Oldalságok

2022/08/29

Pillangóhatás.

Neeem, rosszul tudod, nem az a káoszelmélet, amikor a távolkeleti pillangó egyetlen szárnycsapásával tornádót okoz Amerikában. Hanem az, hogy szombaton egy miniszter fingik egy laposat fent a várban, és ahogy megpróbálja magától elhessegetni a kezével, attól hétfőn két kilométerrel távolabb, repül két ember. 

Beszéljünk világosan (huhh, ez most olyan volt, mintha a Putyin mondta volna). A tévedés, a hibázás, definíció szerint valóban lefedi azt a meteorológiai prognózist, ami végül nem következik be? Ha egy olyan zsákból, amelyikben 8 fekete és 2 fehér golyó van, elsőre fehéret húzok, akkor a zsák a hülye? Ettől még persze egy meteorológiai előrejelzés lehet téves, hibázhat a szakember. Álmos volt, mellékattintott, elgépel valamit, vagy csak simán csapnivaló a rendszere, protokollja, munkakörülményei, mit tudom én. Vagyis hazudtunk és a zsákban nem 8-2 arányban voltak a golyók. Csakhogy ezt utólag vissza lehet ellenőrizni. Az egyszeri hibázást úgy, hogy a nyers adatból, más, független csapatok milyen előrejelzéseket adtak ugyanarra a térségre. A rendszerszintű problémákat meg úgy, hogy nagyon sok előrejelzést visszakövetek (pl. 1000 darab 80%-os előrejelzés 800-hoz kell konvergáljon). 

Sajnos, visszamenőleg ilyen előrejelzés-historykat nem lehet fellelni a neten. Például nem tudom visszamenőleg megnézni, mit prognosztizált az AccuWeather Budapestre fél nappal a tűzijáték előtt. Azt meg tudom nézni itt-ott, hogy mi volt egy hete a konkrét időjárás, de azt nem, hogy egyes cégek milyen előrejelzést adtak arra a pillanatra. Legyünk realisták. Amikor annyi macskás videóra van tárhely, akkor nem jogos az elvárás, hogy ezeket az adatokat is vissza lehessen keresni? Legalább egy hétre. Érzek itt némi olyant, mintha a szakemberek direkt eltüntetnék az esetleg őket kompromittáló adatokat, ami versenyhátrányba hozhatná őket. Eléggé bosszant ez minket, mert ettől olyan érzésünk van, hogy a tudományt az üzleti érdek megrontja.

UPDATE 2022.09.06. De létezik ilyen időgép, a Windy.app (nem a Windy.com) horribilis áron kínálja ezt a funkciót a Pro változatában.  Itt is valami hasonlót kínálnak

Mindenesetre, amíg nincs olyan adat a birtokunkban, amiből kiderülne, hogy egy valószínűség nem 80% hanem csak mondjuk 50%, addig hogy jön ahhoz újságíró, operatív törzs és operatív gyökér, miniszterek és más jöttment, hogy tévedésről, súlyos hibázásról beszéljen. Ez a szóhasználat leszivárog a közbeszédbe és nagyon nem tesz jót a tudomány megítélésének.

Ugyanakkor azt a frusztrációt is érteni véljük, amivel a hétköznapi embernek kell együtt élni, amikor egymásnak ellentmondó, vagy látszólag ellentmondó előrejelzéseket talál a különféle oldalakon. Az ide berakott képernyőképek mind Budapestre vonatkoznak, ugyanabban a pillanatban. Szerinted egymásnak ellentmondó, vagy egymással nagyjából megegyező, amit mutatnak? Még ezt sem tudja eldönteni egy laikus. 

És ráadásul most eléggé stabil, pár napig jól kiszámítható az idő. Mégis olyan kicsit, mintha egy horoszkópot néznénk. 

Más. 2006-ban másfél millió résztvevőből öt halottja volt a tűzijáték alatt bekövetkezett viharnak, amit bár előre jeleztek, a szervezők tojtak bele. Százalékban ez 0,00003% halott a résztvevők számára vetítve. Naponta körülbelül 350 halott van Magyarországon. Ez a teljes lakosság 0,003 százaléka. Mondhatnánk, hogy sokkal biztonságosabb volt a viharban állni, mint otthon párnák között, de persze tudjuk, hogy akik a halálukon vannak, azok ritkán lófrálnak este viharban, ami jelentősen torzítja a számokat. Na jó, tegyük fel, az összes halott 3 százaléka hal meg balesetben (bár ennek zöme közúti) Magyarországon, ez kb. 10 ember a 9,75 millióból naponta. A 2006. augusztus huszadiki esemény így megtoldotta öttel az aznapi baleseti számokat. Tehát ebben a keretrendszerben érdemes mutogatni a szervezők döntéseire, amit nem szeretnék eltagadni, de azért ne feledjük, a személyes biztonságunk egy természeti erővel szemben, a saját felelősségünk elsősorban. Hiszen mi halhatunk meg. Elég kicsinyes stílus egy ilyen eseményt más nyakába varrni. 

Összehasonlításként az utóbbi napokban kb. 10-11 ember halt meg naponta COVID-ban Magyarországon a teljes populációból (másfél millióra ez 2  halott) vagyis három naponta annyian halnak meg COVIDban, mint a 2006-os tűzijátékban. Halasszuk el újra az érintkezést?

Értem én, hogy minden élet számít, de nem vagyok olyan képmutató sem, hogy azt mondjam, a számomra ismeretlen életek bármit is jelentenek nekem, hiszen a számomra ismeretlen (közömbös) emberek 8 milliárdan vannak, míg a számomra fontosak száma jó ha az ezret ha eléri, de ebből is 900 halálát simán fel bírnám dolgozni napok alatt. 

Adná magát, hogy a tőzsdei ügynökök, bankárok és politikusok döntéseit is ide soroljuk. De értjük, hogy egy pénzügyi helyzet felmérése nem ugyanaz a dimenzió, mint amikor egy vörös riasztás kiadásáról, vagy egy nyilvános esemény elhalasztásáról kell dönteni. Bár a fölöslegesen farkas kiabálásról is megvan a véleményünk.

Ugyanakkor nehéz a sorsa annak, akinek tudományos előrejelzés a dolga, könnyen kivégezhetik, vagy Recsken találhatja magát. De kaphatnak börtönt is (kifejezetten bájos ezt a cikket a 11 évvel ezelőtti Origótól idézni,  érdemes megnézni, akkor hogyan viszonyultak egy hasonló témához). Mindenki megütheti a bokáját, általában bármiért, egy képviseleti demokráciában, vagy jogállamban. Persze, mondhatod, ááá én nem vagyok meteorológus, földrengéselőrejelző, velem ez nem történhet meg, vagy minek ment oda, különben is, aki kurvának áll... De közben tudod, hogy valamiért egyszer érted is elküldik egyenruhás pribékjeiket, amíg a kormányoknak a hatalom jut magukról eszükbe és nem a szolgálat. 

A meteorológiára visszatérünk még, mert egy hete ezzel foglalkozunk, de egyelőre egy radarképet sem bírunk megkülönböztetni egy alhasi ultrahangtól. 

Űrcsikló

 

Forrás

Grimpix izgatottan fogadott. 
- Az a vicc megvan, amikor a szőke nő, és három néger ülnek egy álló rakéta tetején, kilövésre készen? - szegezte nekem a kérdést vigyorogva.
- Hogy mivan? 
- Kis lépés ez az embernek, de nagy lépés az asszonyságnak! Ma kipróbálják az űrcsiklót! - újságolta. - Ha a meteorológusok el nem basszák ezt is.
- A micsodát? - döbbentem meg újra.
- Tudod, Izaura misszió! Még az évtized vége előtt asszonyt juttatunk a Holdra, nem azért mert könnyű, hanem mert... csak! Gondolom szerecsent, vagy meszticet, mert nagy a verseny, nehogy egy kínai nő legyen az első színesbőrű a Holdon. 
- Ez valami új netflixes szar?
- Dehogy, csak űrsétálni akar az űrnő. Van ilyen. Úgyhogy most már tűsarkú nyomok is lesznek a homokban, amivel lehet bosszantani a holdraszállást tagadókat. 

- Pedig az Apollo elég fasza, tökös kis űrprogram volt - mormoltam magam elé zavarodottan.
- Hát ez az, de Artemisz, a húga, nem csak meghódítja a Holdat, majd pár alkalom után lelép. Hanem Női Principátust hoz létre rajta, ahonnan majd sokkal hosszabban és mélyebben hatol az űrbe, mint amire az Apollo ványadt rakétái képesek voltak. 
- Mert ezek mivel repülnek?
- Valami űrsikosítóval, ami olyan lehet, mint egy szétnyitható,  illatos szárnyas oltár. Mint egy csillogó eperfagyi-kehely. - mondta átszellemülten.

Bekapcsoltuk a közvetítést, aztán Grimpix megszólalt,
- Ne aggódj, a mai kilövésnél még nem lesz leányság a fedélzeten, mert még nem tudták eldönteni, melyik szkafanderüket vegyék fel.
Megint hallgattunk egy sort, aztán:
- De akkor is a majom volt az első!
Csönd.
- Te, és vajon lesz Hermafrodité űrprogram is?

Nézzétek ti is élőben.

2022/08/09

Folytonosság

Mennyit tart a folytonosság? Egy évtizedet? Egy emberöltőt? Egy történelmi korszakot? Egy földtörténeti korszakot? Vagy azon is túl?

A Kénos dél-keleti lejtőjén, vagy hágóján (hiszen ez viszonylagos, ha indulsz - ha érkezel), van egy fa. Egy megcsonkított fenyőcske. Egy karácsonyfa, vannak rajta mindenféle csüngők. És nyakába akasztva egy vers, ami hozzá íródott. 2019. Áldás havának 20. napján. 


Mi ez a viharvert szentély itt az út mellett? Ki, vagy mi, csonkította meg a fenyőcskét? Mi történt itt? A keret lécei már elengedték a papírt és a csorbult üveget. A verset Felsőrákosi T. Mihály írhatta. Utolsó, patetikus sorai, csak akkor ütnek szíven, ha csöppet utána olvasunk ennek az embernek. 

amíg fenyő hajt ki a Hargitán
s a szénaillat is tavaszig kitart
ez a sziklás gerincű nép ITT fog élni-élni
és az örökkévalóságig
MEGMARAD

A bringa itt már kifejezetten gyorsan szalad, a Bágyi-púpok is kikerültek a látótérből, a menetszél fejtől bokáig beborít, mégis fékezni kell. Aszta. Az idén teljesen új a keret!

Mi ez, ha nem folytonosság?



2022/08/04

Irizálás, tükröződésgátló rétegek - a színjátszás

Csak tudnám, miért hívják a lakkréteg, szappanbubi, glicerines mosószerréteg, meg olajréteg fotózást creative photographynak. Sima popfotó. Szépen filmezett infotainment, amiből tizenkettő egy tucat, emiatt tizenhármat kell végig nézned, amíg le is tudod utánozni. Annyira van a művészettől, mint amikor én a a fürdőkádban éneklek, a Queen Wembleyben  előadott teljesítményétől.  A múltkoriban a szemüvegek tükröződésgátló rétegével kapcsolatban már nekimentünk ennek a témának, most az irizálást nyalogatjuk körbe. Nem állítom, hogy teljesen megértettük a jelenséget, de szimulátorokkal és saját kísérletekkel elég jól el lehet szórakozni.

Olajfoltok interferenciája.


Ez olyan esetekben jelentkezik, amikor például a nedves úton olajfolt van. A rétegek így levegő-olajréteg-vízréteg. A jelenséghez nem árt a nedves aszfalt fekete háttere sem. Ugyanazokat a szimulátorokat vetjük be, mint a szemüvegek tükröződésgátlásának megismerésekor. Víz refrakciós indexe 1,33, az olajé legyen 1,5 (1,4-1,5 környékén szokott lenni olajtípustól függően). 

Forrás - az olajréteg pont egy hullámhossz vastagságú - destruktív interferencia

Míg a szemüvegek tükröződésgátló rétegei esetén a fény egyre nagyobb indexű rétegbe került, így mindkét felületen a visszaverődő hullám fázisa eltolódott fél hullámhosszal, addig az olajréteg esetén csak a levegő-olaj felületen lesz 180 fokos fázisváltozás, az olaj-víz felületen nem, hiszen a víz indexe alacsonyabb az olajénál. Itt is a második visszaverődés kétszer teszi meg a vékonyrétegben az utat (oda-vissza). 
Az 532 nanométeres zöld lézerünk hullámhossza az olajrétegben 354,6nm. Ha az olajréteg vastagsága 88,65nm (negyed hullámhossz), amit kétszer tesz meg a fény (oda-vissza), akkor a második visszaverődés is pont fél fázissal lesz lemaradva, az első visszaverődés meg a reflexió során kapott fél fázis eltolást, tehát fázisban lesznek és konstruktív interferencia lesz. 

Az olajréteg negyed hullámhossz vastagságú - konstruktív interferencia

Ha az olajréteg 177,3nm (fél hullámhossz), a fény teljes fázissal lesz lemaradva, amikor ezt oda-vissza megteszi, így az első visszaverődés félfázisos eltolódásával destruktív interferencia alakul ki. Háromnegyed hullámhosszú olajrétegnél ismét konstruktív interferencia (a második visszaverődés 1,5 fázissal lesz lemaradva), teljes hullámhossz vastagságú olajnál destruktív és így tovább. 

Házilag is készíthető, az olajfoltnál tartósabb hasonló réteg, körömlakkal. Sötét karton víz alá, vízre körömlakkot cseppenteni, kartont kiemelni. Így a víz felületén elterülő vékony lakkréteg a kartonra kerül. Ugyanez fehér papíron nem működik (ilyen jól), gyanítjuk, hogy a fehér papírról visszavert fény elnyomja a vékonyréteg két oldalán interferálódott színeket. 



Fotográfiában oil spill photography kulcsszóval érdemes keresgélni és például ilyeneket lehet találni. Itt is a felhasznált anyagok (mosószerek stb.)egy egészen sajátos oldalágát adják a fotográfiának, amit lehet ha majd mi is kipróbálunk. 

Szappanbubi interferencia

A szappanhártya esetén is hasonló jelenség játszódik le, az első felületen lesz 180 fok fáziseltolódás, a második felületén nem lesz. Ez a szimulátor egészen szuper lenne, ha a fáziseltolást is megmutatná, így olyan, mintha a beeső sugár a túlsó oldalról visszavert sugárral interferálna, pedig a két felületen visszaverődött sugaraknak kellene interferálniuk. 


Forrás

Forrás

Nagyjából ugyanezt a színskálát hozza. A szappanbubi fotózásának és filmezésének hatalmas tábora van az interneten, valóban érdekes műfaj, mondhatnánk: interdiszciplináris, hiszen nem elég a szappanhártya fizikájával és a fotózással tisztába lenni, de tartós szappanhártyákat is elő kell tudni állítani. Csak egy gyors merülést tartottunk a témában, de nem kizárt, hogy megpróbálkozunk mi is az ilyen hártyák igényes fotózásával, nem mintha sok újat tudnánk hozzátenni, de maga a tevékenység relaxál. Próbáljátok ki. Ezek a képek csak telefonnal készültek kézből, spéci megvilágítás nélkül. 




Szappanbubi tudástár  bővebben (receptek stb.)

Fémek irizáló oxidjai

Ugyanez a jelenség adja egyes fém cuccaink, karabinereink mindenféle színeit is. A fémeken, mindenféle vegyszeres, elektromos és hőkezeléses módszerekkel kialakítható irizáló oxidréteg. A rétegvastagsággal a kívánt szín előállítható. Ez gyakorlatilag egy strukturális színezés, nem pigment alapú, de azért átfedések is jócskán vannak a módszerekben, van ahol az oxidréteg csak megteremti a későbbi festés feltételeit, úgyhogy nem vállalkoznánk arra, hogy egyes fémekről megmondjuk pontosan mitől van a színük. De azért kipróbálunk ezt-azt mi is a konyhában. A jóisten se tudja ez milyen fém lehet, de gyanítjuk, hogy valami acél, ami már eleve mutat elszíneződéseket:


Csöppet megcsiszoltuk a felületet. Gázlángba tartva ez a babakék a legjobb, amit el tudtunk érni, esélytelen homogén felületeket kialakítani a gázrózsán:


Kipróbáltuk a marószódás elektrolízises maratást is, egy telefontöltő adapterével, időközönként kicsit kinnebb húzva a fémet az elektrolitból.


Sajnos ez a legjobb amit így el tudtunk érni. 


De legalább megtanultuk tisztelni a technológiákat, amikkel pontos rétegvastagságot tudnak kialakítani 
Ha vannak titán cuccaid, azokat nagyon szépen lehet így színezni, az internet is tele van vele. 

Akit ennél jobban érdekel, további olvasnivalók: hyperphysics olajfoltra, és hyperphysics szappanbubira

Lebegőpontos? Francokat! Lebegőpontatlan!

A lebegőpontos számítás nem azért bonyolult és mellőzi az intuitív megjelenést, hogy csak az okos emberek tudjanak vele érvényesülni, hanem mert ez a számítógép architektúrákra van optimizálva (vagy fordítva). De nem is lehet annyira egyszerű dolog, hogyha emiatt már az Ariane 501-nek is sikerült lezuhanni (not enough space to reach the space) 96-ban (bad rocket science). Szóval ez nem olyan matek-tudás, mint pl. a legnagyobb kétjegyű prímszám ismerete, amivel még országot is lehet vezetni. 

A 32 bites kép sok mindent jelenthet, kontextusfüggő, hogy a 24 bites RGB + egy Alfa csatornát jelöl, vagy például a GIMP 32 bites integerjét, vagy micsodát. A Photoshop 32 bitese viszont, és ezt Chris Cox írta egy fórumban, lebegőpontos, egyszeres pontosságú ábrázolás. Nem könnyű felfejteni, hogy pontosan milyen lebegőpontos is lehet, amit a PS használ, de ha az egyik legelterjedtebb 32 bites lebegőpontosból indulunk ki, akkor irgalmatlanul hatalmas számot lehet így elkódolni. 38 darab nullát ha le tudsz képzelni. Na akkorát. Ennek viszont ára van, ugyanis nem minden számot tud ebből a sokszáz-decillióból pontosan elkódolni. Van amit igen, és van amit nem. IEEE754 calculator, ha ki akarod próbálni. Mondjuk adj össze lebegőpontosan, binárissá alakított számokat: 0,1+0,2. Na, mi jött ki? Látod? Ennyit se tud. Viszont ezt irtó gyorsan és nagyon sok tizedesjegyre, pontatlanul megcsinálja. Persze, azért a specifikáció szerint 7 tizedesig elég jól adja. (itt meg egy konverter az IEEE754-hez, itt meg egy magyarázó videó).

De mindebből mit látunk? A Photoshop 32 bites lebegőpontos megjelenítése az Info palettán csupán három tized pontosságú. Plusz egy tized pontosság nyerhető, ha a Color Picker ablakot használjuk. Ez tízezres nagyságrendben jeleníthetné meg a csatorna értékét, ami nem kevés, de a 16 bites kép 65.536, jaj bocsánat 32.768 felbontásához képest kicsit vérszegénynek tűnhet. 



A 32-bites Color Picker ablakban a 32-bites adatok 0.0000 és 20.0000 között vehetnek fel értéket négy tizedes pontossággal, ami 200 000 különálló érték csatornánként. Lenne. De hiába írunk be egy konkrét értéket, miután becsukjuk az ablakot és visszanyitjuk, más érték lesz benne, ami gyakorlatilag már a második tizedesben is eltér. Például ha beírod, hogy 20.0000 az ugyanannyi marad, de attól lefele 19.9037-ig minden érték 19.9037 lesz miután becsukod és újra nyitod a Color Pickert, a beírt 19.9036-ot meg 19.7662-nek jegyzi meg, szóval gyakorlatilag még az egy tizedes pontosság sincs meg ebben az ábrázolásban. Most nem állunk neki feltérképezni, ez miért van így.
Az Intensity csúszka 0 állásánál egy csatorna maximum 1.0000 értéket vehet fel, ez 255-nek felel meg a megszokott 8 bites tartományban. 

Minden-szín-kép (netről letölthető, ez csak egy screencapture ne ezt használd),
A minden-szín-képen mind a 16,777,216 szín megtalálható (minden pixel más színű)

Ezzel a képpel csicskáztatjuk meg a PS-t. Ebben minden egyes pixel más színű, amennyiben ezt 24 bites RGB-nek nézzük.  De hogyha 32 bitesre konvertáljuk, nyilván több szín nem lesz benne, de kevesebb se kellene. Márpedig kevesebb lesz. 


Baloldalt a kép 24 bites (RGB 8bites) négy alig eltérő sárga pixelének zöld csatornájának értéke a 8 bites Info palettán: 255 - 254-253 -252. Jobbra, ugyanennek a képnek 32 bites megjelenítésen már kicsit mást mutat ugyanezekre a pixelekre: 1.000 - 0.996 - 0.992 - 0.9888. 
Ha a képet áttesszük 32 bites lebegőpontosra, akkor ugyanezek a pixelek így fognak kinézni a 8 ás 32 bites Info palettán:


8 bites megjelenítésen 255-253-250-248, 32 bites ábrázolásban 1.000 - 0.991 - 0.982 - 0.973. Teljes káosz, és ami a legborzasztóbb, nem tudjuk ennek egyáltalán a profilokhoz van e köze, vagy micsodához. Becsületére legyen mondva, 32 bitből 8-ra visszaállítva megkapjuk a kiindulási képet, ebből arra gondolunk, hogy jól számol a motorháztető alatt, csak megjeleníteni nem képes a 32 bites ábrázolásban az Info palettán.

De próbálhatunk mást is, írj be egy (8)255-ös pirosat 0 Intensity mellett. (32)1.0000 értéke lesz. De ha ennek lehúzod az Intensityjét -20-ra, akkor (32)0.0000 lesz az értéke és (8)255 marad. Csukd le az ablakot és nyisd vissza. Az érték (32)0.0000, (8)191, és az Intensity -19.58. Jó mi? Ugyanezt +20 intensityvel, becsuk, kinyit, és az érték 20.0000 R191 mellett. Megpróbáltuk középértékekkel is, semmiféle logikát nem fedeztünk fel a dologban. 

Tehát, ha valami extrém felhasználási igény folytán pontosan akarjuk tudni, milyen értékeink vannak a 32 bites fileban, akkor érdemesebb GIMP-et használni. Felül a 16 és 32 bites egész-szám, alul pedig a 16 és 32 bites lebegőpontos infó palettája látszik.


A GIMP-ben ugyanis a csatornákat el lehet kódolni 8/16/32 biten egész számosan, de van 16/32/64 bites lebegőpontos is. További érdekesség hogy a 16 bit integer, az valóban annyi, és nem fele, mint a Photoshopban, és a lebegőpontosakat itt hat tizedesig mutatja (16 és 32 bites esetén is egyaránt). Igaz, hogy itt még annyira se tudunk töredék értékeket beállítani, mint Photoshopban, ugyanis a GIMP színkeverőjében 32 bites lebegőpontosan is csak 0-255 között tudunk értékeket megadni. 

Csináltunk egy tesztsorozatot is a PS 16-32 bites színmélységével. 

1. egy sRGB 16 bites képből 32 bitest mentettünk. Azt visszaállítottuk 16 bitesre Exp. 0 Gamma 1 értékkel, így az eredeti 16 bitessel nincs difference, vagyis a lebegőpontosba alakítás és visszaalakítás során a 16 bites kép tökéletesen megőrizte az értékeket, nem szenvedett el kerekítésből adódó hibákat.
2. ez akkor is így van, ha PS-ben, alul az exposure csúszkát elbabráljuk, tehát az a csúszka valóban csak a nézetet, a 32 bites tartomány megjelenítését befolyásolja, a kép adataira nincs hatással.
3. a 32 bitesre konvertált képnek Adjustmentben adunk +2EV értéket, ha a 16 bitesre (vissza)alakításnál -2EV-vel mentjük, akkor nem lesz különbség az eredeti 16 bitessel.
4. a gamma módosítgatásával visszamentéskor sehogy se sikerül korrigálni a +2EV értéket. (mindig különbség lesz az eredeti 16 bitessel összevillantva. 

5. legyen mondjuk egy színünk: G255, 0 intenzitással (középen). jobbra balra az intenzitásokat babráljuk -20 -15 -10 -5 -3 -2 -1  0  +1 +2 +3 +5 +10 +15 +20.  
Így néz ki a (lineáris) 32 bites módban (nyilván ez egy gammás 8 bites monitoron semmit sem jelent). 

És így néz ki mindenféle Exposure és Gamma állítgatással 8 bitesen:

Ezek pedig a mért adatok:


Tehát, jól látszik, hogy bár nem képes 32 biten megjeleníteni a különbségeket (erre van alul az exposure csúszkája), azért azok léteznek és bármilyen gammával bemappelhetőek 16 vagy 8 bitre. 

Szóval nem sikerült megérteni a PS32 bites módszerét, de megnyugodtunk, hogy azért végzi a dolgát. Nekünk meg nincs is rá szükségünk, mindaddig, amíg nem készítünk iszonyú nagy tónusátfogású HDR-eket.

Mondjuk olyat, amiben reflektorral szembe világítunk a kamerával és a mögötte, árnyékban levő felületeken is részletet szeretnénk. A tesztképeken egy 500 wattos izzós reflektort, illetve egy 20 wattos ledes reflektort használtunk. Sajnos a lencse becsillanásai jelentősen lerontják a reflektor mögötti sötét részek megjeleníthetőségét. Nyilván az izzószál és a fényképezőgép korlátai szabták meg az exponálás felső határát, 1/4000s, f/32, ISO100. Az EXIF-be nem íródik bele, így már nem vagyunk biztosak, hogy neutrál szürke filtert használtunk e, vagy ez így pont elég volt. Mindenesetre így a legfényesebb pixelek se csordultak túl. A záridőket felezve, sorozatot készítettünk 8 másodpercig. Ez 15EV-nyi lépés, ami több mint 20EV teljes átfogást tesz lehetővé. Nem valószínű, hogy a mindennapokban ilyennel találkozzunk, hacsak nem egy szénbányából fotózunk ki egy nyíláson, egy napsütötte gleccserre. 

A RAWokat PSben és ACRben fűztük össze HDR-nek. PS-ből lehet direkt 32 bites képet menteni (*.pbm, *,psd), de az ACR csak a 16 bites (lebegőpontos?) DNG-t ajánlja fel erre. Mindenesetre nekünk a DNG-ből ACR-ben a Highlights és Shadows csúszkákat tövig ki kellett húzni, amiből arra gyanakszunk, hogy ez a tónusátfogás már a rendszer határait súrolgatja.



Ha készítünk majd igazán nagy átfogású HDR képeket, akkor erre visszatérünk és mélyebben belemegyünk. De most be kell vallani, hogy eléggé lepattantunk a témáról.