Oldalságok

2014/12/16

Ártó kristály

 Persze régen fenszi kristályosító készleteket
se lehetett kapni drágáért, a nyersanyagot a
vegyszerboltban lehetett megvenni kilóra,
mert akkoriban  Európa inkább az atomtól félt.
Alternatív gyógyászatos közhely a gyógyító kristály. Grimpix most mégis megbetegítő kristályokat nevel. Hogy a gyógyító rögök hogyan működhetnek, az kizárt dolog, mert nem tudjuk, de a megbetegítők közül konkrétan a keserűsó megfosat, a rézgálic hánytat, a só meg nem tudom mit okoz, de mióta Lenkei megmondóember sóevésre biztat, már nem bízok abban sem. Na meg van a timsó, ami nem tudom minek árt, de ha szép kristálytüskét növesztenél belőle, azzal is biztos ki lehet szúrni valakinek a szemét. Persze kismillió más kristályt is növeszthetnénk, de ezek a legkönnyebben hozzáférhető alapanyagok. 

Grimpix kristálynövesztő laborja
Felületes általános iskolai ismeretekkel a következők a kulcsszavak:
- az oldószer (mondjuk víz) hőmérséklete - az oldat telítettsége - gyors és lassú kristályosodás (pl. lehűlés következtében vagy elpárolgás során) - kristályosodási mag (ha nincs ilyen mag, akkor az oldat lehet szupertelített, ennek legszebb példája a nátrium-acetát kézmelegítő, de ahová úri kedve szottyan, oda is kristályosodik a cucc. Ezt persze lehetne fűszerezni, extrém hőmérsékletekkel, nyomással és különféle oldószerekkel.

UV festékkel tuningolt sókristályok
Bár a nyolcvanas években még nem hallottunk waldorf oktatásról, Grimpix gyerekkorában mégis minden kisgyerek végzett természettudományos kísérleteket konyhasóval, a stréberebbek pedig rézgáliccal is.

Jelenleg a boltok tele vannak kristályosító készlettel, amivel mi nem értünk egyet, ugyanis töredékéből kijönne a nyersanyag, ha lehetne kapni és nem félne a hatalom attól, hogy bombát meg kábszert csinálunk mindenből. A doboz, a fröccsöntött pohár és az ócska kínai védőszemüveg meg biztos valakinek eladó volt.

A timsó kristálykészlet ennyit tud huszonvalahány lejért. Gyorsan képződik a kristály, legalább lépést tart a kortárs ifjúság érdeklődésének ütemével, há ki bírna ki manapság 20-30 napot egy kristály növekedésére várva, mi? Honnét akkora zen?

4-5 óra múlva már megjelennek az első kristálymagok, reggelre meg a mag körül már köbcentis méretű a kristály. Sajnos az oktaéderes formát nehéz felfedezni rajta, nem tudom a festék mennyire befolyásolja a dolgot. 


Sokkal szebb viszont a kékkő kristálya. Valami gazdaboltban sikerült venni még régebben, alapvegyszer a háztartásban, hiszen segítségével nemcsak kristályokat lehet növeszteni, de rézbevonatot is húzhatunk pl. egy százasszögre, ami azért hasznos dolog manapság. Persze a fotózása nem egyszerű, mint ahogyan a fenti felvételek is mutatják.

Egy ilyen magból indul a kristálynevelés.

Sajnos a rézgálic kristálya nem időtálló, ezért érdemes lakkal bevonni, mielőtt eloxidálódik. 


A szennyezett pohárfenék szintén kiváló kristályosodási célpont.
Ezért érdemes szűrni az oldatot.



Grimpix kíváncsi volt, hogy megtelepszik e a kristály mészkövön. 
Pár kristálymaggal szórtuk be a követ, és tádám.



Egyelőre ennyi, a keserűsó, kristálytojás és
vegyesoldatos kísérletek még folyamatban vannak. 

2014/10/16

A bringajavítás és a zen művészete

Huszonharmadszor gurul el a csavar. Nyitva az ablak. 
- Nínónínónínó! - süvöltik a kölykek az udvaron, ahogy végigrontanak az ablak előtt. Asszem tűz lehet a sarki cserjésben, mert egyiken fröccsöntött tűzoltósisak. Hanem lehetne tömegszerencsétlenség a homokozóban és lenne ő a mentő, vagy bankrablás a susnyásban és akkor rendőrt játszanának. Ilyenek mennek napmintnap. Ezredszer zörög el az ablak alatt a műanyag kétkerekű.
- Anyád! - morgok - mármint a csavarnak.
- Nínónínónínó!
Pillanatra abbahagyom a bringaszerelést. Odalentről három-négy újszülött torok üvölt jóízűen kánonban, tudod, olyan önző, erőszakos bömböléssel, ahogy csak gyilkos afrikai sakálok és persze kisgyermekek tudnak a saját szórakoztatásukra. Az anyjuk persze rájuk se ránt. Gondolom csak így lehet elviselni. 

Újból próbálkozok, a rugó enged, helyén van a fékpofa. Valahol olvastam, hogy a gyermeki fejlődés szerves része, hogy a nap huszonnégy órájában vérfagyasztó ordítással kell kommunikálni. Egyszerűen egészséges. Nemcsak a hangszálaknak, de a léleknek is. Ezért ordít minden gyermek, mint egy herélt hiéna. Közben odalent mint a vidámparkban:
- Ákos, nemenjoda-nemszabad-gyerevissza! Lackó, addvisszagyorsan! Nemmegmondtam-teszedleabiciklit-megnyúzlak! Bence, neverekedjakisebbekkel-mertfelpofozlak!
- Nínónínó!
- Kurvanyádat! - ezt már én mondom, meglehetősen halkan, szobám falai között. Az anyám megint elgurult...
- Nínónínó! Addvissza! Nelépjbele! Megmollak! Füledkicsavarom! Nínónínó! - és érzem, hogy visszafordíthatatlanul eszkalálódik a helyzet, s mindjárt olyan cifrát mondok, hogy magam is megbánom. 

S ekkor eszembe villan a lét örök körforgásának természete. Hiszen annak idején, mikor kisgyerekek voltunk és Citrombá nem talált el a tejesüveggel (és általában nem talált el, mert túl részeg volt hozzá), vagy pizsamában, mezítláb kergetve nem bírt elkapni, hogy letaslizzon, utolsó kínjában biztosan azt kívánta - megálljatok taknyosok, jöjjön el az idő, amikor otthonotokban békét szeretnétek és csendet, hogy kipihenhessétek a ti fáradalmaitokat, s akkor csendüljön fel ablakotok alatt ezer meg ezer elátkozott gyermek vonyítása, sivalkodása és hörgése, s nyugalmat sose találjatok az ők szamárordítozásától ti sem ezen a földön. És ezt az átkot szórhatta valaki a kicsiny Citrombára is annak idején és azelőtt is, egészen vissza az ősember kölykéig, aki ugyanúgy bőgött a barlang előtt a saját önző örömére, talán sikongatott is béfele, hogy még visszhangozzék is, s a felnőtteknek lúdbőrözzön tőle az ők szőrös hátuk. Hát ez van most is. 

S ímé itt állok, egy imbuszkulcs kezemben, az anyám a padlón elgurulva, s pont nekem, pont ezen az átlagos csütörtök délutánon megadatik ennek az örök karmikus folyamatnak a megszakítása. Mély lélegzetet veszek, érzem ahogy felnövök a pillanathoz s megrészegülök a lehetőségtől:
- Tudjátok mit? Mikor nagyok lesztek, más se jöjjön bé a ti ablakaitokon, mint halk tücsökciripelés, távoli madárdal és patakcsobogás, de olyan halk, hogy csak éppen elnyomja majd a gyereksuttogást a szomszéd utcából. Ezt nektek, aprómajmok! 
A bringát meg holnap elviszem a javítóba. 

2014/10/03

Láthatatlan képek

Mutatok képeket. Érzed a nedves permetet, amint a bőrödre hull? Érzed a víz szagát? És a robaját is hallod? Susognak a lombok is. Remeg a palló deszkája a lábad alatt. Mi ez?

Aztán nézd meg ezt. Illatos. Mézszagú. És zümmögés veszi körül. A tarkódon érzed a nap melegét, matató ujjadba tövis szúr.

És mi ez a mély hallhatatlan hang? Mélység? És jeges tüskéket fúj arcodba a szél. Roppan a hó tétova lábad alatt. 

Ezen meg halk zene szól. Meleg van. S a levegőben egy asszony illata keveredik a bor szagával. Finom ruhasusogás. A meztelen bőr érintése ujjad hegyén.

Kár, hogy a fotónak nincsen hangja, se illata...

Ha Budapesten jársz, s úgy gondolod, nézd meg a Láthatatlan kiállítást. A látvány nem túl ütős, de a hangulata nagyon ott van. 

2014/02/16

Busójárás, te magad légy


Ha fotóznál, nem kell mentség,
Kamerázz, sze' van tehetség.
Egy ki ájfónnal fotózza,
egy ki zoomjával  lök orrba,
egy ki fotóz munkanapján,
egy épp LCD-n szelektál,
egy ki neve photography,
egy kinél van instamatic,
egy ki fészbukra lő lájkért,
egy csak selfiet, önmagáért.
Dongjad körül, mint húst a légy,
a fotós most te magad légy.


2014/01/06

Hogyan neveld a sárkányodat?

Biz' Isten nem akartam én ezeket megmutatni, de ha már Lóri és Szilárd kolléga szóba hozták a sárkányt, imé néhány sikertelen próbálkozás. A kameraröptetős előzmények itt találtatnak.

Szóval adva van egy kétzsinóros, occsó Lidlis sárkány, amelynek nagyon eltalálták az egyensúlyát a németek, mert szépen röptethető. Sajnos szél is kell neki rendesen, ami nálunk elég ritkán adatik meg, bezzeg ha négy tenger mosná partjainkat... A másik szükséges tartozék egy kémkamera. Az enyémnek valami baja lett, mert képtelen 10-20 másodpercnél hosszabban rögzíteni, olykor alig 007-et tud, és teljesen véletlenszerűen kapcsol ki. Ennyi idő viszont nem elég magasba juttatni a sárkányt (gyári zsinórból kb. 30 métert tud) és kellően stabilizálni a röptét. Szóval az első kísérletek ilyen eredményt adtak: 






A képek jellege miatt ide kapcsolódik egy másik, régebbi cikkünk is. De van perspektíva a dologban, tavasszal visszatérünk rá, egy másik kamerával. Meg aztán hátha inspirál valakit a dolog, van elég amatőr repülőgépes is a városban. És a légifotózástól függetlenül sárkányozni irtó jó móka. Jót tesz az idegeknek :)