Spektroszkóp legeslegutoljára. A nátrium kettős vonala.

Az a baj a kényszerességgel, hogy még mindig sokkal könnyebb kielégíteni a démont, mint leszámolni vele. Ezért kell visszamenned, hogy elzártad e a gázcsapot, ezért kell nekünk lefotóznunk a nátrium dupla vonalát, akkor is, ha érezzük, hogy ez abszurd és nevetséges.
A démon etetéssel meg az a baj, hogy nem lehet csak úgy odavetni neki valami mócsingot, rendesen kell főzni rá, különben a plafonról hull a spagetti. 

Úgyhogy most utoljára még egyszer nekifutunk annak, hogy, otthoni körülmények között, láthatóvá tudjuk e tenni a nátrium kettős vonalát a narancssárgában. 

A setup ez a papír-origami, a betekintési szöge nem tökéletes az 1000l/mm diffrakciós rácshoz (ő DVD-t használ), illetve a hossza sem kifejezetten DSLR-barát. Létezik 3D nyomtatható változat is, de ha arra költenél, azért számolj utána, hogy a te konkrét eszközeiddel is jó legyen. 

A rés, pixelszámolgatások alapján < 0.5mm, kb 15 centire az objektívtől. Két réteg pauszpapírral tettük szórttá a fényt. A lencse 55mm (82mm), kézi fókusszal, ISO 400 illetve 800. Nem kalibráltunk semmit, csak elé toltunk egy CFL égőt, mert az jobban világít, mint a sima neoncsövünk.

Sajnos ebben nemcsak higany van, hanem tucatnyi egyéb cucc is, aminek szintén karakteres színképe van és picit bonyolítják  a dolgot. 

Csak a képminőség összehasonlítása végett, ilyen volt a webkamerás, illetve az okostelefonos felvétel (igaz, azok élőképet adtak), a felső talán a CFL, az alsó meg a sima neon:

És ezt tudja egy 12 megapixeles DSLR RAWnak fotózva, ugyanazzal a diffrakciós ráccsal (1000 l/mm):

Mi? Az interneten, ahány CFL-égő, annyiféle csíkozása van, de a higany jellegzetes kettős vonala a sárgában itt nagyon szépen látszik (a baloldalit inkább zöldessárgának látja a Nikon). Dupla zöld vonalunk is van, amiből ejsze az egyik nem a higanyé, bánat tudja melyik. Valamennyire azért így is kalibrálható a dolog (nyilván nem tudjuk, mennyire lineáris a színkép, stb.), mégpedig úgy, hogy a jellegzetes kék és vörös sáv közötti részt (691nm-436nm) 255 pixelesre vágjuk. 

Forrás

Így egy pixel durván egy nanométer. És hát a narancs-duplasávban (576,96nm - 579,06nm) lesz két sötét pixel, vagyis két nanométer. Persze nem pontos, de a nagyságrend rendben van. És akkor nézzük végre a sóégetést.

Ha a higany dupla narancs sávja, az eredeti képen mondjuk 18pixel (2,1nm) volt,  akkor a nátrium dupla sávja (588,99 - 589,59 nm, ami 0,6nm) hány pixelre esik? 

5-6 pixelnek tűnik, tehát a matek helyes, valódi nátrium színképet látunk. Nem akarnánk túlságosan nagypofájúnak tűnni, de azért házi módszerrel ezt nem nagyon szokták megközelíteni a kollégák. 

Na, ezzel ezt a dolgot végleg elereszthetjük a francba, a démon jóllakott, remélem megfekszi majd a gyomrát. Hanem, ha te még jobbat akarsz csinálni ennél is, akkor lehet kapni 2400 l/mm diffrakciós rácsot is (100$ körül), ami 2,5X jobb felbontást tud. Plusz, ha kiszámolod a doboz hosszát mondjuk egy makro-előtéthez (sajnos nekünk rövidebb doboz kellett volna a Raynoxhoz), akkor ezt az 5-6 pixeles nátrium-rést felnövelheted akár 50+ pixelesre is. És nem, nem fogom elővenni a makro-sínt, és nem fogok pénzt költeni ilyen drága diffrakciós rácsra. Nem. Tutti nem. Az kurvaélet!