Mikor van a szökőnap? A hónap idusa, és a fizetésnap.

Jó persze azt ejsze mindenki tudja már, hogy nem február 29. De hogy miért nem az, azt jó régen elfelejtettük, mert amikor ma megkérdezték tőlem, csak hebegtem, meg habogtam, hogy biztos a rómaiak voltak a hibások, mert talán február 23 volt az év vége, vagy mi. Ez meg napló, szóval most ide gyűjtöm azt a tudást, amit esetleg öt év múlva ismét elő kell venni, mert addigra tutti megint elfelejtjük. 

Ókori egyiptomi naptár (ie. 5-3 évezredtől). Mai szemmel elég gagyi, erre alapozva nem foglalnál fél évre előre repülőjegyet Sharm el Sheikbe, de az akkori csillagászat műremeke volt, és a mai naptárak sokszorosan ráncfelvarrt dédnagyanyja. Alapja a 29,53 napos Holdciklus, amiből 12 hónap (29,5 napos) csak 354 napos évet ad ki, ezért a Nílus áradásához és mindenféle csillag-együttállásokhoz (pl. Szíriusz) szinkronizálva pár évente megtákolták plusz napokkal. 

Julián naptár (ie. 45 - itt azért már felmerül, hogy ezt milyen naptár szerint kell érteni). Mivel az egyiptomi naptár már annyira elcsúszott, hogy tavaszi ünnepek nyárra estek (na bumm, most meg május még kemény tél, aztán júniustól meg nyár van). A római naptár azelőtt 10 darab 29 és 30 napos holdhónapokból állt, az év márciustól indult, (december a tizedik volt). A téli időszakra meg tojtak a rómaiak, mert még akkor nem volt karácsonyi munkaszünet. Aztán valamilyen időszámítás szerint valamikor, beszúrtak két hónapot a december és a március közé, de a február csak 23 állandó napot kapott. De még így is évente összejött mínusz 10-11 nap. Ezért kétévente, vagy amikor jól esett, február 23 után beraktak egy hónapot (22 vagy 23 napot). Annyira önkényen csinálták ezt, hogy a Cézár a végére már nagyon ideges lett. 

Caesar (Szoszigenész) naptára szerint az év 365 napos, és négyévente van a szökőnap, ami „március kalendje előtti második 6. nap” (ez bármit is jelentsen, de mindenképpen a 23. nap utáni napról van szó). Ezzel az átlagos év 365,25 napos, a tropikus év 365,24218967-höz képest. Ami évente -11.2468752 perc tévedést visz a rendszerbe. 128,2 évente kb. egy napot.

Augustus császár még csavart egyet a dolgon, a nagy egoja nem tűrhette, hogy neki ne legyen hónapja, illetve, hogy az csak 30 napos legyen, mikor a Caesar ötödik hónapja (akkor még quintilis) 31 napos. Így augusztus is 31 napos, ami egy nonszensz a naptárban, de így a kisgyerekek kujakján remekül szimulálható, hogy melyik hónap hány napos. Mindenesetre ez a naptár sem volt tökéletes, mert az égi eseményekhez szinkronizált vallási ünnepek kezdtek rácsúszni más ünnepekre. Ettől meg a pápák lettek kurva idegesek a középkorban. 

Gergely naptár, 1582-ben korrigálja az addig felhalmozott hibát, vagyis október 4. után egyből október 15. következett (ez nem az az ellopott történelem, amiről Illig úr szokott értekezni). Ezzel tíz nap törlődött a rendszerből, és a tavaszi napéj-egyenlőség 11-ről visszaugrott március 21-re. Mondjuk azt ne firtassuk, miért csak 10 nap és nem 12-13 nap volt a korrekció, mikor a két reform között több, mint 1282 év (10 nap) telt el, ami kitehetett akár 12,69 napot is. A továbbiakról a magyar wiki homályosan fogalmaz, de minden 4-gyel osztható év szökőév, kivéve, ha 100-zal is osztható. Viszont  amennyiben 400-zal is osztható, akkor mégis szökőév. 

Számoljunk, tehát a tropikus évhez (365,24218967) képest, az új naptár (négyévente egy szökőnappal átlagosan 365.25nap) 0,00781033 nap többletet jelent. 100 év alatt ez már 0,781033, majdnem egy teljes nap többlet. Ezt nem adják hozzá (osztható 100-zal, tehát nem szökőév), de emiatt száz évente -0,218967 , majdnem egy negyed nap hiány keletkezik. Ezért 400 évente mégis szökőév lesz, bár osztható százzal (ekkor kipótoljuk a hiányt 0,875868 nappal). Így viszont 400 évente még mindig van 0,124132 nap hiányunk. Ebből a matekből 3222 évente adódna egy teljes nap, ami korrekcióra szorul, a wikin azonban 3320 évet említ. Nem találjuk az okát, de azt is láttuk, hogy a tropikus év hossza sem állandó, lehet ott kell keresni az eltérés okát. Mindenesetre akkoriban már nem élünk, szóval tojunk is rá. 

Világnaptár. Ez egy érdekes megoldás, de nem biztos, hogy szeretném. 

További érdekességek a kronológiában. Nincs nulladik év, ie. 1 van és isz. 1 is van, de közöttük nincs egy év (most vagy azért alakult ez így, mert korlátoltak voltak a római számok miatt, vagy simán butaságból, azt mi nem firtatjuk). Emiatt 2001-től beszélhetünk XXI. századról és nem 2000-től. Ez általános iskolában, rémlik, hogy sokaknak gondot okozott és külön rámentek történelemből ennek az elmélyítésére. De azért mekkora nagy kavarodás lehetett az első évezredben, amikor nemcsak a naptár volt olyan-amilyen, de a kezdőévet, mint Jézus születését sem mindenki vette komolyan. Persze ma is van iszlám időszámítás, mondjuk egyik-másik barbár szarházi úgy is viselkedik, mint a keresztény barbár szarháziak 1445-ben. 

És akkor az idus. Mert csak ez a kifejezés maradt meg a holdnaptárból a mai nyelvben, de ezt is csak a magyartanárok szokták használni, ha az 1848-as forradalomról szeretnének modorosan beszélni. A hónap kezdete, vagyis kalendje, eredetileg a Hold-sarló megjelenése volt (ezt állítólag kikiáltották, - kalare). Az idusa pedig a  telehold. Ezzel számolni egy hónapon belül elég kellemetlen, sokkal egyszerűbb a hét napjait meghivatkozni. Bár manapság is vannak fontos napok a hónapon belül, amit sokan ünnepnek kezelnek, de mindenképpen egy origónak, ez pedig a fizetésnap (de a salar-só cuccról már írtunk máshol). 

Forrás

De aztán már nem lehetett a naptár hónapjait megfeleltetni a holdciklusnak, így beragadt az adott hónap fix napjára. Pl. március idusa 15. de például április idusa 13. minden évben függetlenül a jelenlegi holdfázisoktól. Azt hiszem itt nem kell egyenletes eloszlást várni az év során, ez a megnevezés napjainkban egy atavisztikus bullshit.