Ez egy piszkozat-bejegyzés, még abból az időből, amikor a Bayer szűrőkkel illetve a zajjal foglalkoztunk, ezért se füle se farka, de nem tartjuk többet a fiókban, mert nagytakarítás van a piszkozatok között. Ne olvassátok el, de tényleg. Nem érdemes.
A D5000 kvantumhatékonysága 35%. Lássuk mit jelent ez. Mert azt azért mégsem hisszük el, hogy ez egyetlen szám lehet. Mikor a fotonok átjutottak az objektív lencséin még legalább három szűrőn kell átverekedniük magukat, hogy kifejthessék a hatásukat (pl. lerúgjanak egy elektront valamelyik atomról), A D5000-ben még van AA szűrő, IR szűrő, valamilyen mikrolencsék és persze a Bayer színszűrő. Mi azt gondoljuk, hogy ezeken az akadályokon elbukott fotonokat nem számítják bele. A leírások szerint egy foton egy elektron-luk párt tud gerjeszteni (ez azért már nem igaz, van 100% hatékonyságnál nagyobb is, de ebbe a technológiába most nem megyünk bele, de a sensorgenen több ilyen kameraadatot is találtunk). No, mondjuk tehát, hogy a D5000 100 fotonból 35 elektront állít elő valamilyen feltételek mellett. A fotonok sem egyformák, energiájuk szerint változik a kvantumhatékonyság. Hajlunk arra, hogy a marketing megint ködösít, a tényleges szám ennél rosszabb, valójában a csúcsérték lehet 35%, mondjuk valamelyik frekvenciára, egy szűk spektrumban. Vagy jó esetben a teljes spektrum átlaga ennyi. Mellesleg a filmek kvantumhatékonysága 10% körüli, ugyanakkor a szenzorok egyes hullámhosszakon 90% fölött is teljesíthetnek, szóval nagy fejlődésre már nem nagyon lehet ebben a témában számítani. De haladjunk.
A D5000 kvantumhatékonysága 35%. Lássuk mit jelent ez. Mert azt azért mégsem hisszük el, hogy ez egyetlen szám lehet. Mikor a fotonok átjutottak az objektív lencséin még legalább három szűrőn kell átverekedniük magukat, hogy kifejthessék a hatásukat (pl. lerúgjanak egy elektront valamelyik atomról), A D5000-ben még van AA szűrő, IR szűrő, valamilyen mikrolencsék és persze a Bayer színszűrő. Mi azt gondoljuk, hogy ezeken az akadályokon elbukott fotonokat nem számítják bele. A leírások szerint egy foton egy elektron-luk párt tud gerjeszteni (ez azért már nem igaz, van 100% hatékonyságnál nagyobb is, de ebbe a technológiába most nem megyünk bele, de a sensorgenen több ilyen kameraadatot is találtunk). No, mondjuk tehát, hogy a D5000 100 fotonból 35 elektront állít elő valamilyen feltételek mellett. A fotonok sem egyformák, energiájuk szerint változik a kvantumhatékonyság. Hajlunk arra, hogy a marketing megint ködösít, a tényleges szám ennél rosszabb, valójában a csúcsérték lehet 35%, mondjuk valamelyik frekvenciára, egy szűk spektrumban. Vagy jó esetben a teljes spektrum átlaga ennyi. Mellesleg a filmek kvantumhatékonysága 10% körüli, ugyanakkor a szenzorok egyes hullámhosszakon 90% fölött is teljesíthetnek, szóval nagy fejlődésre már nem nagyon lehet ebben a témában számítani. De haladjunk.
Egy helyen azt olvastuk, hogy a szilícium monokristály cuccok tiltott sávja 1.1eV, a jobboldali képlettel karöltve az derül ki, hogy akkor 1240/x=1.1, tehát 1127 nanométer hullámhossz fölött a szenzorunk átlátszó. (Az 1240 a h*c-ből adódik, ami a plank állandó és a fénysebesség) Ez azért érdekes, mert ez azt is jelenti, hogy az infrásított gépek nagyjából eddig a határig láthatnak. Sajnos az 1.1eV energiánál nagyobbal rendelkező fotonok (látható és az alatti) viselkedését már nem sikerült ugyaninnen megtudni :) annyi ráérő időnk meg nincs, hogy ezt is megtanuljuk. Mindenesetre jó optikákkal (kvarcüveg) elvileg 350 nm fölött már létezik fotózás.
 |
| Forrás |
Sajnos D5000-re nem találtunk Spectral power distribution diagramot, viszont van D90-re, ami már majdnem ugyanaz. Kalibrált spektroszkóp hiányában saját mérést meg sem próbálunk. Sajnos annak elbírálására sem vállalkozhatunk, hogy ez mennyire lehet hiteles.
 |
| forrás |
Hát sajnos ennyikét sikerült megtudni. Akik azt hiszik, hogy a kék csatorna mindig a legzajosabb, azoknak érdemes megfigyelni ezeken a grafikonokon, hogyan teljesít a kék.
DXO mark D5000-re meg ezeket az ábrákat dobja, szinte ugyanaz, mint a D90 fenti grafikonja, de ez mintha zöldben azért picit még combosabb lenne.
DXO mark D5000-re meg ezeket az ábrákat dobja, szinte ugyanaz, mint a D90 fenti grafikonja, de ez mintha zöldben azért picit még combosabb lenne.
 |
| Forrás |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése