Már az ősembernek a vágya is az volt, hogy a villámot lefényképezhesse. Sajnos bő harmincezer esztendőt kellett erre várni. Hanem most elég
jók az esélyek a villámfényképezésre, aki kibírta eddig kihalás nélkül, most megpróbálhatja.
 |
| Természetesen az első vonal számít, a többit a hosszú záridő festette. |
A zimankó és hófúvás utáni hideg, áprilisi esőcskék sem kedveznek a villámoknak, tehát szobakísérlet következik annak megállapítására, ellenőrzött körülmények között, milyen fürgén képes a gép ráharapni a villámokra, melyek a wiki szerint átlagosan
200 milliszekundum alatt sülnek ki. Van erre
segédprogram is.
Kíváncsi voltam sikerül e ezt reflexből, kioldózsinórból elkapni a Nikonnal.
260 ms a legjobb eredményünk úgy, hogy melegben, kényelmesen hátradőlve, előre számítottunk a villanásra, a kamera meg természetesen előfeszítve volt.
Nagy átlagban 260-350 milliszekundum között mozgott reakcióidőnk. Nektek milyen a reakcióidőtök? Mindenesetre kétlem, hogy egy átlagos villám kézből elkapható. Főleg napközben.
 |
| A CHDK fürgesége 100ms fölötti |
Szóval adott az
SX10 IS, és rajta a CHDK. A leírások alapján ez a gép kevesebb mint 100 milliszekundum alatt képes reagálni. Több szkriptet is kipróbáltunk, a legkonzisztensebb eredményeket a
Fudgey-féle Lightning script adta, 160 milliszekundumnál hosszabb, de leginkább 200 milliszekundum körüli értékkel. Érdekes, hogy ugyanazzal a beállítással, ugyanazzal a monitorral majdnem 100 ms szórás tapasztalható a reakcióidőben. Mivel a 160-200ms eléggé a határon van a villámokhoz, a tesztprogramban a villanást 0,2 másodperc hosszúra állítottuk, és az
minden esetben rákerült a tesztképre. Valószínűleg csak a villámok legvégét fogjuk elcsípni vele, de legalább nem lesznek túlexponáltak a képek. Tehát az eredmények részben biztatóak, várjuk az első égiháborút, de azért nem mondtunk le egy igazi
villámkioldóról sem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése