Oldalságok

2020/05/04

Quantum efficiency - csak így, mint a quantum of solace

Ez egy piszkozat-bejegyzés, még abból az időből, amikor a Bayer szűrőkkel illetve a zajjal foglalkoztunk, ezért se füle se farka, de nem tartjuk többet a fiókban, mert nagytakarítás van a piszkozatok között.  Ne olvassátok el, de tényleg. Nem érdemes.

A D5000 kvantumhatékonysága 35%. Lássuk mit jelent ez. Mert azt azért mégsem hisszük el, hogy ez egyetlen szám lehet. Mikor a fotonok átjutottak az objektív lencséin még legalább három szűrőn kell átverekedniük magukat, hogy kifejthessék a hatásukat (pl. lerúgjanak egy elektront valamelyik atomról), A D5000-ben még van AA szűrő, IR szűrő, valamilyen mikrolencsék és persze a Bayer színszűrő. Mi azt gondoljuk, hogy ezeken az akadályokon elbukott fotonokat nem számítják bele. A leírások szerint egy foton egy elektron-luk párt tud gerjeszteni (ez azért már nem igaz, van 100% hatékonyságnál nagyobb is, de ebbe a technológiába most nem megyünk bele, de a sensorgenen több ilyen kameraadatot is találtunk). No, mondjuk tehát, hogy a D5000 100 fotonból 35 elektront állít elő valamilyen feltételek mellett. A fotonok sem egyformák, energiájuk szerint változik a kvantumhatékonyság.  Hajlunk arra, hogy a marketing  megint ködösít, a tényleges szám ennél rosszabb, valójában a csúcsérték lehet 35%, mondjuk valamelyik frekvenciára, egy szűk spektrumban. Vagy jó esetben a teljes spektrum átlaga ennyi. Mellesleg a filmek kvantumhatékonysága 10% körüli, ugyanakkor a szenzorok egyes hullámhosszakon 90% fölött is teljesíthetnek, szóval nagy fejlődésre már nem nagyon lehet ebben a témában számítani. De haladjunk.

Egy helyen azt olvastuk, hogy a szilícium monokristály cuccok tiltott sávja 1.1eV, a jobboldali képlettel karöltve az derül ki, hogy akkor 1240/x=1.1, tehát 1127 nanométer hullámhossz fölött a szenzorunk átlátszó. (Az 1240 a h*c-ből adódik, ami a plank állandó és a fénysebesség) Ez azért érdekes, mert ez azt is jelenti, hogy az infrásított gépek nagyjából eddig a határig láthatnak. Sajnos az 1.1eV energiánál nagyobbal rendelkező fotonok (látható és az alatti) viselkedését már nem sikerült ugyaninnen megtudni :) annyi ráérő időnk meg nincs, hogy ezt is megtanuljuk. Mindenesetre jó optikákkal (kvarcüveg) elvileg 350 nm fölött már létezik fotózás. 

Forrás
A látható fénytartományban a test is hasonlóan viselkedik. A piros lézer simán átvilágítja a tenyerünket, míg a zöld lézer erre képtelen, lepattan a felhámról. De mi van a röntgen sugarakkal? Kínzó kérdés.

Sajnos D5000-re nem találtunk Spectral power distribution diagramot, viszont van D90-re, ami már majdnem ugyanaz. Kalibrált spektroszkóp hiányában saját mérést meg sem próbálunk. Sajnos annak elbírálására sem vállalkozhatunk, hogy ez mennyire lehet hiteles.

forrás
Hát sajnos ennyikét sikerült megtudni. Akik azt hiszik, hogy a kék csatorna mindig a legzajosabb, azoknak érdemes megfigyelni ezeken a grafikonokon, hogyan teljesít a kék.
DXO mark D5000-re meg ezeket az ábrákat dobja, szinte ugyanaz, mint a D90 fenti grafikonja, de ez mintha zöldben azért picit még combosabb lenne.
Forrás

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése