Oldalságok

2022/12/30

Hogyan szívasd egy szív(at)ószállal a szomszédaidat - Házi készítésű hangszerek - 3.

Ki hinné, hogy ez ugyanaz a szívószálból készült zajszer, amivel a szomszédokat lehet az őrületbe kergetni? De mégsem ezért bannolták a piacról a szívószálat. És nem is lett volna szükséges betiltani, ha mindenki csak annyit vásárolt volna belőle, amennyi jár. Mondjuk szívószálból mit lehet csinálni? Sípot, könnyűszerkezetes repülőmodelleket, és még pár dolgot. Hány embernek jut ilyen eszébe? Százból egy-kettőnek? Ezzel szemben mennyit vásároltatok? A Natgeo szerint csak az USA, napi 500 milliót. Baszki! Ha mindegyikből sípot készítenének, tán még ide is elhallatszana. Szóval ha nem változtattok a szokásaitokon, akkor következik a PET-palack, az alumínium doboz és még ki tudja mi mindennek a kriminalizálása. Pedig lehetne mindenből csak annyit venni, amennyit feltétlenül muszáj. Nem jobb lenne egy olyan világban élni, ahol a hatalom nem tilt? És nem azért nem nyírnánk ki a bolygót, mert az büntetendő, hanem mert eszünkbe se jutna? Mi? Szóval miattatok nem találok most sehol egy rendes szívószálat, tudjátok, hogy hová dugjátok fel a napi 500 millió elhasznált szívószálatokat. Sípnak. 

Forrás

A kétnyelvű síp egy irgalmatlanul lelapított végű szívószálba vágható. Fontos a lapítás (!), ha ez sem volna elég, még hajlítgatva is könnyíthető a rezgők mozgása. Videó.


A rezgők szöge ne legyen túl kicsi, se túl nagy. Legyen egy kicsivel hegyesebb, annál, mint amiről azt gondolnátok, hogy én ilyenre gondolok. Legfeljebb kell egy kicsit vágni... Kis (?) gyakorlattal könnyen fog menni. Addig azonban kudarcokkal teli az út. Ilyet használnak alternatív vuvuzellákban is, de láttunk már szívószál dudát is, mivel a szívószál hosszával itt is szabályozható a hangmagasság. Gyere, megtanítalak kesztyűbe dudálni:

 

Na jó, ezt nem így kell, a hölgy nem végezte el a házimunkát, gyakorlatilag mindent összegányol a videóban. Így kell ezt csinálni. De viccen kívül, a szívószál sípot jól beállítani rutin kell, nem fog elsőre sikerülni (volt valahol egy magyar science bemutató is, amit most nem találunk). Belelilul a fejed, mire ráérzel a technikára. Szóval meg lehet csinálni - idővel. Persze szar hangja lesz. Hacsak nem vagy hangmester (de ő se ma kezdte):

 

A gumikesztyű, lufi, szájgitárnak is megteszi. Ez is mutatja, hogy tud működni a dolog. Zenebatyu cuccai között még sok komolytalan hangszert találsz. A szívószál duda elvileg egyik végén zárt csőnek számít. Emiatt a hossza egynegyed hullámhossz (ha számolgatni szeretnél frekvenciákat, meg hangmagasságokat). 

Hagyományosan a nádnyelves rezgőket szokták nádsípnak nevezni, ezeknek a fújt végét kell lezárni (rágóval, viasszal, vagy nyelvvel befogni):

A likakkal értelemszerűen a hangmagasság változtatható, de pontos luk-pozíciókat nem nagyon találni az interneten, gondolom a tudás birtokában levő népies mesterek nem frekventálják annyira a közösségi médiatereinket. Próba-szerencse módszer meg nem túl hatékony, ráadásul nem is olyan könnyű működő nádnyelvet hasítani. Itt Poirot mester bemutatja a nádsípos-mélytorkos technikáját az elejétől a végéig:



A szívószál (jóindulattal) alkalmas lehet a nádnyelves rezgők kiváltására is, ezt valahogy így kell elkészíteni. Grimpix idioglottjai:


Megszólaltatása közben nyelvvel (vagy pl. rágógumival) be le kell zárni a szánkban levő végét. És erre is vághatók likak, de azok hangolásáról, vagyis a lukak pozícióiról egyelőre semmit se tudunk.

Egy alternatív nádsípot is mutatunk. Ez gyakorlatilag a fűzfasíp nádból (tavaszi, fiatal fúzfaágból is készíthető ilyen, pont nincs ilyen fotónk, de a neten megtalálod a módját).

Ha nincs nád a teraszodon, akkor természetesen a szívószál is alkalmas, 

De igazán jó síphoz inkább valami szilárdabb dolgot kell használni. A fűzfa sem igazán alkalmas, csak azért volt divatos, mert amikor még nem voltak pixek, meg pvc csökek, addig ez volt a leghozzáférhetőbb alapanyag. A fűzfa amúgy nem is túl tartós, év végére a kéreg kiszárad, de hát a pásztorgyerekek jól ráértek minden évben újat faragni. 

Ha nem fontos a muzikalitás, csak az agresszív fizika, akkor csinálhatsz ilyen kürtöt is, a lefolyócsőből. Utánad megy apád hátbaveregetni és lesz dííí-dááááá-dúúú

2022/12/28

Oscilloscope zenevideó


Ilyen a szegényember oszcilloszkópja (vektorszkópja?) lézeres rajzolgatáshoz. Nem szégyelljük, másnál is csak ennyit tud, de a linken megnézheted hogyan készül és hogyan kell használni. Nálunk a telefon futtatja a jelgenerátort. Nyilván a két hangcsatorna x és y irányban rángatja a felgányolt felfogpiszkálózott kis tükröt, ami a lézerfényt a megfelelő mintázatban keni szét a plafonon. Ebben az ASMR videóban hangvillás, tükrös és egyéb analog megoldásokat mutat be, ugyanerre a jelenségre a ziháló tanárúr. Itt meg egy másik jópofa házimódszert találsz, ami alkalmas lehet a szemedet kiszúrni lézerrel. Mondjuk a gumimembrános megoldást hangfalra is szerelheted és akkor nem kell beleóbégatni a csőbe artikulálatlan, mint egy ősember. Ebben az esetben nem uralod az x/y irányt, a hangszóró ugyanis nem pont ebben a koordinátarendszerben fogja lebegtetni a membránt (itt erről egy remek videó, gyakorlatilag filmeditorral, tükrös effektekkel, cymatikot készít, mint ahogy mi készítettük Grimpix lézercirkuszát.)

De azért nem muszáj ennyire lemenni kutyába, s a bortoválkozótükröt felszigszalagozni a hifisztereóra, több oszcilloszkóp program is van a neten, ha csak játszani akarunk. Ez a cikk elég részletesen ír a témában magyarul (hangkártyás oszcilloszkóp előtétet is mutat, de nem mertük megépíteni). És ide biggyesztjük a theremino oszcilloszkópját, ami szintén komoly műszer lenne, ha a beviteli eszközöket is létrehozod. De most csak Lissajous görbéket akarunk festeni oszcilloszkóppal (régebben ingával csináltunk hasonlót). 
Lissajousnak a hangvillás szerkezetéről ebben a könyvben írnak (O.P. Apian Bennewitz - A hegedűépítés alapismeretei) a 19. oldalon. Innen lehet inspirálódni, hogy milyen alakzatokat fessünk hanggal. Oldalt az x/y rezgésarányait jelöli, felül pedig a fáziseltolódást 45 fokonként. 


2023.02.01. frissítés - közben találtunk egy remek szimulátort pont erre a témára. Ehhez annyit kell tudni, hogy 45 fok az 0,25 Pi Rad. Animálni is lehet. 

szimulátor

Vissza az oszcilloszkópokhoz. Ez a progi tetszett a legjobban. Tud mikrofonról és hangkártyából realtime dolgozni, de van saját jelgenerátora is, ha az egyszerűbb hangközök rajzára lennél kíváncsi. 


Például a két csatornára (X és Y koordináta) ugyanazt a frekvenciát küldjük. 90 és 270 fokos fázissal eltolva kör alakot rajzol, 0 vagy 180 fokon jobbra, illetve balra mutató ferde vonalat. Ezek a fokok között a ferde egyenes és a kör között vesz fel értéket. Például 45 fok esetén:


Hogyha például a két frekvenciát úgy lövöd be, hogy egy másodperc alatt a két csatorna között 90 fokos (negyed fázis) lemaradást legyen (pl. 100-101 Hz), akkor egy másodperc alatt lesz körből ferde vonal illetve fordítva. A hatás olyan lesz, mintha egy kör a térben egy ferde, 45 fokos tengely mentén forogna. Minél kisebb a különbség a két hullám között, annál lassabban jön össze a negyedfázis eltolódás, a kör lassabban fog elforogni (pl. 100 - 100.1 Hz) A fáziskülönbség így is megjeleníthető a program oscilloscope funkciójával:


Ha egy fekvő nyolcast szeretnénk megjeleníteni, akkor oktávot kell a két csatornára állítani 0 vagy 180 fokkal. 90 és 270 fokon lefele, illetve felfele mutató hiperbolát formáz. Persze a két csatorna értékének felcserélésével a nyolcas felállítható. 


Ha két oktáv hangközt állítunk, vagyis a jobb csatorna négyszerese a bal csatornának, akkor:


És ilyen a tiszta kvint hangköz rajza:


Ugyanezeket kipróbálhatjuk más hullámformákkal is, sőt kevert hullámformákkal (háromszög, négyzet, fűrész, stb.).


Érdekesség, hogy csak a prím, tiszta kvint, oktáv (egyszerű törtek) esetén statikus a rajzolat rövid Persistence mellett. Bonyolultabb, hosszabb periódusú hangközöknél, hosszabb Time of persistence értékkel fagyasztható ki a kép. 

Érdemes még a Settings fülön játszani az input és output értékekkel, mert úgy tűnik egyes driverek befolyásolják a rajzolatot. 

Érdemes összehasonlítani más oszcilloszkópokkal is. Bármilyen hangot alá adhatsz, akár youtuberól is, de a lejátszott oszcillo-videók nem ugyanúgy fognak megjelenni nálunk, a tömörítés miatt. Ennek a videónak a kommentjei között egy tömörítetlen hangfilet is találsz, amit le lehet játszani az oszcilloszkópokkal (nem tökéletesen ugyanolyan eredménnyel).

https://asdfg.me/osci/

Ez meg egy online eszköz, rövidke játékhoz teljesen elegendő, se letölteni se installálni nem kell.

https://dood.al/oscilloscope/

Na, haladjunk a komplexebb dolgok felé. Elég összetett frekvenciákkal, megfelelő utánégetéssel (persistence) nagyon komplex ábrák rajzolhatók, akár mozgásban, akár 3D élménnyel is. Oszcilloszkóp-zenében Jerobeam Fenderson cuccai megkerülhetetlenek. A szoftverével elég vad dolgokat meg lehet csinálni, meg kész figurák is letölthetők, igaz pénzért (34Eur). 

Lássuk ingyen mit lehet összedobni. Van itt ez a projekt, a Rabiscoscopio, ami egy kellően egyszerű, egyetlen vonalból megrajzolt SVG-ből készít olyan sztereó hang-állományt, amit az oszcilloszkóp lejátszik és megjeleníti az eredeti rajzot. Hát a fickó esernyőjét szépen meg is rajzolta. De egy kicsit komplexebb majomfejet már képtelen volt felismerhetően hozni. Nagyon finnyás az SVG állományokra is, csak két végpontja lehet, de sokszor az sem elég neki. Corelből exportált SVG-től instant összecsuklik. Végül leszedtük az Inkscapet és lám, ez lett az eredmény, baloldalt a mi szabadkezes rajzunk, jobboldalt az oszcillo-kép. Döntsd el, melyik a szarabb. Viszont hasonlítanak és örülj, hogy a hangját nem hallod, mert antikrisztusi.


Mondjuk a Rabiscoscopio saját ábráiból szépen dolgozik. Tehát az SVG technikánkkal lehet a gond.


Szóval, ha valaki oszcilloszkóppal szeretne zenét vizualizálni, akkor annak nem ez lesz a játékszere. 




Ugyanis ez azért még nagyon messze van a Jerobeam animált, háromdimenziós és zeneileg is elviselhető ábráitól. De legalább tudjuk most már, hogy mire nem költünk. A témában Chris Allen cuccai is ütősek, aki Stable diffusionban is elég erős dolgokat készít. Találsz oktatóvideókat is nála, amennyiben ezen az úton elindulnál és még nem költenél Jerobeam programjára.

2022/12/27

Spektroszkóp, megint.

Na jó, nem bírtuk ki. Kiborított, hogy a higany kettős sárga vonalát nem sikerült megcsípni, mikor másoknak sikerült. Előzmények itt. Ki kellett próbálni, hogy mi az a maximum, amit a lehetőségeink megengednek spektroszkóp-felbontásban. Nem számolgatunk, nem tervezünk. Lemondunk az infra-érzékenységről, cserébe nagyobb felbontást remélünk a látható spektrumban. Lássuk a setupot.

A rés ugyanaz maradt (kb 0,5mm), de nem mértük be pontosan. Viszont most kicsit hátrább tettük a kamerát, így nyilván vékonyabbnak látszik a kamerán. Megpróbáltuk a DVD-t, mint diffrakciós rácsot (1300l/mm körül írja a szakirodalom), de nagyon tükröződött a dolog, ezért maradt az 1000 l/mm rács.
A telefon-számítógép kapcsolatot az iVCam progi biztosítja (androidon és Windowson), az android most is idegeskedett, hogy a program szenzitív adatokkal babrál. Szóval csak óvatosan, lehet ha most telepítettük a Pegazust. 

Az iVCamon nincs autofókusz, se sok egyéb csicsa, viszont lehet zoomolni, így egy neoncső fényében található vékony vonalakra lehet fókuszálni, majd visszazoomolni a kívánt spektrum-trületre. A spektroszkóp program a theremino cucca. 

A piros és a lila lézerekre kalibráltuk a programot, érdekesség, hogy így a higany sávjai nem pont oda estek, ahová vártuk volna. De az is lehet, hogy közben mozgattuk a dobozt és a szigszalaggal összetákolt cucc elmászkált. 

Forrás

Higanyra jellemző emissziós sávok:
404.656 nm, 407.781 nm, 491.604 nm (lila)
435.835 nm (kék)
502.5 nm (kék)
546.074 nm (zöld)
576.959 nm és 579.065 nm (narancs)


A 435,8 nanométer alatti tartományból semmit se láttunk, de az 502 nanométeres se jelenik meg,  elvileg a vörösben is kellene pár halvány sávnak lennie, de az beleolvadhatott egyéb források vörösébe.

És itt van a sárgában a dupla vonal. Ez nem képzaj, a kameraképen is elég jól kivehető az egymástól  két nanométerre elkülönülő sáv. Persze vérszemet kaptunk és megint meggyújtottuk a sót, hátha a nátrium dupla sávja is megjelenne.


Sajnos az egymástól fél nanométerre levő nátrium-sávokat nem bírta ez a rendszer megjeleníteni. Az a gyanúnk, hogy ezen a DVD 1300 l/mm rácsa sem segítene túl sokat, a 4000 l/mm diffrakciós rács viszont már ugyanúgy felbontaná a fél nanométert, mint az 1000 l/mm a két nanométert, de tutti nem találni a kínai boltokban olyat olcsóért. Maradna a kamera felbontásának a javítása, például egy 4K videón jól zoomolva reális esély volna. Illetve nagyobb fényérzékenység, vagy fényerő biztosítása is szükséges lenne, hogy a zajba ne fulladjon bele a jel. De ezt már nem mi kell megoldjuk. 

+ két érdekesség: 
Braniac úr videója arról, hogy a lézerek hullámhossza mennyire hőmérsékletfüggő  -20 fok és szobahőmérséklet között kb. 5 nm, de ha melegíti akkor még több is. Illetve egy másik videója, ami a zöld lézer hidegtűréséről szól

2022/12/25

Spektroszkópia reload


Az Utazásokban már többször megnyaltuk (nem éppen bő nyállal) a spektroszkópiát, most is ez következik. Van ez a theremino program, ami webkamera képből mutat spektrumot. Nagyon cuccos.
Hozzáadott értéknek csupán meg kell építeni a beviteli eszközt (dokumentáció, meg temérdek videó a youtubon hozzá). Itt mi a felmerülő nehézségeket fogjuk felsorolni a téma kapcsán.

Hozzávalók: egy diffrakciós rács (lehet ilyen filmet kapni, vagy CD-ből, DVD-ből pattintott megoldásokat is találsz a neten), illetve kell egy webkamera (de használhatod a telefonodat is), mert a progi a webkamera streamjét használja.

Diffrakciós rács
Ebben a péperben azt állítják, képekkel alátámasztva, hogy a CD 625l/mm, viszont a DVD már 1350 l/mm (azért ennél több érték is van). Most nem számolunk utána, de az az állítás, hogy 1350l/mm már képes a higany 577-579 kettős sávját felbontani, megjeleníteni, míg CD-vel ez a két vonal egynek fog látszani. Mi úgy gondoltuk, inkább a diffrakciós film irányába mozdulunk el, mert kevesebb visszaverődéssel kell bajlódni, a filmet bármilyen szögben elétolod az objektívnek és kész, de most nem az 500l/mm pszicho-szemüveget vetettük be, hanem rendeltünk egy 1000 l/mm filmet, ami kicsit jobban szétteríti a spektrum színeit. DIY mókázás árfekvésében ez a legsűrűbb rács, ami megvehető, ha nem elég és olcsójános vagy, akkor DVD-ből dolgozz.

A cipősdoboz-konstrukció OTG-webcamon keresztül telefonnal behangolva. 

Webkamera
Egy 640 pixeles Canyont barmoltunk szét a célra, ugyanis kipattintottuk belőle az infra hotmirrort, hogy lásson infrában is. Sajnos a előkísérletek azt sejtették, hogy a 640 pixel nagyon kevés. 
Futottunk egy rövid kört azon, hogy a régi SONY F828 infrásított kamerát nem e lehetne felügyeskedni webkamerának gépre, de azon csak AV kimenet van, amit át kellene alakítani, meg az ilyen régi gépek is csak 640-es videót tudtak (igaz a szenzoruk és lencséjük azért mérföldekkel jobb), ha egyáltalán a live jelet ki lehetne csalni belőlük (gyaníthatóan csak playback jelet bírnak küldeni ezen a csatornán a TV felé). Ezt az irányt elvetve a telefon felé fordultunk, mert pl. az iVCam progi (androidra+Windowsra) meg tudja teremteni ezt a kapcsolatot, így a telefonod kamerája tudja adni a webkamera jelet. Ezzel több baj is volt, a progit lecsapta a Xiaomi, mert érzéken adatokhoz próbált piszkálni titokban. A Samsungon is instabil volt. A régi Asus végül hajlandó volt együtt működni, persze némi instabilitás mellett, de aztán úgy átvette az irányítást, hogy alig tudtuk végül lepattintani. Ugyanis, bár a képe sokkal jobb volt (fullHD) viszont infrában alig-alig látott.
Ekkor újra megnéztük a szétbarmolt 640 pixeles webcamerát, és bár a spektrum képe egy mosott szar, de a Theremino mégis elég szépen ki tudta bogozni belőle az apróbb részleteket.



Cipősdoboz
A kasztni egy tintával kimázolt cipősdoboz lett. A rés borotvapengéből készült, a fényhomogenizátor pedig két réteg pauszpapírból. A kamerát és a rácsot takonyragasztóval rögzítettük. 


A progit természetesen kalibrálni kell, ehhez van két CFL spektrum-ajánlata, de mivel mi a lila-zöld és piros lézereink hullámhosszát nagyjából ismerjük, inkább a manuális kalibrációt választottuk. 
Lila lézer - 405nm
Zöld lézer - 532nm+/-10
Piros lézer - 630-650nm


Kérdés volt régebb, hogy a lila lézer is duvasztja e az infrát,  780 nanométer környékén azért van egy kiugrás. Ez vajon már az? 


A zöld lézer infrázásában biztosak voltunk 800nm környékén, és az is sejthető a szakirodalomból, hogy 1100nm környékén is jelentősen adja, azonban a fenti kép jobb oldalán az 1050 nanométeres kitüremkedés nem ennek a bizonyítéka. A kamera az infrát enyhén lilás-vöröses vonalnak látja, de ez itt zöld. (A lila lézer esetén is a 780-as osztásnál lilát látunk, nem infrát.) Ez ugyanis a diffrakciós rácsunk második kierősítése. Szóval most sem sikerült megtudni, hogy a zöld lézer mit csinál ezen a hullámhosszon. Csalódottak vagyunk. Ez bizony ennek a rendszernek a hiányossága, hogy az első kierősítés széle átfed a második kierősítéssel. 


Ez a vörös lézer, legalább tiszta ügy, nem vet fel kérdéseket. 


Ledes fejlámpa. 


Piros biciklilámpa.


Ami tud kéket is világítani, fene tudja miért.


Meg ilyen buzisan rendőrszíneket. Ja ezért kellett a kék. 


Ez az UV reflektorunk, amivel cianotípiázni akarunk. Az aliexpress 395-400 nanométeresnek írja, pont azt is látjuk. Jobboldalt itt is csak a második kierősítést látjuk, nem ad vörösben semmit.


Ez meg egy UV CFL égő. Itt viszont érdekes a dolog, ez is 390nm környéké tolja, nem tudni, hogy alatta mi van, mert az is lehet, hogy a kamera nem lát be alája (nincs bizonyítottan ezalatti fényforrásunk, hogy kiderítsük), viszont infra tartományban nem tudjuk mit látunk, három halom infrát, vagy átfedést a második kierősítéssel.


Ez egy sima izzós reflektor, mese nincs, vastagon adja az infrát, 900 nanométerig, mondjuk ez érződik is, mert melegít. 


Ez meg egy LED reflektor. Semmi infra, az a pici kék kiugrás már a következő kierősítéshez tartozik.


Ez meg egy neoncső. Több szempontból is érdekes. Egyrészt az infra tartomány hármas kiugrása, ami színe alapján is infrának néz ki, nem második kierősítésnek. Ez az előbbi UV CFL hármas kiugrását is új kontextusba helyezi. Másrészt a zöld erőteljes sáv szempontjából:


Azt hihetné bárki, akárki, hogy a zöld kettős csúcsban a higany 576.959 nm and 579.065 nm párost látjuk, csak el van kalibrálódva a rendszer. Pedig nem. Ez az 546,074 nm zöld, és valószínű csak a béna kamera, pixelzaj, vagy bármi miatt kettős, és el is van csúszva kb.10 nanométernyit. Amit viszont kettős sávnak kellene látnunk, az a vérszegény sárga hupli, és hát azt nem látjuk kettős sávnak. 
Itt most persze felmerül a kérdés, hogy milyen felbontású kamera, milyen precíz rés és milyen diffrakciós rács lenne az a konstelláció, ami képessé tenné felbontani ezt az alig több, mint 1 nm tartományt. De ezt matekezze ki, akinek két anyja van. Nyilvánvaló, hogy ez a rendszer ehhez kevés. 

Van még egy ilyen referencia kettős vonal a nátrium színképében is (588.9950 - 589.5924nm) ez kb. fél nanométeres felbontást igényelne:


Hát nincs az a szög, ahonnan ez dupla vonalnak tűnne, de legalább a kalibráció nagyon pöccre ott van. Mindenesetre ezt (meg a higany párosát) a DVD-böl fabrikált régi spektroszkópunkkal se tudtuk elérni. De az astromédia papírspektroszkópjának is nagy falat.


Ez szintén egy CFL, ami rokona a neoncsövünknek, meg az UV CFL-nek (pl. a higany zöldje jól látszik és meg is jelenik a három infra-hupli). 


Ez meg egy RGB Led fehér fénye, vagyis ilyenkor mindhárom led világít. Ezzel bővebben már szórakoztunk itt

Összességében csalódottak vagyunk. Sokkal precízebb műszert reméltünk, de ez természetesen nem a program hibája, hanem az input tökéletlensége. Ha sokkal jobbat akarsz, akkor mindenképpen pontosabb (vékonyabb) rést kell készítened, sokkal jobb felbontású kamerát használnod (a HD már 3X jobb), és érdemes lenne nagyobb vonalsűrűségű rácsot is bevetni, igaz, ebben az esetben a széles spektrum-tartományról le kell mondani, mert az infra-vége bele fog lógni a második kierősítési sávba. 

2022/12/15

Házinevelésű piezo.

Vannak dolgok, amik érdekesen hangzanak, de nekünk nem kellene vele foglalkoznunk. Itt van például a házi piezo-kristály, amibe már egyszer beletörött a bicskánk. Így az alapanyagot megvásároltuk, és abból próbáltunk kristályt növeszteni, mérsékelt sikerrel. El is ment tőle a kedvünk, fél éve tologatjuk, itt az ideje elengedni a dolgot. 


Ennél láttunk az interneten sikeresebb darabokat, de azért most ezt próbáljuk szóra bírni. A setup egy satu, szivacsos pofák és alufólialapok közé szorítjuk a kristályt és a fenekére verünk egy hurkapálcával. Eleve nem mindegy melyik irányban áll a kristály. Természetesen a rácsszerkezetet és a megfelelő metszést nem is céloztuk meg, csak két irányból beszorítottuk és ennyi. 


Mivel a keletkezett elektromos jel kicsi és gyors, ezért mi nem a netes kollégák módszerét utánoztuk, vagyis nem multimétereztünk, oszcilloszkópunk meg nincs, hanem a két fegyverzetet a számítógép mikrofonbemenetére kötöttük és Audacityben mértünk. 


Érdekesség hogy oszcillál párat a jel mielőtt lecseng és kis idő múlva megint volt egy kis tüske. Sajnos nem tudjuk megállapítani, hogy ez a hurkapálca rezgőmozgása és elvétele, vagy valami egyéb lehet. 
Mindegy is, pár kristályt végigcsapkodtunk és azt figyeltük meg, hogyha a kristály élére ütünk kicsit jobban reagál. Azért mellépróbáltunk egy gyújtóból kinyert piezot, illetve egy rendes  piezomikrofont is:


A dolog magáért beszél azt hiszem. Felül a házi piezo, középen a gyújtómodul, alul a lapka. Mikrofonként is kipróbáltuk ezeket az eszközöket, egy fémtányérra szorítva, de egyedül csak a piezo mikrofon adott felismerhető jelet. 

Hangszóróként, ugyancsak egy fémtányérra leszorítva és erősítőből megküldve,  viszont a házi kristály is neszezett valamit. A gyújtópiezot már próbáltuk régebb is, az csendben még éppen felismerhető zenét adott. A házikristály, ha lehetséges, még ennél is gyengébben teljesít, de tagadhatatlan, hogy volt benne zene. 


Összességében kár volt erre fecsérelni az időt, de végre vége. Ha valaki kísérletezgetne, annak a bóraxot szívesen odaadom. De inkább nézegessétek ezeket a videókat és ne foglalkozzatok a dologgal, mert nem érdemes. Még a kollégák legjobban sikerült kísérletei is messze elmaradnak az elfogadhatótól. Itt például hangszórót csinálnak növesztett kristályból.