Azt írja a Petapixel, hogy így lehet drága cuccok nélkül a hőáramlást megjeleníteni. Erre meg bevásárol 50 dollárnyi burkolatot háttérnek, mert az olyan jó randommintás. Olcsón, mi? Na, mi ugyanezt ingyen csináljuk meg.
Az alábbi képen éppen gázsugarat engedünk ki egy random-zajos háttér előtt. A baloldali egy normál fotó, de a jobboldali kép, alig észrevehetően megjeleníti a kiáramló gáz fénytörését.
Az alábbi képen éppen gázsugarat engedünk ki egy random-zajos háttér előtt. A baloldali egy normál fotó, de a jobboldali kép, alig észrevehetően megjeleníti a kiáramló gáz fénytörését.
A BOS (Background oriented Schlieren) módszer annyiból áll, hogy egy háttérmintázat képét a hőáramlás picit módosítja. Vagyis hogyha készítünk egy fotót a háttérről, majd eléje mondjuk tüzet rakunk, akkor a felszálló meleg levegő megdélibáboztatja a háttér pixeleit, és hogyha a hideg, illetve a meleg képeket kivonjuk egymásból, kicsi rásegítéssel máris láthatóvá válik a hő áramlása.
Sok energiát nem ölünk a dologba, a tükrös Schlieren-módszerrel így is sikerült két délutánt elcseszni, az utómunkát nem is számolva. Háttérkép tehát a monitor, gázt spriccolunk utántöltőből, illetve gyertyát égetünk. A jelenség annyira gyengén látszik, hogy gyöngébb cuccokkal, CO2-folyatással, izopropil párolgással nem is próbálkozunk.
Egy hangyányit még rásegíthetünk a látványra, például a Görbékkel. Ha csöppet végiggondolja valaki, akkor világos, hogy a kontroll és az áramlós kép között semmi más nem változhat, mint a fénytörő közeg. Tehát kézi fókusz és záridő. Érdemes a lencse legbesztesebb rekeszét használni és szigorúan RAWban.
Videót készíteni így sokkal nehezebb, ugyanis a tömörítések nagyon lerontják a módszer hatásfokát (ezért is nem használunk JPEG-et).
A tapasztalat azt mutatja, hogy sötétebb háttéren jobban látszik a dolog. A háttérképet érdemes Gaus-zajjal készíteni, mert a szabályos mintázat interferenciába kerül a szenzor pixelmintázataival, emiatt moires a baloldali képen a háttér, bár az áramlást azért jól megjeleníti így is. A zaj nagysága a szenzor pixelméreteivel kell egy nagyságrendbe essenek, hogy a hő okozta fénytörés miatti látszólagos elmozdulás rögzülhessen.
Videót készíteni így sokkal nehezebb, ugyanis a tömörítések nagyon lerontják a módszer hatásfokát (ezért is nem használunk JPEG-et).
A tapasztalat azt mutatja, hogy sötétebb háttéren jobban látszik a dolog. A háttérképet érdemes Gaus-zajjal készíteni, mert a szabályos mintázat interferenciába kerül a szenzor pixelmintázataival, emiatt moires a baloldali képen a háttér, bár az áramlást azért jól megjeleníti így is. A zaj nagysága a szenzor pixelméreteivel kell egy nagyságrendbe essenek, hogy a hő okozta fénytörés miatti látszólagos elmozdulás rögzülhessen.
Sokat nem kell várni. Ennyit tud a módszer. A tükrös módszer valamivel izgalmasabb lesz. Csak ott még meg kell vágni a felvételeket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése