Miért nem működnek a homopolár motorjaink.

Az a baj a rögeszmés működéssel, hogy egy szörnyeteg, amit etetni kell, de ha etetjük, attól csak erősödik. Szóval a múltkori homopolár motorok közül az alufóliás konstrukciók egyáltalán nem akartak sikerülni és muszáj voltunk újra alámerülni a témában. A kollégák videóin minden egyből és remekül működik, aztán nekünk mégsem. Ezen a csatornán, nagyon szépen filmezve sok sok érdekesség között a homopolár motorokról is gazdag gyűjteményt találhatunk. Sajnos szűkszavú a fickó, de az alapokat azért leírja. Mi meg kiegészítjük a dolgot egy troubleshooterrel. 

Azóta vásároltunk pár combosabb mágnest és sokadik próbálkozásra elkezdtek működni a motorok. Ajánlott új elemmel próbálkozni és nagyon erős, inkább N42 vagy fölötti mágneseket használni.  Először a pörgentyű indult el. 

Itt fontos, hogy az elem két oldalára ellentétes polaritású mágnest kell tapasztani, ettől lesz a forgómozgás.  Illetve a fóliakorong jó nagy kell legyen, hogy a szélei lehajlás közben érintkezzenek a mágnesekkel. A képen látható piros drót, vagyis a középső felfogató tengely nincs bekötve sehova, annak csak tartó szerepe van. Ennek a motornak az előnye, hogy stabil és gyors forgású, illetve egy nagyjából kiegyensúlyozott (körzővel megrajzolt) alufólia-korongot nagyon kis nyomaték is megpörget. Magára hagyva addig forgolódik, amíg le nem merül az elem. A forgásirányt nyilván a mágnesek és az elem polaritásai határozzák meg. 

A következő szerkezet egy alufólia-hengert pörget meg. Itt az azonos mágneses pólusok szimmetrikusan kell álljanak az elem két oldalán, ettől az elem tengelye körül fog pörögni a henger. 

Hátránya, hogy a henger szinte tökéletes kell legyen, belapult, megtűrődött cuccal már nem fog jól működni, igaz meg lehet erősíteni kevés papírral kívülről, nagy súlyt viszont nem fog megforgatni ez a motor. Továbbá hajlamos ledobni oldalra a hengert, ezért precíz szintezést igényel, vagy ha peremet tűrünk a széleire, akkor a súlyeloszlásra kell figyelni.

És végül sikerült beindítani a mágnesautót az alufólia-sztrádán. Itt a legfontosabb, hogy az elem és a mágnesek ki legyenek egyenlítve, vagyis forgásszimmetrikusak legyenek. Ha csak kis súlyeltérés is van, már lehet, hogy nem bír átfordulni a tengely. Ilyenkor csak zizeg, és kínlódik. Nagyon fontos, az alufólia vízszintezése is, mert ez a szerkezet alig tűri a hágót.  Ha különböző méretű mágneskorongokat használunk az elem két oldalán, akkor a motor körbejár. 

Az előző két elképzelés kombinálásával létrehozható a guruló alumíniumhenger, de az mindkét konstrukció korlátaival terhelt, elég nehéz megcsinálni működősre.

Jó szórakozást!