Négyszögjelből szinusz

Sajnos a dolog bonyolultabb, mint gondoltuk, pedig úgy reméltük, hogy az N555 vinnyogókat könnyen rá bírjuk venni szinuszjelek, és más hullámformák kibocsátására és pár alkatrészből, semmi tudással egyszer csak összeáll egy Hammond orgona. Ez kábé olyan lázálom lehetett, mint amikor Turbo Pascalban akartunk Windózt írni (1999-ben), és csak azután adtuk fel, miután megírtuk az ablakkezelés memóriamanővereit és hát nem volt olyan jó, mint amire a Dephi Pascal alapból képes volt. 

Ebből a leírásból indulunk ki. És máris belefutunk abba, hogyha az N555 változtatja a négyszögjelünket, akkor a szinuszosító elemeknek is változniuk kell. Tehát csak egyetlen frekvenciára szorítkozunk és megépítjük Tinkercadban a dolgot. 

Érdekesség, hogy amíg a rezgőkört nem kapcsoljuk be, addig szép négyszögjelünk van és valami értelmezhetetlen alig hullámos jel a rezgőkörön túl (jobboldali oszcilloszkóp), aminek nem látjuk az okát. 

De ha rákapcsoljuk a rezgőkört, akkor a jobboldali oszcilloszkópban szinte szinusz jelünk keletkezik, de összeborzolja a baloldali oszcilloszkópunk képét. Hát így nem lehet dolgozni, mert ugye lehet bugos az egész, és a kiadott hangszimuláció sincs köszönő viszonyban a valósággal.  Nem számítógépfüggő a dolog, több gépen is próbáltuk. Azt hiszem előbb utóbb kelleni fog egy rendes oszcilloszkóp. 

Tehát a cucc nem alkalmas túlságosan arra, hogy finom hullámformákat kikavarjunk, de azt azért nem ártana, hogyha a négyszögjelet legalább valamennyire lekerekíthetnénk legalább a 0,14-15Hz tartományban, ugyanis ebből szeretnénk megépíteni egy nagyon kezdetleges tremolót. 

Az elképzelés az, hogy az N555 egy LEDre kivillogtatna egy pár hertzes jelet, amit egy LDR venne és hasznosítana optikai tremolóként egy gitáreffektben. Azt már láttuk, hogy az N555 elég szabályos négyszögjelet ad ki a LEDre, ez azért tud megtörténni, mert a LED válaszideje gyors (ns nagyságrend). 

Ezt a jelet kellene kicsit lesimítani, hogy a gitáreffect ne szakadozott legyen, hanem hullámzó. Kipróbáltuk az N555 villogónkkal (4-5Hz) az induktoros - kondenzátoros megoldást, az összes induktorunkkal ami kéznél volt, de sajnos pont ilyen értékűek sosincsenek kéznél.

Ez volt a legérdekesebb, amit elő tudtunk állítani:

A hullám jobboldala egészen tetszetős, a baloldala viszont nagyon meredek. 

Az LDR válaszideje sokkal lomhább (ezt a vízcsöpp-csapdánál már tapasztaltuk, ms nagyságrend), de ettől még sajnos nem kerekedik le a jel, és pattogtatja a gitárjelet.  

Folytatása: a kéttranzisztoros oszcillátorunk, illetve az N555 oszcillátorunk összehasonlítása tremoló gitáreffektként.