Oldalságok

2012/10/02

Kiszkutyák fusszatok, jön a színtér!

Forrás
Első közvéleménykutatásom eredménye a következő: alig akad a hétmilliárd ember közül néhány, aki olvasná az Utazásokat. Ezt úgy is fel lehetne fogni, hogy ők páran a kiváltságosok, de Grimpix inkább úgy látja, a kutyát se érdekli a blog.

Mikor a bejegyzésnek nekifogtam, azt reméltem, hogy megtalálom a  színterekről a tuttit, de egyre inkább elbizonytalanodtam. Sőt  úgy látom, nincs is tutti, csak vélemények, a vélemény az meg olyan, mint a segglyuk, mindenkinek van, de senki sem kíváncsi a máséra... 

A mindennapi fotózásban használható színterekkel eddig csak az nem találkozott, aki nem érdeklődött a téma iránt, viszont ezek ismerete még nem jelenti, hogy a munkafolyamatunk (workflow) is tudatos, meg aztán az is lehet, hogy nincsenek is logikus munkafolyamataink csak utólagos racionalizált magyarázataink döntéseinkre. A Kortárs Nagyok (Rockwell, Kelby és társai) már mind megnyilatkoztak a témában.

Pedig színek nincsenek is. Csak különböző hullámhosszú elektromágneses sugárzás és erre különböző módon érzékeny csapsejtek az emberi szemben. Fogadjuk el, hogy az emberi látás színtere (bármit is jelentsen ez) nagyjából leírható a CIE xyz (1931) színtérrel. A színes látásról amúgy sokféle adat kering a neten, labori méréseknél nagyjából 10 millió szín megkülönböztetését jegyzik (2,3-100 millió közé teszik a látható színeket - ami azért nagyon nem mindegy). 
Már eleve absztrakciót igényel, hogy a színterek összehasonlítását egy szakadt monitoron, vagy még egy annál is szűkebb színterű ócska kínai tintával  utántöltött nyomtatón végezzük.
A jelenlegi monitorok az sRGB színtérben mozognak (már létezik aRGB-vel kecsegtető panel), a különböző nyomtatási technikák jó esetben pedig az adobeRGB színtérből táplálkoznak (erre fejlesztették ki), tehát csakis ezeknek a szűkösebb palettáján keresztül tudjuk látni a fotózott világot (kb. a valóságban látható színek felét bírják leírni). A 8 illetve 16 biten kódolható színek száma viszont még becsapósabb. A 16,7 millió szín (8 biten), vagy a 281 trillió szín (16 biten)  nem látható színt jelöl, hanem pusztán csak azt, hogy ennyi színt lehet elkódolni ennyi biten. Hogy ebből a 16,7 millió különálló adatból pontosan milyen színeket is látunk majd, az már az eszközökön és profilokon múlik. Hogy az emberi szem saját profiljáról már ne is beszéljünk. 

Mondhatná bárki, milyen profán megközelítése ez a csodálatos színlátásnak, ám ha hozzávesszük a sohasem látható imaginárius színeket is, máris teret kaptak más, misztikus elméletek. Bevallom, pár évvel ezelőtt Grimpix is azok közé tartozott, akikről Bob Newnam úgy véli, a férfiasság fokmérőjének tekintik a minél szélesebb színterek használatát. Így Grimpix is, mint igazi alfa-hím kacérkodni kezdett a Kodak ProPhoto színtérével, magáénak követelve annak minden valós és imaginárius csücskeit.
Kívülről befele: ProPhoto, aRGB, sRGB. Forrás
Míg az sRGB és aRGB a valós színeket célozza, addig a ProPHRGB tartalmaz imaginárius színeket is (magyarán kilóg a látható tartományból, de nehogy elkezdj számolni UV és Infra irányba, mert ez teljesen más). Gammája 1,8, fehérpontja D50, ebből a szempontból rokonságban áll a ColorMatch színtérrel, mely bár összességében bő színtér, kékjeiben alatta marad az aRGB-nek. (Ha szép egeket fotózol tutti nem ez a jó színtér) Rossz nyelvek szerint a ColorMatch doesn't match :) A ProPHRGB viszont olyan, mint egy szép izmos vadállat, jó rácsok mögött tartani, hogy imaginárius színeivel és hatalmas színterével sose kerülhessen ki ellenőrizetlen környezetbe, ahol esetleg egy tudatlan szerencsétlen ócska monitorján nézegetné. Csak a Jóisten tudja mire lenne ott képes...

Grimpix szerencsére lejött a ProPhoto használatáról, még mielőtt visszavonhatatlanul elkódolta volna képeit. Volna még a Lab mód is, igazán beteg fotósoknak. Színei messze túlnyúlnak a valaha látott színek tartományán, ezért ezeket elkódolni sem érdemes 8 biten. 16 biten már más a helyzet, azonban mire jók az olyan színek, amelyeket soha senki nem fog látni? Persze megvan a maga haszna ennek is a képfeldolgozás során, vagy esetleg kifejlődik majd a hatszínlátó ember...

Mivel a fényképezőgépek is csak az aRGB és sRGB használatát támogatják, ezután csak ezekre koncentrálunk. Ezeknek a gammája 2,2, fehérpontja pedig D65 (6500K). 

Az sRGB a látható színek 38 százalékát, az aRGB a látható színek 50 százalékát fedi le. Az aRGB főleg a cián/zöldben bővebb az sRGB-nél. Bár általában 50% fényességre adják meg az aRGB vs sRGB színtér-információkat, érdemes az árnyék/csúcsfény régiót is figyelembe venni, hiszen a luminancia mentén nem egyenletesen oszlik el a színtér, így az árnyékokban alig jobb a zöld/cián régióban, középtónusokban már határozottan bővebb, míg a csúcsfényeknél már többlet színek jelennek meg a bíbor/sárga területen is! 


sRGB IEC61966-2.1Adobe RGB 1998
25% Luminance50% Luminance75% Luminance
Forrás
Az összehasonlításokat általában a CIE xy színtérhez viszonyítják, ahol a különbségek igen markánsak, de nem árt elfelejteni, hogy a színlátásunk nem tejesen így működik. A jobboldali szimuláció azt mutatja, hogy a bővebb zöld/cián régiót sokkal kevésbé érzékeljük nagyobbnak, vagyis bár az aRGB jóval nagyobb mint az sRGB (30-40%-al), ezt a különbséget mégsem látjuk ekkorának.  

sRGB IEC61966-2.1Adobe RGB 1998
CIE xy
Exaggerates difference in greens
CIE u'v'
Closer to the eye's perceived difference
Forrás 
Ezt azonban nem kell elhinni a Cambridge in colors-nak, aki készít, vagy talál erre egy értékelhető szimulációt (ami érinti a sötét-közép-világos tónusokat is) annak Grimpix fizet egy sört :) 

Grimpix aRGB-t használt eddig. Egyelőre ez így is fog maradni. Az aRGB-t kimondottan a szubsztraktív megjelenítés additív szimulációjára fejlesztették ki. Vagyis úgy is tekintem, hogy egy híd az RGB illetve a CMYK színmódok között. És a becsvágy, hogy egyszer képeim nyomtatásban is megjelennek, bizony nagy úr. Csak akkor nem ártana az  elméleti marháskodás helyett fotózással is foglalkozni.

10 megjegyzés:

  1. Nem tudtam hogy az s RGB 38, az a RGB 50 %. Egyébként ha a blog népszerűségét akarod növelni tegyél fel valami karcos filmről szkennelt 15 éves akt-ot vagy hasonlót :)
    Lehet, hogy túl fáradt mindenki a diagrammokhoz inkább képeket szeretnének látni , viszont az lyen posztjaid megállnák a helyüket akármelyik ígényesebb szaklapban.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az is sorra kerül majd :) Ha képet akarsz nézni, ugorj fel, mert elég kocka dolgok fognak következni egy darabig:)

      Törlés
    2. Szaklap, Istenem, hol vagyunk mi attól :)

      Törlés
  2. Egy ideje en is ragodom ezen a blogos dolgon. Egy nap igy velekedem, masnap meg optimistan allok a dologhoz. Meg nem hatarozatlan vagyok ezugyben. Ami a kockulast erinti en szivesen olvasom. Elsosorban azert mert kapok egy kivonatot sok oldalnyi dokumentaciobol :D es egy velemenyt, ami talan a legfontosabb az egeszben... Ha tenyleg torekedsz arra, hogy minel jobban kihsznald az eszkozeid, akkor elengedhetetlen az altalanos elmeleti resz ismerete, ugyelve arra, hogy at ne fordulj a tehnokrata oldalra mert az egy nagyon nagy csapda :)

    Na es most megkeresem az ekezeteim, mert ujratelepites utan erre meg nem kerult sor a melos gepemen :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Már a Goldenblogon is felhúztam az orromat :) de ha arra gondolok, hogy eredetileg az egész naplót saját jegyzetfüzetnek szántam, akkor... hát akkor elég sok meló van vele ahhoz képest :)))

      Jajj én nem félek az erő technokrata oldalától. Sőt igazából a techno-dolgok sem azért kellenek, hogy feltétlenül használjam. Csak a tech. szépségéért :)Sokan nem vallják be, hogy nem a fotóba, hanem a zár hangjába és a zoomgyűrű húzogatásába szerelmesek :) Mondhatnám úgy is, "akiket hívó bűze megcsapott" :)

      Törlés
  3. A 38 és 50 százalék közti különbség még mindig nem akkora, hogy rávegyen engem arra, hogy aRGB-vel bonyolítsam az életem. Egyébként nagyon jó és hasznos cikket írtál erről az általam eddig alig ismert témáról.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Főleg, hogy ezt a különbséget jelenleg nincs ahogyan érzékeld. Meg aztán egy fotó sem mind azokból a színekből épül fel, amit a másik színtér egyáltalán nem is tartalmaz. Max. egy-két foltocska kilóg, vagyis "nem pont olyan" mint szeretnéd. Szóval Grimpix szerint nincsen tutti színtér. De lesz még folytatás, csak várom egy amerikánus blogger válaszát egy elég izgalmatos témában, a Nikon színterek ügyében :)

      Törlés
  4. apuskám, előszőr azt hittem Levente is a korcsmából érkezvén adja megjegyzéseit nem másért mert én a pálinka hastásqa alaatt olvasván felfedeztem az egyetlen igaz mondatot. NEM IRTA GRIMPIX IDE kérem?:__'"+! na látjátok megkaptam a "+! JELT STB. igazából felébresztettél és holnap magammal viszem a vadi új de rég Lyukkameréméat amivel jéé péé géében fogom nyomatni a fényeket piszkos kis papirockra. tetszett a leirásod főleg az utolsó bekezdés. tisztelettel, Csaba

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mester, az legális amit fogyasztani kell, hogy értsem is amit írtál??? :))) A "babaház" színtere örök ;)

      Törlés
  5. NA MEG A VÉKLEMÉNYRŐL A VÉLEMÉNY. hát az is tuti..

    VálaszTörlés