Nap projektor.

Számtalan Nap-projektor létezik, nekünk a neten talált megoldások közül az Astromedia papír-projektora (itt a pdf, ha megcsinálnád okosban) tetszett leginkább (75-55mm vetített Nap-képpel), de annyira nem, hogy pénzt adjunk érte (pl. ennyit). Lássuk milyen lehetőségek vannak még. 

Forrás

1. A legbanálisabb a lukkamerás megoldás. Ennek minősített esete, amikor a lukkamera doboza elég nagy ahhoz, hogy a fejünket is bele tudjuk dugni, így kvázi sötétkamrában figyelhetjük meg a projekció képét. Ez napfogyatkozásra lehet egy eszköz, de akkor már inkább védőszemüveg, védőfólia és távcső, mert iszonyú hülyén néznénk ki egy nagy kartondobozzal a fejünkön, ahogy mindennek nekimegyünk. 

A leképezés fizikája:

Nap-átmérő / Nap-táv = Képátmérő / Kép-táv

vagyis:

1,4mil.km / 150mil.km  = Képátmérő / 1m

Ebből következik, hogy egy méteres tubus-távolságon a Nap képe a centit se éri el (9,33mm). Ha ehhez hozzávesszük, hogy a lukkamera képe nem igazán éles, akkor legalább 40mm Napképre lenne szükségünk, hogy egy átvonulást, napfoltot egyáltalán észleljünk. Ehhez azonban minimum 4 méteres lukkamerát kellene építeni (37mm Nap-kép, vajon mire elég), ami már nem életszerű. Szóval fölösleges időpocsékolás ez az irány.

Forrás

2. A másik megoldás ebben a videóban található, egy 26 méteres (!) gyújtótávolságú lencse, ami a Nap képét egy tükör segítségével bevetíti az árnyékos garázsba. Mekkora nagyításra lehet számítani? Nyilván használhatod az előbbi képletet is, 1,4mil.km / 150mil.km  = Képátmérő / 26m, a Nap átmérője 0,24m lenne. De lássunk most egy másikat:

m = k / t 

ahol m a nagyítás, k a képtávolság, t pedig a tárgytávolság, vagyis:

m= 26m / 150.000.000.000 m   - ami annyira kicsi szám, hogy nagyításnak nem nevezhető, inkább kicsinyítésnek. (Ha normál számológép nem kezeli, akkor használd a nagyszám-számológépet. )

m = 0.00000000017333333333

A Nap  átmérőjét ha 1.400.000 km-nek vesszük, akkor ezzel az irgalmatlan kicsi nagyítással megszorozva, úgy 24 centi átmérőjű képet kapunk ezzel a setuppal, ami nem rossz, sőt a fickó motoros követőt is épített hozzá, mert ekkora leképezésnél a Nap képe folyton kimászkálna a megfigyelés alól. Hátránya, hogy ilyen hosszú gyújtótávolságú lencse nincs is (a videós is maga készítette, állítása szerint). 

Nekünk az egy méteres fókuszú szemüveglencsénk (1D) a leghosszabb. Lássuk ezzel mire jutnánk:

m = k / t 

vagyis  m =  1m / 150.000.000.000 m =  0.00000000000666666666 a Nap átmérővel ez beszorozva = közel egy centiméteres Nap-kép. Mondjuk elég lett volna az előző számításból kiindulva elosztani a 24 centis Nap-képet 26-tal, mivel ennyivel rövidebb gyújtótávolságra számolunk. 

Hát ez azért vékonyka, ráadásul a szemüveglencse mindenre jó, csak leképezésre nem. Na jó, akkor mi az a legkisebb dioptria, ami még kapható a kereskedelemben? Hát a 0,25D, ami 4méteres fókusztáv (50RON 65mm átmérővel). A fenti számítások tükrében ha a 26méteres kb. 24 centis Nap-képet okoz, akkor a 4 méteres  lencse (26/4=6,5) 24cm/6,5 = 3,7cm képet fest. Sajnos a szemüveglencse képminősége nem a legtökéletesebb, nem világos, hogy a felbontása ekkora méreten lehetővé teszi e a napfoltok megfigyelését. Szóval ezt is elvetjük (már akkor inkább a projektort lenne érdemes megvenni 2,5X ennyiért, amiben tükrök/lencsék, meg mindenféle jószágok is vannak). 

3. Ennél valamivel életszerűbb, a kukker Nap-projektor, ennek a fizikája valamivel bonyolultabb, még a ChatGPT-nek sem sikerült megválaszolni (nekünk is mindig csak kínai szar távcsövünk volt, szóval nincs igazán tapasztalatunk a témában. Itt van egy kezdőcsomag.). Rengeteg vlogger nyomatja, de konkrétumokat nem írnak erről a Nap-projekcióról. Itt viszont egy átlagos 7x50-es távcsővel kb. 30 milliméteres Napot vetítenek kb. 45 centire (már amennyire ez a videóból megállapítható). 

Istvánra bíztuk hát, hogy próbálkozzon egy olyan konstrukcióval, ami egy dobozból áll, aminek az elejére felkerül egy fél kínai binokulár, és a doboz belsejében egy előre hátra csúsztatható vetítőernyő fogja fel a Nap képét, hogy ki ne égjen a szemünk. 

A konstrukció hátránya, hogy rohadt nehéz Napra tartani. Másik buktató, hogy a legócskább kínai binokulárokkal élvezhetetlen lesz a vetített kép is, vagyis eleve alig bírod célra tartani, közben élességet kellene állítani. Mindenesetre egy kövérebb napfoltot nem lehet ezen észrevenni.

Forrás

A Lidlis binokulárral (Auriol 10x50, csak fully coated, nem multicoated) azonban már elég szép Nap-képet lehet vetíteni. Itt ellenőrizhető, hogy azt látjuk e, amit kellene. A vetített képen a legnagyobb napfolt meg is figyelhető, pedig csak kézből ferdén tartottuk a kartonlapot és rézsút ráfotóztunk. Fix konstrukcióval, fotós mattüveggel, finom élességállítással ez egy nagyon jó Nap-projektornak tűnik. A 120 lejes binokulárból meg máris kettő is építhető. Érdekesség, hogy a kép fordított, pedig pont nem ezt vártuk, hiszen a távcső prizmái helyre állítják a képet, de ezen most nem akadunk fenn.

4. itt több másik érdekes projekt van leírva. Az egyik modellhez egy gyűjtő meg egy szóró lencsére van szükség. Első látásra egy Gailei-távcsőnek tűnik, de most nem megyünk ebbe az irányba, mert nincsenek jó lencséink, és láttuk, hogy a gyenge minőség a kínai távcsőnél sem működött. Különben is a binokuláros megoldás, kis ácsmunkával kiegészítve, tökéletes minden célra.

5. Még mindig egy fényképfelvétel a legjobb házilag elérhető leképezés. Sajnos a Nikon D5000 nem volt partner benne, sem az infrásított Sony F828 (a rengeteg hotspot miatt). Viszont a lesajnált kis Canon, nyugdíjas bridge, 600mm gyújtótávval, 950nm szűrővel ezt tudta:

Hát nem egy NASA felvétel, de azért 5 napfolt éppen-csak-hogy azért azonosítható ezen is.