Háztáji lézerek összetétele és polarizáltsága

Saját jegyzet, tényleg ne fárasszátok magatokat vele, csak ha érdekelnek a különféle háztáji lézerek rejtett hullámhosszai, illetve azok polarizáltsága.

A zöld lézerből infrában kiáradó halálsugárról már volt szó, de azután lett egy lila (405nm) és egy fokkal erősebb zöld lézerünk is. A zöld működéséről itt írtunk, a lila esetében meg azt találtuk, hogy direkt diódával is csinálhatják, de készülhet a 808nanométeres infradióda pumpálásával is (amit feleznek, innen a 404nm). A lézeren 405nm van feltüntetve (ezt a hullámhosszat használja a Blueray is). Lássuk. 

1. A lézerfény (rejtett) komponensei.

Most a diffrakciós módszerrel csekkoljuk a dolgot. Ha eljutottál idáig és nincs lézered, és csak egy szimulátoron játszanál a jelenséggel, akkor ezt pont neked írták. 

Nem akarunk nagyon pontos mérést, azt itt már próbáltuk és akkor kb +/-1 nanométer pontosságot sikerült elérni 3 méteres bázistávolsággal a zöld lézeren. A pirosra akkor 638nm volt a mérésünk, de abból rengeteg típus van, nem tudtuk ellenőrizni, hogy mennyire tér el a mérésünk, mert nem tudjuk, hogy milyen értéktől. 

Most csak ledobtuk a diffrakciós szűrőt és átvilágítottuk szerre a lézereinkkel. A felvételeket az IR géppel csináltuk, minden lézert előbb fullspektrumban, majd szűrőzve 680nm alatt.  A diffrakciós erősítések pozíciójából nagyjából beazonosítható milyen hullámhosszakat látunk. 

A felvételek rekesz prioritásban készültek (a teljesítményekre így nem lehet következtetni, csak az exif záridői alapján, úgy esett, hogy a fullspektrumos képek kb 0,15s az infrára szűrtek meg 0,3s körül vannak), utómunkában egyforma korrekciót kaptak. 

Fentről lefelé: piros lézer, kis zöld lézer, nagy zöld lézer és nagy lila lézer. 

Amiket észrevehetünk a képen (azon kívül, hogy infrában jobban élesre állított a kamera), hogy a piros lézernek (638nm) az első kierősítése kb. 16,5cm, a zöldeké (532nm) 13,5cm, a liláé (405nm) pedig 10cm környékére esik. Ebből könnyen kikövetkeztethető, hogy a 27 centi környékén található erősítés, az bizony a 808nm infráé lehet. Azt már említettük, hogy az 1000 nanométer fölötti komponensek ezzel a kamerával egyáltalán nem észlelhetők, ami nem jelenti azt, hogy nincs jelen a spektrumban, csak átviszi a szenzort, anélkül, hogy elektronokat rugdosna le a szilíciumkristályról. 

A piros lézernek egyáltalán nincs 808nm komponense, és látszik, hogy a 680nm szűrő nem tökéletes, valamennyit átenged a rövidebb hullámhosszakból is.

A zöld lézer vastagon adja a 808nm hullámokat, vélhetően az 1064nm-t is. 

A lila meg annak ellenére, hogy úgy sejtettük, a 808nm diódával pumpált szerkezet, mégsem enged ki infrát, ugyanis a 26,5cm kornyeki harmadik pötty az a lila második erősítése, nem az infra komponensé. Vagy nagyon jól leszűrőzték hot mirrorral, vagy nem is infrával gerjesztett szerkezet. Viszont mégiscsak átlátszik a szűrőzőtt képen is a lila, ami szerintünk azért lehet, mert a 680nm infraszűrőnk csak a látható tartományra van kihegyezve, UV-ban kezd újra átengedni. 

Érdekes, hogy mindkét nagy teljesítményű (zöld és lila) lézerünkön 100mW szerepel (tudjuk ez mennyire hihető) és bár a lila nem infráz, mégis az éget egy picit,  a zöld nem. Itt csak spekulálni tudunk, hogy a hőérzetet az infra, vagy az UV kell jobban okozza, mert egyrészt ismerjük az infrapanelt és a szoláriumot, de kb. ennyi a tudományunk ezirányba.

Vagyis nem tudtunk meg, mire (milyen hullámhossz tartományokra) értik a teljesítményt a derék kínaiak. 

2. A lézerfény polarizáltsága

Ha már elől voltak a cuccok, akkor a lézereink polarizáltságát is megnéztük. Itt már manuális módban készültek a képek, ezáltal lehet következtetni arra, hogy milyen mértékben vámolja meg a lineáris polárszűrő a fényt. Először nyitott állásban (maximális fényáteresztéssel), utána 90 fokban elforgatva, piros, nagy zöld, illetve a nagy lila lézerek. 

A kis zöld lézer nem reagált észlelhető mennyiségben a lineáris polárszűrőre). Vagy teljesen polarizálatlan, vagy cirkulárisan polarizált, ezt nem ellenőriztük. 

A többiek valamilyen mértékben lineárisan polarizáltak. Spekuláció következik a RAWok fényességösszehasonlításából. A piros lézert a zárt polárszűrő kb. 3EV értékben vámolta meg, a lilát szintén, de a zöldet csak alig 1-1,5EV értékben. Tehát leginkább csak a pirosat mondanám lineárisan polarizáltnak, de az sem tökéletesen, esetleg valamennyire a lila is, de a zöld alig-alig polarizált. Vajon a gyártási technológiák közötti eltérésben van erre a magyarázat?