A giccs kacska-lábon forgó fellegvára

 

Tiszta szerencse, hogy ez a derék üzletember a középkori lovagkultúra szerelmese és nem például jedi-buzi, mert hogy nézne már ki az Enyedi-szorosban, a Kőközben egy vasbeton Halálcsillag?

Előtérben a Lovag-templom, hátul megjelölve meg a torockószentgyörgyi romok.

De, vagy a történelmi térerőben van némi zavar itt a mészkőszirtek árnyékában, vagy egy igazi középkori féregjáratot találtunk, mert olyan nincs, hogy egy lovagvár csak úgy kibukkan a téridő finom szövetéből a XX. század végén.

Forrás

Habár, ahol népek tudnak előbújni csillagkapu nélkül, ahol a banda egyik fele a Szíriuszról jött szittya, Attila hunjaitól beporozva, a másik fele pedig dákórómai patrícius kecskepásztor, ott azért annyira nem csudálkozunk már semmin.

Mindenesetre, szabad a gazda: szóval a rablókapitalizmus hajnalán, milyen várat, milyen romokat vásárolt fel a lovag úr, és hogyan nézett ki az a valami, amiből ezt a kastély-hotelt létrehozta? 

Aki bírja a románt, az itt olvashatja a jelenlegi várúr krónikáját. Mérget azért ne vegyetek rá. Megannyi kínzó kérdést vet fel, hogyha a múlt században még használták magyar, majd román katonák (1918 után), sőt Mihai király is járt itt, akkor hogy a búbánatban nem jelenik meg egyetlen korabeli képeslapon sem? Hogy nem említi Orbán Balázs? Hogy nincsen rajta a Monarchia térképén? És ha hazugság az egész, mitől zár össze mögötte ennyire az egész internet? A gugli is benne van az összeesküvésben?

Forrás

Mindenesetre az ojjektummal szemben, túl a patakon, srégvizavi, magasodik a Vár (Cetate) hegy, amiről Orbán Balázsnak pont egy nagy semmit sikerült megtudni, de a román Wiki tudni véli, hogy egy XIII. századi várról (Zedecheu) kaphatta a nevét, ami nem tudni, pontosan hol állott. 

Mindegy is, szóval van itt egy ilyen posztmodern atavizmus, egy lovag-kastély, amit a tulajdonos úgy álmodott meg, hogy hordozza a középkor szellemét. De mordizomadta, hol volt a középkorban atombombája a töröknek, tatárnak, mi? Minek kelletett vasbetonból építkezni, mi?

A vár alatt pöpec elhagyott kempinget találtunk, sorra be is néztünk a faházakba, mert szeretünk vegyülni a pusztulás erjedt légkörével. Sokkal hitelesebbnek tűntek a murálok, a szőrös tapéták, a szocreál fotelek, mint az egész wannabe lovagvár. 

A szorosban több útvonal is összejárja a környező szirteket. Mi a legrövidebbet választottuk, így két kilátópontot is érintettünk.