Upgrade a Matrixban? MI remote nemcsak tévére.

Én esküdni mernék, hogy amikor a telefonomat vásároltam és a GSM arena oldalon megnéztem a specifikációt, akkor még nem volt infra a RedmiNote 8T-ben. Így nem is számoltam vele, tévém úgysincs, amit távirányítsak eltartott kisujjal. Hanem a minap, valahogy úgy találtam hozzá nyúlni, hogy elindult egy remote applikáció (ami eskü, hogy eddig szintén nem volt rajta), s mivel a Nikon pont a kezemben volt, nem is gondolkoztam a dolgon, csak összepárosítottam őket, azzal, hogy ez úgyis csak hülyeség, mert nem működhet. 

Hát nem elkattintotta a gépet a ravasz telefon? Na, elő az infrakamerát, hogy lám hol integet a telefon a gépnek, és hát azon a likon villog infrában, amiről eddig azt hittük azért van, hogy bevezesse a telefonba az esővizet. Na jó, mert eddig telefonról csak OTG kábelen keresztül (Helikon Remote) vezéreltük a Nikont, és a Redmi OTG-ben elég béna volt (nem is sikerült elindítani rajta).

Más nem volt itthon, amit infrával kellene ingerelni, csak ez az RGB lámpa. A Mi Remote app ezt nem tudta meghajtani, és három applikációt kellett leszednünk, mire az egyik hajlandó volt. Ezen olyan sok arcbamászó reklám sincs, remélem közben nem lopja a bankkártya adatokat. 

Na mindegy is, csak arra gondoltam, hogy a Mátrixban, ahol élünk, lehet ha upgrade volt közben és így jelentek meg ezek az új fícsörök. Nézzétek meg ti is jobban a birtokotokban levő eszközöket, lám milyen új lehetőségek jelentek meg. De nemcsak az eszközöket, hanem barátaitokat, szeretőiteket is figyeljétek meg. Hátha ők is átestek egy szoftveres ráncfelvarráson. 

A mész útja

Mivel vándorlásaink során gyakran találkozunk mészkővel, barlanggal, cseppkővel, karbidlámpával, mészégetőkkel, és mindegyre téma ennek a kémiája, egyszer s mindenkorra összehordjuk ide a naplóba az ismereteket, hogy legközelebb könnyen megtaláljuk.

Régen úgy tanították, hogy a széndioxidos ős-légkör az, amin tapicskolunk és mászkálunk például a Királykőben, vagy egyéb mészkőhegyeinken. Amit sok kis tengeri jószág hordott össze, s melléktermékként kilihegte nekünk a jelenlegi légkört, amitől az élet kijöhetett a vízből a partra. (Most kicsit utánakeresve a dolog nem ennyire romantikus és egyszerű, de nyomokban tartalmazza a fenti mesét.) 

Forrás

Alapreakciók
Cseppkőképződés feltétele az alig savas csapadék, ami kiöblögetve a repedéseket, oldja a mészkövet:

CaCO3+H2CO3 = Ca(HCO3)2 - ez csak vizes oldatban létezik, 

MgCO3+H2CO3 = Mg(HCO3)2
Majd a barlangban  (kávéfőzőben, mosógépben), mikor kimegy belőle a CO2:

Ca(HCO3)2 = CaCO3 + CO2 + H2O - és építi a cseppköveket

Mg(HCO3)2 = MgCO3 + CO2 + H2O

A wiki szerint a vízkövesedés leggyakoribb oka a kalcium és a magnézium sói, tehát gyakorlatilag levízkövesedik a barlang. Oldása gyenge savakkal is megoldható, nem kell egyből sósavval lemaratni az Aggtelekit. 

CaCO3 + 2 HCl = CaCl2 + CO2 + H2O
MgCO3 + 2 HCl = MgCl2 + CO2 + H2O

De a mosógép forró ecetes üresmosását senkinek sem javaslom, ugyanis utána, pár mosás olyan aurát ad a ruháidnak, mintha egy uborkás üvegben laknál. 

CaCO3 + 2 CH3-COOH = Ca(CH3-COO)2 + H2CO3 - mészkő és ecetsav eredménye kalcium-acetát (E263 - tartósítószer). 

És akkor a körforgás: CaCO₃ + hő → CaO + CO₂ ez a mészégetés. Rengeteg videó van róla a neten, hagyományos szakmák témakörben, uncsi kémiakísérletek formájában, primitív technológiák, római beton stb témakörben. Égetnek a youtubeon mindent, tojáshéjtól, kagylón át a mészkőig. 

Otthon meszet égetni tojáshéjból hasztalan, cserébe büdös. 

Otthon, gázon, tíz perces sütögetéssel felejtsd el. Próbáltunk mészkövet a lángba tartani, de a tojáshéjat porítva a csuporban is. Nem tudjuk mennyire hevülhet így fel a cucc, de éppen csak sugározni kezd infrában, ami olyan 300-450 fokot jelent. Az internetes bulvár-szakirodalomban 600-tól 1000 fokig mindent találsz.  Nem véletlenül égetik napokig a meszet. Ráadásul folyamatosan kell égetni, nem lehet lerészegedni, aludni mellette, mert a hőkezelést állítólag nem lehet újrakezdeni.  A keletkezett CaO, vagyis égetett mész (quick lime) E529 néven fut.  Levegőn nem érdemes tartani, vagy gyakran rászuszogni se, mert a széndioxidtól visszaalakul mészkővé.

CaO + H₂O → Ca(OH)₂ + heat ez a mészoltás, ezt régen minden háznál elintézték. A CaO a víznek nagyon hevesen örül, lúgos cucc lesz belőle (pH12,4). A kalcium-hidroxid (E526), maga az oltott mész (slaked lime, slick lime). Mivel nem oldódik jól vízben ezért szuszpenzió (mésztej) lesz belőle, ami kiülepedik (oltott mész nedves massza). A fent maradt tiszta mészvíz a kalcium-hidroxid telített oldata. 

Ca(OH)₂ + CO₂ → CaCO₃ + H₂O Ezzel bezárul a kör, széndioxid elnyeléssel visszaalakul mészkővé. Habarcsban, betonban ez játszódik le, de használják széndioxid elnyeletésre is. 

Karbid-bomba
A kalcium-oxidből még egy érdekes, gyerekkorunkban gyakran használt cucc készül. Minden nép kitalálja a maga durranószerkezeteit a saját szórakoztatására és minden hatalom fosik ezektől és terrorizmust kiáltva igyekszik tiltani. Próbáld ki, rendelj pár petárdát és nézd meg, a zsaruk érnek e ki hamarább, vagy a küldeményed. Ennél kevesebbért már ültek terrorizmus vádjával emberek a mostani demokráciában. Érdekes párhuzam, hogy az aranykor diktatúrájának legsötétebb szilveszterein is vígan durrogtatott minden gyermek, most meg... Amigo-dobozos (isten tudja, honnét volt ennyi kávé akkoriban), építőtelepről lopott karbidos bombák voltak ezek, és ahhoz képest, hogy nem volt munkavédelem és felnőtt felügyelet se, nagyon kevés gyereknek lett komolyabb baja. Összehasonlítva például a kötelező hadsereggel, ahol jóval többen és komolyabban sérültek, vagy haltak meg még a heves békeharc közben is. 

CaO + 3C → CaC₂ + CO     ez a kalcium karbid, sajnos ezt házi körülmények között szintén nehéz megcsinálni, bár vannak rá videók, ahol kémcsőben sikerül csekély és rossz minőségűt létrehozni. Viszont mészkőből, koxból 2000 fok fölött, sok árammal, iparilag meg lehet csinálni:
CaCO₃ + 3C → CaC₂ + CO + CO₂                    

A kalcium-karbidra ráköpve, rápisilve, fejlődik az acetilén gáz (nem ez a fokhagymás-fingszagú, hanem  a szennyeződésként benne levő kalcium-foszfid és egyéb szennyeződések), Megmarad a kalcium-hidroxid, ami kiszórva a barlang padlójára, mint az oltott mész általában, rövid távon kimarja a mikroflórát, ha van olyan a talajban, majd hosszútávon visszaalakul mészkővé:        
CaC₂ + 2H₂O → Ca(OH)₂ + C₂H₂                         

Már a kétezres évek hajnalán is cikinek számított a barlangban kikoppintani a karbidlámpát. Bár akkor még csak hallottunk olyan barlangokról, ahol szigorúan tilos volt már a használata is. Arról nem is beszélve, hogy rendes barlangász zacskóba is szarik. Nem úgy a turisták, egyes látogatott barlangjainkban, például a fosszagú Jalomica-barlangban, vagy a Medve-barlangban. 

És akkor lássuk, mitől olyan veszélyes a beton. A cement előállítása értelemszerűen rengeteg széndioxidot visszajuttat a légkörbe. Egyrészt a kalcináció (60%) másrészt az elhasznált tüzelőanyag (40%) miatt. És igaz, hogy a beton az évek során fokozatosan visszaépíti magába a széndioxidot, de egyrészt kevesebbet, mint amennyit a kalcináció kibocsátott, másrészt nagyon hosszú idő alatt. Amennyi idő már lehet, hogy nincs nekünk. Több széndioxidért felelős az építőipar, mint a légi közlekedés. Szóval amikor a kocsiddal kiburrogtatod (11.8% kibocsátás) a hétvégi telekre a sok cementes zsákokat (3% kibocsátás + előállítási energia), mert neked egy lakás nem elég, akkor nem a gyerekeid jövőjét építed vasbetonból, hanem a kriptájukat. Egy köbméter beton (cement és egyéb hozzávalók előállítása) széndioxid kibocsátása több, mint egy tank benziné. Persze, jönnek a dizájner betonok, amik visszaforgatják a CO2 kibocsátásukat, csak még az árát nem látjuk. 

Kémia barlangászoknak.

Alkímia infláció ellen

Az alkímia az a főkémiának, mint az asztrológia a csillagászatnak. Mint egy boomer nagybácsi, akivel bár közös felmenőid vannak, de azért társaságban ciki. Ha például ólomból csinál aranyat valaki, az alkimista. Ha meg mások pénzéből csinál magának vagyont, azt bankárnak és politikusnak hívják. Persze lehet sima bűnöző, uzsorás, ilyesmi, de ezek csak szinonimák a bankárra és a politikusra. Ha meg ezt tapasztalom, akkor én is alkimista leszek, és káromkodásból állítok katedrálist. 

De most mégis csak egy rézfityingből csinálunk ezüstfityinget, abból meg aranyfityinget. Növeljük az értékét. Ez a művelet a fordítottja annak, amit a választott vezetőink, szövetkezve a nem választott, gátlástalan pénzmanipulátorokkal csinálnak. Ők az infláció nevű, alkimista szeánsz keretében a pénzünkből valami értéktelenebbet hoznak létre.

Sima, otthoni kis szórakozás következik, amihez a hozzávalók is minden házban kézre állnak. Gyerekek számára ideális, legalább látják, hogy a kémia nem hülyeség, és nem mind arany, ami fénylik.  

Persze az állam által kibocsátott pénzt így megbecsteleníteni durva bűncselekmény, de ahhoz azt bizonyítani is kellene, faszikáim. Ja, hogy ezek a képek rá a bizonyíték? Dehogy, ezek képszerkesztővel vannak csak így megszínezve. De ha te fosol a kékektől, csinálhatod halott pénzzel is. Miután ilyen módon aranyat csináltál a rézből, belekevered a többi rézpénz közé és nem lesz az az (erő)szakember, amelyik ki tudja választani. 

Kell hozzá cink, lehetőleg aprószemű reszelék, de mi csak ollóval aprítottuk fel 2-3 másfél voltos elem palástját, olyan 2-3 milliméteres darabokra. Mondjuk, az elemek feldarabolása is tilos, de legalább ez még nem büntető-kategória. Kell hozzá marószóda, amit odaraksz forrni. Majd miután forr, beleduvasztod a cinket, lötybölgeted kicsit, pár percig, közben forralgatod, majd hozzáadod a megpucolt rézpénzeket. És ennyi.

Azért előtte az érméket megpucolhatod ecettel és sóval, ami állítólag sósavat eredményez. Valahogy így:

Nátrium-Klorid + Ecetsav = Nátrium-Acetát + Sósav

NaCl + CH3COOH = CH3COONa + HCl 

Mi kipróbáltuk sima háztartási sósavval is, lám meg tudod állapítani, melyik csoport kapott ecetet+sót, melyik a sósavat és melyik volt a kontroll? Nyilván a koncentráció nagyon eltérhetett a két módszerben.

Az optimális hatás érdekében érdemes lenne egy dremerrel le is polírozni a cuccot, mert a cink elég ímmel-ámmal hajlandó rámászni a rézre.

FONTOS! A nátrium hidroxid és cink reakciója elvileg nem okoz semmi gyilkos gázt, csak hidrogént. 

Zn+2NaOH→Na2​ZnO2​+H2​.

Ennek ellenére olyan gáztámadást kaptunk, hogy negyedóráig körhuzatot kellett csinálni a lakásban és ha nem szégyelltük volna, még a varsói-szerződéskori gázálarcot is felcsatoljuk volna. Szóval gyerekek, csak óvatosan, mintha lovat basznátok. Nem kizárt, hogy az elemből nyert cinken voltak olyan szennyeződések, amik ezt okozták, vagy a forró marószóda gőze a hibás, de ne kockáztass, ha kedves az életed.

A leírások szerint pár perc a művelet, és a rézpénzen a cink ezüstszínű bevonatként realizálódik, de mi csak kidobtuk az egész cuccot a teraszra és ott hagytuk reggelig. Valószínű, hogy sem a rézpénz tisztítása nem volt tökéletes, sem a cink nem volt eléggé felaprítva, nem is kevergettük a dolgot (a fulladozással voltunk elfoglalva) eleget, ezért csak egyetlen érme alakult át ezüstszínűvé teljesen (a többin foltokban azért látszott). 

A felső sorban normál 5 és 50 banisok vannak, mellettük egy nikkelezett (kezeletlen) 10 banis, a fehéregyensúly végett. Alatta a kezelt 5 és 50 banis. Majd mindez még egyszer hátulról. Az öt banis is elszíneződött részben, de távol volt az ezüst színtől.

Az így ezüstté alakított rézpénzt ezután pár másodpercig gázlángba tartva, átalakíthatod arannyá, vagyis a felületén kivált cink a rézzel bronzzá változik. 

Felül középen látható a bearanyozott 50 banis, a többi pénz kezeletlen, csak a kontroll végett fotóztuk melléje.

Érdekesség, hogy sem az 50 banis, sem az 5 banis nem réz. Az öt banis rézzel bevont acél (ha a cink nem is fogja rendesen, a mágnes annál inkább), az 50 banis pedig már eleve valamiféle bronz ötvözet, gyakorlatilag a beavatkozás nem igazán változtatott rajta.  Ha majd végre nekiállunk a rézmaratásnak, talán visszatérünk a dologra.

Jó szórakozást!

(Videó, ha riaszt az írott szöveg.)
Ha kitalálsz egy olyan kémiai reakciót, ami a papírpénzek értékét megnövel 18 százalékkal (állítólag ennyi jelenleg az infláció), akkor ne tartsd vissza. Nem lennének morális aggályaim. 

A politikus, a bankár és a pilótajáték

" aki másnak szorultságát, könnyelműségét vagy tapasztalatlanságát felhasználva, olyan kikötések mellett hitelez vagy ad fizetési halasztást, melyek a neki vagy egy harmadik engedett túlságos mérvű vagyoni előnyök által az adósnak vagy a kezesnek anyagi romlását előidézni, vagy fokozni alkalmasak"

(Találd ki minek a definícióját olvastad, de én a bankrendszerre tippelnék. De kipótolnám a felsorolást azzal, hogy aki másnak a nyereségvágyát kihasználja... mert az áldozatot is szeretem hibáztatni)

A politikus és a bankár egy rejtett helyen találkoztak valamikor  2010 előtt.
- Mi a terv? - kérdezte fojtott hangon az egyik.
- Az embereket rávesszük, hogy betegyék a pénzüket a bankba. 
- Miért tennék, csak 3% kamatot adunk, az infláció meg ennek kétszerese.
- Ez a trükk, ha beteszik 3%-ra, akkor az állam a megtakarításuk 25 százalékát fogja megígérni nekik.
- Közpénzből? Vagyis azok fizessenek, akik napról napra élnek, azoknak, akiknek van megtakarításuk?
- Persze. A betétesek nem fognak ezen moralizálni. A kisember is csak nyerészkedni akar, ahogy mi is -  kuncogott.
- És mi lesz a bank haszna? - tért a lényegre a másik.
- Hát kaphat egy nagyobb kezdőösszeget ebből, a sporlósok így is azt érzik majd, megéri, aztán a számla megemelt fenntartásköltségét is leveheti minden évben a bank.
- És ez a támogatás nem fog hiányozni az államkasszából?
- Dehogy fog. Mert csak a beetetési időben fogjuk kifizetni a 25 százalékot. Amíg elmegy a híre a könnyű pénznek. Aztán, amikor már nagyon sokan belevágnak, akkor az állam kiszáll és nem fizet egy vasat sem. Viszont a bank által adott kamatok után beszedi az adót, amivel az állam is bőven a pénzénél lesz.
- De fel fognak háborodni az emberek.
- Háborodjanak, rendezünk nekik pereket, az is évekig eltart, kapnak egy kis koncot a jogászok is, addig is a befizetők tovább folytatják a befizetést, mert nem akarják veszni hagyni a pénzüket. Aztán amikor már nem lehet tovább húzni, azoktól is elvesszük a már odaítélt támogatást, akik még nem költötték el. Hozunk egy határozatot, nem nagy ügy. Nem lesz olyan nagy összeg ez, amiért utcára mennének. És ők is érezni fogják, hogy ez nem járt nekik.
- És mi legyen a neve ennek a programnak?
- Banca pentru locuinţe (Bank az otthonokért). Az olyan családbarát név, nem? - nevetett. - Vannak nektek pszichopata ügynökeitek, volt MLM-esek, piramisjátékosok, pszichopaták. Nekik is vessetek egy kis koncot, szívesen benne lesznek majd. 

Ez lehetne egy összeesküvés elmélet is, de nem az.
2012-ben már akkora hiszti volt a program körül, hogy egyes családok a gyerekek nevére is pénzt tettek a bankba, mivel egy személyi számra évi 1000 Euró volt a felső limit, amit az állam támogatott (250 euróval évente/fő, tehát ha a család sokkal több pénzt is le bírt kötni egy évben, akkor a gyerekek meg a nagyi nevére is szerződést kötöttek). A program 5 évig tartott, és ha a befizető még egy évig bent hagyta a pénzét, akkor azt feltétel nélkül felvehette (5. év végén még csak lakásvételre vagy felújtásra vehette fel, viszont kaphatott valamiféle kedvezményes hitelt is lakásra).

Eleinte minden flottul ment, de akik csak 2012-ben kötötték meg a szerződést, 2014-ben szembesültek azzal, hogy az állam már nem fizeti a 25%-ot. A bank persze megnyugtatta az ügyfeleket, hogy a bírósági ügyek jó ütemben zajlanak, ne szakítsák meg a programot, fizessenek továbbra is, és majd később kiperelik az állami pénzeket is. 
2017-ben azok, akiknek legalább az első két évüket kifizette az állam (2012-2013), azzal szembesültek, hogy ezt az összeget is csak akkor kapják meg, ha lakásra költik (a teljes megtakarított összeget, nemcsak az állami 25 százalékot).
Ezek a befizetők így végül kifizették a banknak a program díját, az évi fenntartási költségeket, a banki kamat utáni adókat az állam felé és nem kaptak az államtól egy fityinget sem. És nem tudni, ki szegett szerződést, az állam, vagy a bank, mert a szarnak ugye nincs gazdája. De  így is többet kaptak a végén, mintha otthon a párnában tartották volna a pénzüket, viszont rosszabbul jártak, mintha elköltötték volna valami értelmesebbre, vagy valutába fektették volna. 

A tőzsdézést nem is említem, mert az teljesen védhetetlen hozzáállás a világhoz. Az állami támogatásnál még nyugtathatod magad azzal, hogy ez csak a saját adód, de a tőzsdei nyereséged általában valakinek a kára. 

Tehát öt évig, évente 4500 Ront kellett letenni (akkori euró árfolyammal)  - ez 22.500 RON saját pénz.
Ebből a bank elsőként 600 RON-t vont le fáradozásaiért, majd évente 28 RON számlafenntartásit (összesen 8 évig, mert eddig hitegették az ügyfeleket, hogy várják az állami pénzeket és ne rúgják fel a szerződést)  - ez 824 RON a banknak.
Ezalatt a betett összegre 3% kamatot fizettek, aminek az adója összesen 508.11 RON-t jelentett az államnak haszonként. 

Az ígéret az volt, hogy a befizető, a saját pénze mellett 5.505 RON-t kap az államtól (25%), és kamatokból további 1.540 RON-t (3%). Tehát a projekt végén 29.000 RON lenne a befizetett 22.500-ból, ami kb. kövér 29% nyereség lett volna.
Amit végül sikerült kivenni 8 év után, csupán 24.700RON, ez kb. 10% nyereség a befizetett összeghez képest.  Ezekben az években alacsony volt az infláció (még negatív is olykor)  így a 8 év alatt csak 12 százalékot veszített az az értékéből a betétesek pénze. Ez durván 2% veszteség így, lehetett volna rosszabb is. Tekintsük ezt egy morális tanulmányi költségnek. Persze, ha csak elpallottuk volna a pénzt, vagy otthon kuporgatjuk, akkor rosszabbul jártunk volna, viszont nem lettünk volna cinkosai ezeknek az erőknek. 

Mikor ott ülsz egy banki alkalmazottal szemközt, nem vagy képes átlátni, hogy a százalékok mit is jelentenek a valóságban. Nézzük tehát utólag.
Mi történne 8 év alatt, ha a megtakarítandó összeget egyszerre az első évben le tudod tenni 3% kamatra. Ez 23% nyereség lenne évi 3% kamattal 8 év után. Konjunktúra idején talán ez az inflációt is lazán fedezné.
Ha a megtakarítandó összeget az első öt év alatt teszed le, majd még vársz a 8. évig a felvétellel, akkor csupán 15,8% nyereséged lenne, a betett összegre.
Igen ám, de sose számolsz az állammal, mint a bankok cinkosával, vagyis a kamat után járó adóval, ami 16% minden kamatkifizetésből. Így a 8. év végére csupán 11.2%-kal lenne több pénzed. Nincs az a prosperitás, ahol ennyit nem inflálódik a pénzed 8 év alatt. 
Ha ebből levonod a kezdetekkor lenyúlt 600 RON-t és az évi 28 RON számlafenntartásit (ami így nem is kamatozik), akkor érkezel el a 10% nyereséghez, amit fent említettünk. 

Így bízz az államban és a bankokban. És ne tartalékolj, mert úgysincs jövő, de ne is vegyél el többet, mint amennyi jár, mert hátha mégis lesz jövő. Ha nem bírtad követni a számítgatásokat, akkor kb. erről van szó. 

Egy elfolyóméternyi kilowatthónap

A laikus számára már első ránézésre gyanús a villanyszámlán a havi fogyasztását jelző kWh. Pontosabban az óra zavar benne.
Ha 1 kilowattos hajszárítóval egy óra alatt jutok el az egy kilowattóráig, akkor egy kétkilowattossal hány óra alatt jutok el a kilowattfélóráig? 

A 100kWh havi fizetnivalómat, száz óra alatt, vagy 50 óra alatt hozom össze, függően attól, melyik hajszárítót járatom? 

Miért nem mindegy az nekik, hogy hány órámba telt? Írják fel, hogy 100 kW, ami 0,68 RON kilowattonként, ennyit kell fizetni és csá.  

És nem 68 lejórát. Kb. fél perc alatt kifizetem telefonos átutaló magatartással, de egy óra alatt nem keresek ennyit. Viszont a 100 kilowattórát sem egy, vagy száz óra alatt használom el, hanem egy hónap alatt, vagyis 720 óra alatt. Átlagosan. Ennyi hülyét, komolyan.

De nem így van. A Watt már eleve = Joule / idő. (1W=1J/1sec - ez bármit is jelentsen). Tehát a Joul az idő függvényében értendő. Ha nem lenne idő, akkor semmi értelme nem lenne ezeknek a mennyiségeknek. És mivel az idő relatív, így a villanyszámla is az. 

A kW tehát hasonlít a sebességre, olyan, mint a m/s. Amikor megveszed a hősugárzót, a villanykörtét, hajszárítót, akkor arra az van ráírva, hogy mekkora sebességgel dönget a villanysztrádán (pl. 1kW és nem 1kW/h, hiszen a Wattban már a /s benne van). 

Hogy mennyi ideig használod ezt az eszközt, abból az derül ki, hogy milyen nagy utat tettél meg a villanyszámlád és az életszínvonalad között. Például 1kW sebességgel egy órán át száguldozol, az 1kW*h, és véletlenül  sem 1kW/h).  Vagyis, ha egy Watt 1J/s, akkor egy kilowatt*óra 3.600.000 J. Száz kilowatt pedig 360MJ. Na, ez kerül 68 lej/fizetési határidőórába. 

Ettől még hülyeség a kilowattóra. Sokkal több értelme lenne ha kilowatthónapban számolnánk, h-val. És azzal sem lennénk előrébb, ha a fogyasztást Ah-ban számolnánk, ami bár amperóra, de semmiképpen sem Am-per-óra (hanem inkább Am-szer-óra).  Hasonló felháborító cucc a fényév is, de erről máskor.

És a másik, ami legalább ekkora hülyeség, az a folyóméter. Definíció szerint, folyamatos méter, olyan hosszúságra, ami nem folyamatos, hanem szakaszos (pl. polcok). Pont akkora antonímia, mint elemiben diktálás után írni, ami pont azt jelentette, hogy diktálás alatt kell írj. Ráadásul, ki az a barom, aki úgy vásárol bútorlapokat, deszkát, papírt, szövetet, vásznat, tehát leginkább háromdimenziós, de minimum kétdimenziós cuccokat, hogy csak az egyik dimenzió méretét adja meg?