"15"30"-----
-2-3-4-5-64"8"15"30"------
-3-4-5-6-8"15"30"-------
-4-5-6--15"30"--------
-5-6---30"---------
-6----60"---------
Persze ez is olyan, mint annyi más értelmetlen dolog, ami csak a Grimpixeknek okoz némi földi örömöt. Az életben nem kell már használnod, mert a fényképezőgép úgy állít be mindent, hogy az EV-ről nem is ad visszajelzést. Csak a kézi fénymérők jelenítik m;g olykor az EV értékét. Viszont a szakirodalom annál többször használja, ezért a naplóban is lesz még róla szó.

* a 18%-os szürléről későbbi bejegyzésekben lesz szó

2012 okt. 8

A DNG profilgyáros

Az előbbi cikkben egy Gretag Macbeth színskálára kalibrált D5000 profilt készítettünk az ACR-hez. További örömködések következnek.

A DNG profilgyárosban rengeteg profilt ki lehet próbálni, rányitható bármelyik géppel készített fotóra bármelyik kamerának a színtere. Ez az igazi digitális cross-process :) Két fő csoport van amivel játszhatunk (az ACR beépített profiljai közül), az egyik az Adobe standard beállítása minden egyes kameratípusra. Ezek úgy vannak megoltva, hogy bármelyik típust is használjuk, nagyjából ugyanazt a színvilágot kapjuk. El bírom képzelni, hogy ez a beállítás erősen uniformizál (bármit is jelentsen ez most). A másik csoport pedig, minden egyes kamerának specifikus, kb. 4-8 beállítása, ilyenek, mint Landscape, Vivid, Portrait, Neutral stb. Ezek a CCD színterét olyan módon csapolják meg, hogy az adott témakör színvilágát leginkább megközelítsék. 

Elsőnek a D5100 profiljait próbáltam ki, hiszen ez a jogutódja a D5000-nek. Az eredmény erős eltolódás a lilába. Másodiknak a D90 következett, hiszen állítólag ebből butították a D5000-et. És valóban, ugyanaz a leképezés. Zéró látható különbség. És mi van a Canonéknál? A 450D korszakomban elégedett voltam a színekkel. De Nikonon semmi különös, azért meglep, hogy használhatóak a színei. Kipróbálok még egy Powershoot profilt is, meg egy Leica M8-at, mind színhelyesebbek mint a D5100 cucca.

Kontrasztban legalább a kipróbáltak fele jobb mint a D5000 saját profiljai. Most mi legyen? Megalázzam egy Canon profillal a Nikont? Akkor már inkább a Leicával, az nem annyira ciki.
Nyers RAW, semmilyen beállítás nélkül, csak a camera profiles-t cserélgettük. 

Na most ezen az ábrán nem látszik jól, de egymás után pattogtatva elég jelentős a különbség. A szokásos profilok mellé így még bevesszük a Leika M8 standardját is. Olyan jóféle kontraszttalan beállítás, erősen kontrasztos témáknál még jól jöhet korrekciónak.

2012 okt. 5

Hogy a RAW-nak nincs színtere? Csinálunk!

Szerintetek milyen ember az, aki miután végigfotózott egy, teszem azt, Velvia filmet, beszkenneli, kinyomtatja, majd lazán eldobja a diát, merthogy az már minek? Mit érdemel az ilyen? Nos, ugyanilyen fotó-bűnöző az is, aki nem tartja meg a RAW-okat, vagy ó borzalom, annyira megátalkodott, hogy egyenesen JPG-be fotózik. Hát van lelke az ilyen gazembernek? 

Arra voltunk igazán kíváncsiak, vajon az amatőr fotósok milyen színtereket használnak mindennapi képeikre. Sajnos a közvélemény 7 (hetes) darab válasza semmiképpen sem reprezentatív. De akkor ki használja a CCD-je drága pénzen megvásárolt színterét? Ez olyan, mintha a drága TMAX-ot a sarki fotópultnál dolgoztatnánk ki, vagy... na de hagyjuk az újabb analógiákat, úgyis digitáliákban gondolkodunk most.



Szóval minden istenfélő ember RAW-ot fotóz és teszem azt Adobe Camera RAW-ot használ, de sohasem bízza a kamera színbeállításait a véletlenre (mert véletlenek nincsenek is). Ha nem tudod miről van szó, ez lehet egy kiindulási alap.
Grimpix meg úgy döntött kalibrálja a kameráját, hallám mi lesz, tudunk e jobbat csinálni, mint az Adobe standardja, illetve az Adobe Nikon profiljai.

a dpreview D5000 tesztképe a DNG profilgenerátorban
Kalibráljuk a D5000-et az ACR-hez
Grimpix profilja az ACR-ben
Hozzávalók.
1. Adobe Camera RAW,
2. DNG konverter,
3. DNG profile creator,
4. egy RAW amin megjelenik a Gretag Macbeth színkergető ábra.

Ez utóbbit 50 dollár fölött osztják, különben se várunk a postára, mert mostmost kell. Nos akkor honnan szedünk olyan RAW-ot, amin ilyen ábra van és D5000-el lőtték? Na honnan? Természetesen innen. Na jó, ez nem olyan mintha a saját gépünkkel lőtték volna, viszont profi labori körülmények kárpótolnak érte.

A művelet egyszerű, a RAW-ot a konverterrel DNG-be rugdossuk, mert csak ezt fogad a profilgyáros, azt a Profile Editorral megnyitjuk és ott megmutatjuk a színskála négy szélső színét. Az exportált profil magától beül az ACR-be, legközelebb már ott vár ránk. Akinek ennyi leírás nem elég, az itt megnézheti, vagy olvashat róla, mert gátat lehet vele rekeszteni a neten.

Az eredménytől nem vagyunk elszállva. De hát ez az első színprofilunk fényképezőgéphez. Valószínűleg az utolsó is, mert ez is olyan játék amit jobb megcsinálni, mint használni, bár az esetek zömében hajszálnyival jobb az eredmény, mint az Adobe profiljaival... Azért remélem, hogy a 7.1-es ACR messze fölül fogja múlni ezeket.  Vagy nem.

Nos, Grimpix úrfi, hol vannak a RAW-jaim? Hááát izé, kellett a hely a Bear Grylls sorozatnak...


2012 okt. 2

Kiszkutyák fusszatok, jön a színtér!

Forrás
Első közvéleménykutatásom eredménye a következő: alig akad a hétmilliárd ember közül néhány, aki olvasná az Utazásokat. Ezt úgy is fel lehetne fogni, hogy ők páran a kiváltságosok, de Grimpix inkább úgy látja, a kutyát se érdekli a blog.

Mikor a bejegyzésnek nekifogtam, azt reméltem, hogy megtalálom a  színterekről a tuttit, de egyre inkább elbizonytalanodtam. Sőt  úgy látom, nincs is tutti, csak vélemények, a vélemény az meg olyan, mint a segglyuk, mindenkinek van, de senki sem kíváncsi a máséra... 

A mindennapi fotózásban használható színterekkel eddig csak az nem találkozott, aki nem érdeklődött a téma iránt, viszont ezek ismerete még nem jelenti, hogy a munkafolyamatunk (workflow) is tudatos, meg aztán az is lehet, hogy nincsenek is logikus munkafolyamataink csak utólagos racionalizált magyarázataink döntéseinkre. A Kortárs Nagyok (Rockwell, Kelby és társai) már mind megnyilatkoztak a témában.

Pedig színek nincsenek is. Csak különböző hullámhosszú elektromágneses sugárzás és erre különböző módon érzékeny csapsejtek az emberi szemben. Fogadjuk el, hogy az emberi látás színtere (bármit is jelentsen ez) nagyjából leírható a CIE xyz (1931) színtérrel. A színes látásról amúgy sokféle adat kering a neten, labori méréseknél nagyjából 10 millió szín megkülönböztetését jegyzik (2,3-100 millió közé teszik a látható színeket - ami azért nagyon nem mindegy). 
Már eleve absztrakciót igényel, hogy a színterek összehasonlítását egy szakadt monitoron, vagy még egy annál is szűkebb színterű ócska kínai tintával  utántöltött nyomtatón végezzük.
A jelenlegi monitorok az sRGB színtérben mozognak (már létezik aRGB-vel kecsegtető panel), a különböző nyomtatási technikák jó esetben pedig az adobeRGB színtérből táplálkoznak (erre fejlesztették ki), tehát csakis ezeknek a szűkösebb palettáján keresztül tudjuk látni a fotózott világot (kb. a valóságban látható színek felét bírják leírni). A 8 illetve 16 biten kódolható színek száma viszont még becsapósabb. A 16,7 millió szín (8 biten), vagy a 281 trillió szín (16 biten)  nem látható színt jelöl, hanem pusztán csak azt, hogy ennyi színt lehet elkódolni ennyi biten. Hogy ebből a 16,7 millió különálló adatból pontosan milyen színeket is látunk majd, az már az eszközökön és profilokon múlik. Hogy az emberi szem saját profiljáról már ne is beszéljünk. 

Mondhatná bárki, milyen profán megközelítése ez a csodálatos színlátásnak, ám ha hozzávesszük a sohasem látható imaginárius színeket is, máris teret kaptak más, misztikus elméletek. Bevallom, pár évvel ezelőtt Grimpix is azok közé tartozott, akikről Bob Newnam úgy véli, a férfiasság fokmérőjének tekintik a minél szélesebb színterek használatát. Így Grimpix is, mint igazi alfa-hím kacérkodni kezdett a Kodak ProPhoto színtérével, magáénak követelve annak minden valós és imaginárius csücskeit.
Kívülről befele: ProPhoto, aRGB, sRGB. Forrás
Míg az sRGB és aRGB a valós színeket célozza, addig a ProPHRGB tartalmaz imaginárius színeket is (magyarán kilóg a látható tartományból, de nehogy elkezdj számolni UV és Infra irányba, mert ez teljesen más). Gammája 1,8, fehérpontja D50, ebből a szempontból rokonságban áll a ColorMatch színtérrel, mely bár összességében bő színtér, kékjeiben alatta marad az aRGB-nek. (Ha szép egeket fotózol tutti nem ez a jó színtér) Rossz nyelvek szerint a ColorMatch doesn't match :) A ProPHRGB viszont olyan, mint egy szép izmos vadállat, jó rácsok mögött tartani, hogy imaginárius színeivel és hatalmas színterével sose kerülhessen ki ellenőrizetlen környezetbe, ahol esetleg egy tudatlan szerencsétlen ócska monitorján nézegetné. Csak a Jóisten tudja mire lenne ott képes...

Grimpix szerencsére lejött a ProPhoto használatáról, még mielőtt visszavonhatatlanul elkódolta volna képeit. Volna még a Lab mód is, igazán beteg fotósoknak. Színei messze túlnyúlnak a valaha látott színek tartományán, ezért ezeket elkódolni sem érdemes 8 biten. 16 biten már más a helyzet, azonban mire jók az olyan színek, amelyeket soha senki nem fog látni? Persze megvan a maga haszna ennek is a képfeldolgozás során, vagy esetleg kifejlődik majd a hatszínlátó ember...

Mivel a fényképezőgépek is csak az aRGB és sRGB használatát támogatják, ezután csak ezekre koncentrálunk. Ezeknek a gammája 2,2, fehérpontja pedig D65 (6500K). 

Az sRGB a látható színek 38 százalékát, az aRGB a látható színek 50 százalékát fedi le. Az aRGB főleg a cián/zöldben bővebb az sRGB-nél. Bár általában 50% fényességre adják meg az aRGB vs sRGB színtér-információkat, érdemes az árnyék/csúcsfény régiót is figyelembe venni, hiszen a luminancia mentén nem egyenletesen oszlik el a színtér, így az árnyékokban alig jobb a zöld/cián régióban, középtónusokban már határozottan bővebb, míg a csúcsfényeknél már többlet színek jelennek meg a bíbor/sárga területen is! 


sRGB IEC61966-2.1Adobe RGB 1998
25% Luminance50% Luminance75% Luminance
Forrás
Az összehasonlításokat általában a CIE xy színtérhez viszonyítják, ahol a különbségek igen markánsak, de nem árt elfelejteni, hogy a színlátásunk nem tejesen így működik. A jobboldali szimuláció azt mutatja, hogy a bővebb zöld/cián régiót sokkal kevésbé érzékeljük nagyobbnak, vagyis bár az aRGB jóval nagyobb mint az sRGB (30-40%-al), ezt a különbséget mégsem látjuk ekkorának.  

sRGB IEC61966-2.1Adobe RGB 1998
CIE xy
Exaggerates difference in greens
CIE u'v'
Closer to the eye's perceived difference
Forrás 
Ezt azonban nem kell elhinni a Cambridge in colors-nak, aki készít, vagy talál erre egy értékelhető szimulációt (ami érinti a sötét-közép-világos tónusokat is) annak Grimpix fizet egy sört :) 

Grimpix aRGB-t használt eddig. Egyelőre ez így is fog maradni. Az aRGB-t kimondottan a szubsztraktív megjelenítés additív szimulációjára fejlesztették ki. Vagyis úgy is tekintem, hogy egy híd az RGB illetve a CMYK színmódok között. És a becsvágy, hogy egyszer képeim nyomtatásban is megjelennek, bizony nagy úr. Csak akkor nem ártana az  elméleti marháskodás helyett fotózással is foglalkozni.