Ezek lesznek a hozzávalók a mai mókához. Ha spektroszkópod nincs, az ugyan ciki, de nem szükséges. Mondjuk semmi újdonság nem lesz, csak empirikusan aládúcoljuk a sok összeolvasott tudást az additív színkeverésről. Lazán kapcsolódnak a színes dekóderes játékok is, amiről régen már volt szó. Ez a videó csinálta az ötletet, csak a kollégának sokkal cuccosabb lámpái vannak, mi meg azzal főzünk ami van.
Az RGB ledlámpa működése abszolút az additív színkeverésen alapszik. Háromféle led van beleszerelve, piros, zöld és kék. Ezeknek a teljesítményét baszkurálva lehet kikavarni a három alapszín mellett azok metszetét is, vagyis a szubsztraktív színkeverés alapszíneit, a ciánt, magentát és a sárgát.
Az RGB ledek szpektrális képe nagyon szépen mutatja, azt, amit elméletből már tudunk.
Ez a fullos fehér fény spektruma, amikor mindhárom alapszín fel van kapcsolva. A spektrum szép kontúros, mindhárom alapszín nagyjából 50 nanométeres sávszélességben mozog. Ez sokkal jobban látszik külön kapcsolgatva.
A felső sor a vörös, zöld illetve kék fény képe, itt csak az egyes ledek voltak bekapcsolva. Kombinálva 2 színt meg ki lehet kavarni a ciánt, magentát és a sárgát. Ez persze a spektrumon nem látszik (az amúgy fehér skála azért felveszi ezeket a színeket) de az összhatás több, mint amit vártunk.
A piros és a kék felvétel kifejezetten monokrómnak tűnik, ami a spektrális kép alapján várható is volt, a zöldben viszont a narancssárga mező meglepett. De mivel a spektroszkópunk intenzitást nem tud mérni, nem kizárt, hogy vannak beszűrődések mondjuk a vörösből, csak éppen nem látszik. Nézzük a hisztogram mit mutat:
A piros mellett némi kék szennyeződés van, a zöldet nagyon jól vágja.
Hát itt minden van, a zöld elég tökéletlenül szűr, csak ez a spektroszkópos képeken nem derült ki.
A kék a vöröset jól levágja, de azért zöldből rendesen átenged.
Ezek után a színekre dekonstruált képekből újra felépítettük az eredeti látványt. Az egyes kivonatok a lehető legkevesebb ACR beavatkozással készültek, a fehéregyensúly mindeniken azonos, hogy az eltéréseket értékelni lehessen.
Kontroll-fotó, itt a lámpa fehér üzemmódban világított. Ezután összeraktuk a piros, zöld és kék csatornákból is a képet.
Illetve a cián, magenta, sárga alapszínekből is.
Nincs akkora eltérés, amit ne lehetne egy csipetnyi fehéregyensúllyal helyrebillenteni.
Jó szórakozást hozzá!
Az RGB ledek szpektrális képe nagyon szépen mutatja, azt, amit elméletből már tudunk.
Ez a fullos fehér fény spektruma, amikor mindhárom alapszín fel van kapcsolva. A spektrum szép kontúros, mindhárom alapszín nagyjából 50 nanométeres sávszélességben mozog. Ez sokkal jobban látszik külön kapcsolgatva.
A felső sor a vörös, zöld illetve kék fény képe, itt csak az egyes ledek voltak bekapcsolva. Kombinálva 2 színt meg ki lehet kavarni a ciánt, magentát és a sárgát. Ez persze a spektrumon nem látszik (az amúgy fehér skála azért felveszi ezeket a színeket) de az összhatás több, mint amit vártunk.
A piros és a kék felvétel kifejezetten monokrómnak tűnik, ami a spektrális kép alapján várható is volt, a zöldben viszont a narancssárga mező meglepett. De mivel a spektroszkópunk intenzitást nem tud mérni, nem kizárt, hogy vannak beszűrődések mondjuk a vörösből, csak éppen nem látszik. Nézzük a hisztogram mit mutat:
A piros mellett némi kék szennyeződés van, a zöldet nagyon jól vágja.
Hát itt minden van, a zöld elég tökéletlenül szűr, csak ez a spektroszkópos képeken nem derült ki.
A kék a vöröset jól levágja, de azért zöldből rendesen átenged.
Ezek után a színekre dekonstruált képekből újra felépítettük az eredeti látványt. Az egyes kivonatok a lehető legkevesebb ACR beavatkozással készültek, a fehéregyensúly mindeniken azonos, hogy az eltéréseket értékelni lehessen.
Kontroll-fotó, itt a lámpa fehér üzemmódban világított. Ezután összeraktuk a piros, zöld és kék csatornákból is a képet.
Illetve a cián, magenta, sárga alapszínekből is.
Nincs akkora eltérés, amit ne lehetne egy csipetnyi fehéregyensúllyal helyrebillenteni.
Jó szórakozást hozzá!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése