Oldalságok

2013/05/15

A mélység titka - Hyperfocal, DOF, képletek mindenkinek

Forrás: Dofmaster (a miénk nem lett ilyen szép)
Bezzeg a mi időnkben, minden valamire való objektívre fel volt vésve ügyesen a mélységélesség skálája, gondolkozni sem kellett. Mondjuk gondolkozni most sem kell, sőt még DOF-előnézet sincs, pedig az még a Zeniten is alapfelszerelésnek számított.
Szóval mi mást tehet az ember, ha szüksége van a hiperfokális távolságra, mint készít magának egy ilyen skálát. A letölthető skála-generátort, illetve online DOF-kalkulátort itt találod. A másik szimpatikus DOF kalkulátor meg leírásostól itt található.

Mi a közös bennük? Természetesen az, hogy egyik sem adja pontosan ugyanazt az eredményt! Gondolom azért mert annyiféle képlet létezik ahányan foglalkoztak a dologgal. Mentségükre, a szórás még belefér a gyakorlati használhatóságba, ám olyat is találtunk amivel reális eredmény nem számolható ki. És bár makrónál egyáltalán nem volna mindegy melyik képletet használjuk, de jelentkezzen az, aki pontosan tudja, a lencséjén honnan is kell mérni a tárgytávolságot. 

Természetesen Androidra is van tucatnyi alkalmazás. További, ki nem próbált képleteket is találtam, ha nem bírsz kitalálni matekfeladatot a gyereknek, ezekkel kedvedre gyötörheted őket. A dolog matematikája meglehetősen összetett, de az íz-élés végett alant következzen pár képletecske:



A hiperfokális távolság kiszámítása jó közelítéssel (milliméterben), ahol:
f   az objektív gyújtótávolsága (mm)
F  a beállított rekeszszám 
z   a szóródási kör megengedett átmérője  (Szita Péter egyenlete a Foto-lista képtár kisokosában)

A DOF képlete ugyanez (N-rekesz, c-CoC), csak a végén finomításként hozzáadja még egyszer a lencse gyújtótávolságát. Ebből adódik pl. egy 35 milliméteres objektívvel 16-os rekeszen, 0,02 CoC-vel a 3,86 méteres hiperfokális táv.

Amennyiben megvan a hiperfokális távolságunk, kiszámíthatóak a közeli és távoli DOF értékek is: 

Ahol:
H  hiperfokális távolság (mm)
f az objektív gyújtótávolsága (mm)
s téma távolsága (mm)


Amennyiben az élességet a hiperfokális távra, vagy azon túlra állítjuk, a DOF távoli határára negatív számot ad a képlet. Nem tűnik túl elegánsnak, de elfogadjuk, hogy az élesség távoli határvonala innentől a végtelenbe kerül.
Másik mindennapokban hasznos érdekesség, amit közben találtam, a DOF, crop faktor illetve a rekeszérték összefüggése: crop factor * f number vagyis 1,5 * 8 = 12  Full framen f/12-vel lenne olyan éles a kép mint az APSC f/8.
Norman Koren és társai is leszólják a hiperfokális használatát. Szerintük, amennyiben a végtelenben fontos részletek vannak, képeink csak az elfogadható minimumnak fognak megfelelni, de semmiképpen nem használják ki a lencsék adottságait.  A cambridgeincolors csak olyankor ajánlja, amikor a teljes DOF tartomány egyformán éles kell legyen, de azzal a megjegyzéssel, hogy az elfogadható élességet sokkal szigorúbban kell meghatározni, illetve inkább a végtelen felé fókuszálni.

Nos ezt Grimpix nem érti. Ha egyszer a CoC-t aszerint állapítottuk meg, hogy mi az, amit már semmiképpen nem látunk élesebbnek, akkor minek ez a huzavona? Vélemény?

1 megjegyzés:

  1. Egy ilyen korong ami az első fotón van hasznos lehet terepen. Az én blogomban is van jobb oldalon egy kalkulátor, az F64 oldalé, azt tanulmányozgattam. Tájfotózásnál lehet szerintem erre figyelni, mert ott nem "hajt a tatár", de akciófotózásnál, életképeknél, riportnál nincs erre idő, viszont sok gyakorlattal már kell menjen számigálás nélkül is. A képletekhez nincs szavam, engem inkább a gyakorlati alkalmazás érdekel. De szerintem minden fotózni tanuló, akaró, szerető emberkének kellene tudni erről a bizonyos hiperfokális távolságról.

    VálaszTörlés