2017. okt. 23.

Peripheral drift - hányós képek 2

Biztosan ismeritek Akiyoshi Kitaoka úr munkásságát. Na... legalább a forgó kígyókat biztosan. Ha mégsem, akkor érdemes chipset és kólát hozni, hányósabbak esetleg egy törülközőt is leteríthetnek. Ez az illúzió a luminancia érzékelésében rejlik, ugyanis a sötét illetve világosabb részek feldolgozásában időeltolódás van. Emiatt a sötét irányából a világos felé látszanak elmozogni az elemek.
A tudomány, nekünk negyveneseknek meglehetősen friss, a kilencvenes években kezdtek vele komolyabban foglalkozni. A nyúroszájenszbe nem kívánunk belenyalni, a linkeken sok érdekes dolgot lehet olvasni, mi csak megpróbáltunk néhány képet lemásolni, apró módosítgatásokkal tesztelni, jobb, vagy rosszabb lenne az optikai varázs, ha kicserélünk elemeket, ill. színeket.
A képeket eredetiben érdemesebb figyelni, bár kicsiben is simán kialakulhat az örvénylő mozgás. Leginkább amíg a szöveget olvasod, mert a perifériás látást bizgetik. Némely ábra egészen furcsa dolgokat produkál ha megszkrollozod az oldalt.
Ha valaki szeretne tovább játszani velük, szóljon és elküldöm a Corel állományt. 

A harsány színek segítik az illúzió kialakulását. A fenti képeken úgy tűnik leginkább az eredetileg használt színek (a klasszikus tekergő kígyók alkotásból) működnek a legjobban. De a középső is izeg rendesen.
Ez az ábra (a klasszikus csónakillúzió) azt bizonyítja, hogy az illúzió kialakulásának nem elengedhetetlen feltétele a komplementer színek  használata, és nem fontos az erős kontraszt sem. A jobboldali ábra kicsivel több akklimatizációs időt kíván, az apró ellentétes irányban elmozgó elemek megnehezítik a hatás kialakulását.
 Komplementer színekben kevés babszemmel is működik a dolog...
... a sok apró elem itt kifejezetten segíti az örvénylés illúzióját, a komplementer színek itt sem fontosak. Ezek az ábrák kifejezetten jól reagálnak a függőleges szkrollozásra is.
A hullámzás illúzióját többféleképpen elérhetjük, az elemek torzítása és elforgatása is alkalmas erre.
Itt sem fontosak a színek. A fekete-fehér vonalak kontrasztja végzi a dolog oroszlánrészét.
Ez az ábra inkább térélményt ad, de olykor meg is moccan.
 Paralaxis élményt nyújtanak ezek az ábrák...
... többféle színkombinációban, réssel egyaránt működnek. Erősen gyanús nekünk, hogy ennek a hatásnak valami köze van a sztereogramok működéséhez is.
 A klaszikus őszi színkavalkádos variációi.
Egyetlen állandó ezekben, a fekete-fehér kontraszt, a színek és illesztések variálása nem zavarja meg az élményt.
A fentiek alapján egy újabb formakísérlet.

Azért az megnyugtatott, hogy Akiyoshi Kitaoka úr munkái sem mind működtek egyformán tökéletesen. 

Itt találtok témakörökre lebontott optikai érdekességeket:
http://www.michaelbach.de/ot/index.html     

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése