Oldalságok

2012/02/23

Kepler szeme

Van itt ez a távcső készlet, kicsi, olcsó és pont arra jó, amire készítették. Tehát távolról sem csillagokat nézni, hanem az alapokat elsajátítani, optikából és csillagászat-történetből. Igazából csak azért vettem meg, mert amúgy is kellett belőle egy lencse (csak emlékeznék rá, melyik és mire), s így legalább tanulok egyet s mást.

A készlet tartalma. A teljes ár alig valamivel több, mint a három akrillencse ára külön.
A készlet tartalma: három akril lencse: Ø45mm, F1+360mm; Ø34.5mm, F2+106mm; Ø16.5mm, F3+30mm. A karton nincs előre stancolva, vastagsága vékony, olyan 250-300g körüli lehet, de végül a célnak azért még éppen megfelel. Nagyobb gond, hogy fényes, mint a Salamon töke, ami sok belső reflexiót okoz. Mindenképpen tanácsos matt, fekete papírral kibélelni, ha használni is akarjuk.


Felül az okulár, baloldalt a szemlencse, tőle 66mm-re a mezőlencse,
alul pedig az objektív tubusa
A Kepler-távcső sajátossága, hogy az  objektív, illetve okulár egy-egy gyűjtőlencse. A kép fordított, de nem pék, hanem fejjel lefelé fordított, érted.

A dokumentáció cseppet sem szájbarágós, de minden jel arra mutat, hogy azért van mégis 3 lencsénk 2 helyett, mert itt egy Huygens okulárt kaptunk a két kicsi domború lencséből. A mezőlencse fókusza kb. háromszorosa a szemlencsének. A távolságukat egymástól a d=1/2*F2+F3 képlet adja. Ez 68mm kellene legyen, a modellben 66mm. Tehát nagyon valószínű, hogy tényleg egy Huygens okulárt sikerült összerakni. Ez az egyik legegyszerűbb és legolcsóbb konstrukció a kép színhibáinak csökkentésére, a látószögön is javít. Sajnos csak 10x-es nagyításig ajánlott, tehát nem ő lesz a későbbi egyméteres távcsövem okulárja.

Könnyen követhető az összeszerelési útmutató, én azonban pár lépésben eltértem tőle. Nem ragasztottam túlságosan össze a tubust, hogy szétszedhessem később, egyes helyeket csak megcelluxoztam. A lencséket sem oldószeres ragasztóval, hanem szilikon pöttyökkel rögzítettem, mert mintha más terveim is volnának velük. Amúgy a fényes papírt érdemes kicsit megcsiszolni a ragasztási felületen.

Felül az objektív, alul pedig az okulár tubusa
Az objektív és okulár gyújtótávolsága kb. egy helyre kell essen, sokáig megzavart a rövid hossz, aztán valahol találtam olyat, hogy a Huygens fókusza az okulár-tubuson belül van. Így már érthetőbb, akármit is jelentsen ez. 

Összeszerelve. Jobban is meg lehetne csinálni, ha nem akarnám szétszedni később.
Az objektív-szemlencse táv kb. 380mm (végtelenre élesítve), az objektív F+360mm, az okulár-tubus pedig 66mm. Az okulár elemeinek eredő fókuszára ezt a képletet találtam:
F(okular) = F2*F3 / (F2+F3 – okulartubushossz) = 48mm.
Na most, hogy ez honnan milyen irányba, az talány. Segíthettek.



Véletlenül a minap dobtam ki egy fölösleges szemkagylót, még megtaláltam a szemetesben.
Pont talál rá. Belenézve jól látszik hogyan tükröződik a belső fényes fekete felület.
Szinte jó kaleidoszkópnak is. A megoldás a matt karton-bélés.
Hold és egyéb fényes objektumok megfigyeléséhez érdemes lerekeszelni, mert a színhibáktól cseppet sem mentes. Ez a leírásban is benne van, de nincs konkrétan kijelölt hely a rekesznek. A távcső névleges nagyítása 10x, a nagyítás képletéből az jönne, ki, hogy akkor az okulár gyújtótávja kb. +36mm. Hát nem is tudom. Annyiféle méret abban a 66 milliméteres tubusban... Egyáltalán hol van benne a fősík? Bevallom, ez az okulár, bár egyik legegyszerűbb konstrukció, nem világos. Amúgy se, de most képletesen. Valaki? A kilépő pupilla nagyjából valóban tizede az objektív átmérőjének. Szóval lehetséges a 10X. Mindenesetre nagyít mint állat.

Ezek után szemüveglencséből, rokkant kukkerekből stb. bárki elkészítheti a mását.

9 megjegyzés:

  1. Látom szereted ezeket az optikai játékokat. Mégis mit lehet egy ilyen távcsővel megfigyelni? Pl. madarakat vagy a szomszéd ablakon belesni? Vagy a Holdat esetleg?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. esetleg :) a Hold olyan benne mintha csak 38000 kilométerre lenne. Egy 10 méterre levő madár, meg mintha egy méterre lenne. De persze kukkernek elég gyenge, akril lencsékkel gondolhatod milyen szép kroma hibák vannak benne. Leskelődni is jó, de egy fejjel lefelé tótágast álló peep-show elég perverz dolog :)

      Törlés
  2. Tehát a Holdat vizsgálni nem a legjobb. Nekünk van egy Pentax távcsövünk annak is elég durva kromatikus abberációja van pedig nem hiszem, hogy műanyag lencsék lennének benne.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nakkó gondolhatod, ennek az ára pár font, milyen lehet. Ez csak oktató cucc, viszont akkor lehetne bővebb a leírása... A rekeszelés az viszont mindig segít, a Hold esetében nem probléma, mert jó fényes a cucc. Kapjad szét a kukkert s patkold meg fekete filmből kivágott rekesszel :)

      Törlés
    2. Dehogy kapom szét, még a végén nem tudom összerakni. Egyébként sem zavar a színi hiba, csak ha több ideig(kb. 15-20 percig) nézelődök vele egyfolytában akkor szédülni kezdek vagy valami ilyesmi. Nem tudom ennek mi az oka de biztos nem a színi hiba.:-))

      Törlés
    3. Hááát... hmmmm... szédülsz is? És jön, hogy morogj is a teliholdra? És ilyenkor még Buksi is megugat? És aztán már semmire sem emlékszel és fel nem foghatod, hova lett Juliska, a kecske? Erre nem a rekeszelés a megoldás, a szakirodalom szerint inkább szenteltvíz, esetleg az ezüst pisztolygolyók, bár a farkasembert nem igazán lehet semmivel zavarba hozni... :)))

      Törlés
  3. Válaszok
    1. Ennyi vóóót :) Hanem látom a téma intellektuális mélysége erőst fogva tart, ebben az Ossian-klasszikusban Paksi Endre vall arról, amikor bizony, mi tagadás, ő is vérfarkassá változott:
      http://www.youtube.com/watch?v=JX6QzZdG5XM

      Törlés
    2. Erőst örülünk itt a Nagy Visszatérésednek a blogvilágban :) Silent terror rulez :)

      Törlés