Ónot öntünk

"Nagymama öntött utolsónak. Biztos, nyugodt kézzel fogta a kanalat, s az ólom egy darabban maradt a vödör fenekén. Amikor kivettük a vízből, én egy koporsót láttam benne. Ezt látták a többiek is, és egyikünk se szólt. Nagymama átvette a furcsa, formátlan ólomdarabot, forgatta egy ideig sovány, fehér kezében, aztán elmosolyodott megint.
- Repülőgép! - mondta vidáman. - Meglássátok, vén fejemre még repülni is fogok!
Rámeredtünk az ólomdarabra, s valóban, ahogy nagymama tartotta, tisztán láthattuk a kis ezüstszínű repülőgépet, ahogy már-már elveszőben volt gomolygó ezüstfelhők között." (Wass Albert - Ólomöntés - részlet)

Az ólom és az ón között irtó sok a különbség, de egyben azért hasonlítanak. Mindkettő alkalmas jövendőmondásra illetve rontás levételére.  Hogy milyen kémiai hatással bír az ólom és ón például a karmára, vagy jövőre, azt én nem tudhatom, sem néprajzos nem vagyok, de gondolom, azért e két elemnek van ilyen tulajdonsága, mert otthon a kiskonyhában elég nehéz, és költséges lenne például vasat, vagy titánt önteni. Szóval nem egy kohász mesterség, na.

A Hétszünyű Kaponyányi Monyók.

Nálunk, Fenyéden ónot arra öntöttek, aki valamitől megijedt, esetleg rosszakat álmodott, vagy ha a gyerek sokszor felsírt. Nem kellett hozzá javasasszony, vagy boszorkányi attitűd, bárki csinálhatta. S bár  nagyanyám felmenői ágán rebesgetnek  természettudományosan nem kellően megalapozott történéseket, ő sem volt különösen képzett. Egyszóval bárki bárkinek önthetett, kuksoltam én is a pokróc alatt kisgyerekként. Hogy nekem mi fagyott ki az olvadt fémből, arra már nem emlékszem, csak a nővérem rusnya, vicsorgó ólom-álom szörnyei derengenek. Elég borzalmasakat álmodhatott, ha csak fele volt igaz akkor is.

Máshol sokkal kifinomultabb az ólomöntés szertartása. Van ahol csak vízbe, upgrade esetben szenteltvízbe, halmozottan pedig vízvetés utáni vízbe is szokás volt önteni az ólmot.  Aztán az öntés módja is változik tájegységenként, örökölt kulcs lyukán, szitán át is öntötték a bravúrosabb gyógyítók. A terápiát addig kellett alkalmazni, amíg a kifagyott fém már nem mutatta a rettentő formákat, vagyis a páciens meggyógyult.

Fogak és karmok. Vagy tövisek.

Másik természetfeletti alkalmazása az olvadt fémeknek a jóslás, amit főleg Szilveszter éjjelén gyakoroltak a népek. A fent idézett Wass Albert hangosban is megtalálható. Hasonló hangvételű Tormay Cécile  A fiatal esztendő novellája is.

És Isten bizony nem koncepciósan válogattam az írásokat, íme itt a következő, szintén ugyanannak a történelmi eseménynek az ólomba foglalása, mely mérgez minket idestova száz esztendeje...

"Természettudományos szempontból az ólomöntés marhaság. De a mi szempontunkból, akik itt állunk két lábbal az új időben, s élni szeretnénk, egyáltalán nem marhaság, látunk-e valami kedveset és bíztatót az ólom árnyképében. Ez az ősi játék megmutatja, mifajta vágyak égnek bennünk. Nagyon szomorú, hogy nem láttunk semmi mást, mint a lochnessi szörny hátát, s a dicső emlékű Apponyi Albert gróf arcélét."

(Márai Sándor: Ólomöntés - részlet)

Hingizor amint rekkencset zsákmányol.

Bővebben  Péter Enikő dolgozatában olvashatsz erről a népi gyógymódról, vagy prognózis technikáról. Senkit se tévesszen meg azonban a pogány babona a keresztény szimbólumokkal való irracionális ötvöződése. Ugyanonnan erednek ezek is, ahonnan a népzenénk, népmeséink és néptáncaink. És ímé, jósoltunk is nektek mindenféle jókat...

kinek dugóhúzót borosüveghez...

... kinek meg rózsát.

What ISO

Azt mondják a tudás olyasmi mint egy lufi, minél nagyobbra fújjuk, annál nagyobb felületen érintkezik a nemtudással. Na, az ISO pontosan ilyen lufi nekem. Fújjunk még bele kicsit, hadd nőjön. Kipukkanni úgyse fog. Szóval mi az ISO? Haddawayt is hasonló kérdés foglalkoztatja: What ISO?

Natív, vagy alap ISO témában ezt a czikket ajánlom, Gisle Hannemyrtől. A Nikon D5000-nél még bevallotta a Nikon, hogy ez a 200-as. Később, ahogy a dpreviewen láttam, már nincs Lo1 jelölés, ám van ISO100. Szóval csak csínján az alacsony ISO értékekkel. Meg azért is, mert a névleges nem jelenti azt is, hogy tényleges. Ímé a sensorgen szerinti  D5000 adatok:

ISO     Measured ISO    

  100       119             

  200       140             

  400       281             

  800       564             

1600     1060             

3200     2079             

6400     4124             

Itt van mindjárt egy tévhitem, hogy a filmes és a digitális ISO valamiféle analógiában lennének. Filmre fotózva két lehetőség volt változtatni az érzékenységet. Vagy más filmet dugtunk a gépbe, vagy a meglevőt pusholtuk.  Digitálisan az első lehetőség nem értelmezett, mivel a szenzor adott és kibelezhetetlen. Az ISO tekergetése ezért inkább a pusholáshoz, vagy pullhoz hasonlatos, semmint egy nagyobb/kisebb érzékenységű film befűzéséhez.

Na de amúgy se jutna eszébe senkinek magától, hogy ISO200-on fotózott képeket RAW-ból pusholjon, teszem azt, ISO1600-ra. Mindenki a gépen pushol, expó előtt - az ISO-val. Na de miért? Merthogy a pixel összekuporgatott delejét (az ISO növelésének/csökkentésének megfelelően) már az A/D konverter előtt felerősítik/felezik. Ennek az a jelentősége, hogy így a pixel teljes delej-gyűjteménye belekerül az A/D konverterbe (mondjuk legyen 12 bites, mint a Nikon D5000). 

Az A/D-be vezethető töltésmennyiségek,
a piros töltések a zajból származnak.

Álljon egy példa itt, mert ez nekem elsőre gondot okozott. Tegyük fel, ISO200-on, 1/60s időn nagyon sötét képet kapunk, mert a legvilágosabb fényeink is csak negyedéig töltik fel a pixelünket. 1/15s jó lenne de nincs állványunk. Vezethetjük ezt a jelet az A/D konverterbe, ha viszont ISO800-on 4-szeres erősítést alkalmazunk, akkor jobban kihasználjuk a A/D bemeneti terjedelmét, közvetve pedig jobb kódolást kapunk 12 biten, amiből jobb RAW keletkezik. (Az AD feszültség digitálissá kódolása még nem világos, számomra ez a lufi széle.) Mindenesetre a fenti logika szerint elfogadhatónak tűnik, az is, hogy a névlegesnél alacsonyabb ISO használata hasonló okokból (megfelezett töltésmennyiség) nem tanácsos. Bánat tudja, hogy a valóságban egy alacsony ISO árt e jobban a bemozdulásos vízesésnek, vagy egy olcsó, kínai, szürke szűrő...

Tehát dinamikát vesztünk az ISO-val. Pull kompenzálással (alacsonyabb ISO) a világos részen, push-al pedig a sötétben (bezzeg filmnél). Ebben a czikben, szép rajzok vannak erről, ceruzával. Szóval már a terepen be kell lőni a megfelelő ISO-t, mert otthon csak sírás, rívás és fogak csikorgatása lészen a RAW konverter előtt.

A dolog annyira összetett, hogy a technológia tüzetes ismerete nélkül lehetetlen eldönteni, egy képfeldolgozó egység paraméterei milyen befolyással lesznek a kész képre. Amit ugye nem mérésekkel, hanem szubjektív benyomásaink szerint ítélünk. Például a Canon 450D 14 bites A/D konverterrel volt megáldva. Máig sem tudom, az a 2 bit többlet (A Nikon D5000 csak 12 bit) placebo volt e, vagy sem, de micsoda részletek ugrottak elő kiégett felhőkből a RAW piszkálása során... A dpreview szerint mégis a Nikon D5000 dinamikája nagyobb, annak ellenére, hogy csak 12 bites. Hogy lehet ez? Hát például úgy, hogy a Nikon pixelmérete 5,4 mikronos, a Canoné pedig csak 5,2 (full well capacity). A közöttük levő korkülönbség, és technológiai eltérések is megteszik a magukét.

Jobbra vagy balra? Politics of exposure

A dpreview Nikon D5000 ábrájára behúztam a segédvonalakat.
38-tól 200-ig a középső 4FÉ, 0-6 illetve 235-255 között pedig
a legsötétebb és legvilágosabb fényértéket jelölöm.  

Ansel Adams megmutatta az irányt. Balra exponálunk, jobbra hívunk. Kész. Még jó, hogy a digitális világban nem kell kidobni minden régi tudást, csak az előjelet kell megváltoztatni. Tehát jobbra exponálunk, balra meg kidolgozunk. Megírták az interneten, tehát ez biztos.

De most miért? Balra található a dpreview teszteredménye, mely méreteiben szűkebb, de jellegében hasonló "S" görbét fest, mint a saját méréseim.

Jól látszik, hogy a világos tónusok meredekebben érnek véget, mint a sötétek. Ha fél fényértéket pluszba tévedünk +4FÉ környékén kész a baj, elment az egész a pi... hmmm... pixeltúlcsordulásba. Ezalatt a sötét zónában nagyvonalúbbak lehetünk. -4FÉ helyett, hopp,  -5Fé lett? Mit számít az, ki nem sz... hmmm számol vele?!? Na ez az a pont, ahol sokáig úgy gondoltam, hogy ellentmondás  van. Minek jobbra tolni az expozíciót, hogyha baloldalt sokkal több mozgásterünk van? Ez azonban hibás következtetés volt.

A gondolatmenetet egy 8 bites JPG-re alkalmazzuk, az egyszerűség kedvéért. Ez ugye 2⁸, nevezzük ezeket 256 tónusnak. Mint látható az ábrán, ISO200-nál a dinamika nagyjából -5FÉ és +4FÉ között van (durván 11FÉ átfogás).

-2FÉ és +2FÉ között a görbe szinte egyenes, a középszürkétől mindkét irányba kb. 40-40-40-40 jut minden egyes fényértékre a 256 tónusból. (na jó, a -2FÉ azért valamivel kevesebb) Mondjuk marad 256-160= 96 tónus a maradék 5 fényértékre (-2FÉ-től -5FÉ-ig,  illetve +2-től +4-ig). Látható, hogy az átfogásunk középső része (kevesebb mint a fele) használja a tónusok szinte kétharmadát. És innetnől már jelentős különbség van a világos illetve a sötét tónusok között is. Mert amíg a -2FÉ és -5FÉ közötti tartományra (3FÉ) kb. 36 tónus jut, míg a +2FÉ és +4FÉ közöttire (2FÉ)  kb. 60.

Az tartomány végein még nagyobb az eltérés. Míg a legsötétebb fényértéket alig 6 szomorú tónus reprezentálja, addig a legvilágosabbat legalább háromszor ennyi. Na ez az amiért jobbra exponálok. 

Van egy másik oka is, hogy jobbra húzok, de az sem a politikai nézetem miatt,  az oka: a zaj. De most psssszt! a zajt majd később :) ne zavarjuk azt aki bealudt...

A fentiekkel kapcsolatban támadt bennem némi kétely, de ezeket szeretném, ha ti fogalmaznátok meg, s aztán megbeszélhetnénk. Már ha valaki ébren maradt eddig. 

Standard deviation

Aki a ferde hajlamra gondolt, amikor kattintott a posztra, az máris kattanhat tovább, bár elég nagy perverzió következik, de nem olyan. Én nem tudom ti mit csináltatok matekórán, de én valami egyebet az biztos, mert a minap bocimód megbámultam a hisztogram palettán az átlag, szórás, medián és megannyi vagány tudományosságot. Hamar összefoglalom, mielőtt elfelejteném. Csak mert lehet, ha a zajméréseknél majd később fontos lesz. Vagy nem lesz, de ha már beleöltem egy órát, akkor álljon itt az örökkévalóságnak - vagy legalábbis a legközelebbi mágnesviharig... Tehát hisztogram paletta baloldali oszlop:

Átlag (mean). Az összes értékek átlaga. (Grim)pixelek esetében ez az érték 0-255 között változhat, az egyes pixeleknél az RGB, Lightness, Colors ésatöbbi csatornák értékeit a Chanel legördülőben kiválasztottak szerint állapítja meg.

A szórást (standard deviation) az alábbi képlet világítja meg. Az első képre kattintva remek kalózos példával szemléltetik a dolgot.

Szórás képlete

Szórás képlete mintavétel esetén

A medián a mért értékek sorba rendezése utáni  közbülső érték. Páros számú elem esetén pedig, a két középső átlaga. Például legyenek a feketétől felfelé a fehérig a következő pixelek: 0, 77, 110, 127, 255. A medián a 110-es pixelérték, tádám.  A pixelek száma meg nyilván a pixelek száma ofkorsz :) A jobboldali adatok pedig akkor nyernek értelmet, ha az egeret a hisztogramon mozgatjuk. Na akkor lássuk a pixeleket:

Egy nagyon egyszerű példával illusztrálva 2x2 fekete-fehér pixel adatai:

Mennyi a szórás? Mennyi az átlag?

x1= 255, x2=0, x3=255, x4=0 - ezek az egyes pixelértékek

̅x  = 255+0+255+0 / 4 = 127.5 - ennyi az átlaguk

Σ (x-̅x)² = (x1-̅x)² + (x2-̅x)² + ... +(x4-̅x)² = (-127.5)² + (127.5)² + (-127.5)² + (127.5)² = 65025

σ= sqr (65025/3) = 147.22 - ez itt a szórás

És természetesen a játékban 4 pixel vett részt. Szóval ezek a bűvös értékek a palettán. Hmmm...

Próbálkoztam egy 3x3 pixeles példával is, de itt besült a mutatvány.  Jelentkeztek pici eltérések (egyedül az átlag talált cakkra), melyeket nem tudtam megmagyarázni. Gyanítom meg kellene fejtei a Channel hogyan számolja ki a pixelek értékeit. Persze összedobhatnánk egy ellenőrzött excell függvényt és próbálgatással kiderülne a dolog, de ezt most egyelőre nem feszegetem tovább, csinálja az, akinek a napját nem 24 órából gyúrták.

A Photoshop online helpje amúgy ennyit árul el:

"A panelen a következő statisztikai információ látható a hisztogram alatt:
Középérték Az átlagos intenzitás értéke.

Szórás Az intenzitási értékek változásának nagysága. 

Medián Az intenzitási értékek tartományának középső értéke.

Képpont A hisztogram kiszámításához használt képpontok teljes száma."

Nos, hogy ennek az ismeretnek pontosan mi a lesz a haszna, azt még nem tudom, de ha nem tudjuk miről van szó, nyilván az sem világos, hasznos e vagy sem. Na így.

Dinamika, de nem szcientológia...

A bulváros cím vajon növeli e a látogatószámot? Természetesen a tónustartományról lészen szó és nem vallási kérdésekről :)

A következő öncélú teszt azt firtatja: milyen ISO érték mellett a legszélesebb a tónusátfogás, kb. hány fényértéket képes átfogni a Nikon D5000, illetve azt, hogy a csúcsfényekben, vagy a sötét tónusokban van e több kinyerhető részlet. 

* korrekt adatokért lásd a dpreview méréseit.

A tesztképek egy fehér festővászon finom textúrájáról készültek, fix rekesszel, csak az ISO és a záridő változott. Active D-Light kikapcsolva. A JPG képek közepét átlagolva és deszaturálva mértem az RGB, illetve szürkeskála adatokat. RAW képek is készültek.

A D5000 tónus-diagramja ISO200-on. Alul a világos, felül a sötét tónusok. 1/8s adja a fénymérő szerinti középszürkét.

UTÓLAGOS MEGJEGYZÉS (2012.09.20.): sajnos Grimpix fél év múlva jött rá, hogy az EV és FÉ kifejezések használata e cikkben következetlen és csak saját butaságát tükrözi. Ezért a cikk hátralevő részében RELATÍV EV értendő (vagyis csupán korrekciót jelölnek ezek a kifejezések), ahol pl. a 0 EV az nem a konvencionális félhomályt jelöli, hanem a korrekció nélküli exponálást. Bocs, de ezért nem írom újra a cikket, ez úgyis egy napló, legalább tükrözi Grimpix fejlődését is. 

Az alábbiakban a konkrét mérési adatok következnek. Világoskék háttérszín jelöli a fénymérő szerinti középszürkét (0EV). Világoslila háttérszín azt emeli ki, hogy bár fekete-fehérben nincs tónuskülönbség a 0-100% skálán, de azért RGB-ben a 0-255 skálán még igenis van.

A zöld, betűszín azt a fényértéket jelöli, amelyiknél a JPG mellett elmentett RAW-ból még értékelhető részlet nyerhető ki. A narancs betűszín esetén a RAW-ból kinyert jel  csak alig megkülönböztethető a zajtól. A vörös betűszínnel jelölt expozícióból már semmilyen részlet nem olvasható ki. Ez a mérés szubjektív és semmit sem árul el arról, hogy valós helyzetben mennyi adat hámozható ki a RAW-ból. Ugyanakkor a zaj mértéke sincs feltüntetve, csupán a textúra felismerhetőségén volt a hangsúly.

A fenti diagram adattáblázata (ISO200)

ISO800

ISO Hi (6400)

ISO Lo (100)

Összesített táblázat grayscale értékekre, ennek az adatait használja az alábbi grafikon.

A diagram tartalmaz egy régebbi mérést is. 
CANON 450D dinamika, hasonló körülmények között mért adatokkal ISO100-on.

A teszt eredményei szubjektív becslésen alapulnak:
- ISO200 - 14 FÉ (+6,-7)

- ISO800 -13 FÉ (+6,-6)

- ISO Lo1 (100) -13 FÉ (+5,-7)

- ISO Hi1 (6400) -9 FÉ (+7,-1)

A NIKON D5000 bázis ISO értéke valóban a 200-hoz közel áll, itt a legszélesebb a tónusátfogás.

A JPG esetében a sorozat mindkét végén rövidebb a tónusátfogás, ISO 200 esetében +5,-5FÉ között lehet értékelhető információt kihalászni a képekből. Így JPG esetében szerintem csak olyan 10-11FÉ a használható átfogás. Ezzel szemben a dpreview adatai jóval szigorúbbak, érdemes ezt venni figyelembe:

UTÓLAGOS MEGJEGYZÉS (2012.09.20.): vicces de a dpreview is következetlenül használja az EV-t. No de attól még érthető a lényeg. 

 JPG-re:

ISO 100 equiv.	-5.1 EV	3.2 EV	8.3 EV
ISO 200	-4.8 EV	4.0 EV	8.8 EV
ISO 400	-5.1 EV	4.0 EV	9.2 EV
ISO 800	-5.1 EV	4.0 EV	9.1 EV
ISO 1600	-5.4 EV	3.9 EV	9.3 EV
ISO 3200	-5.7 EV	3.9 EV	9.6 EV

illetve RAW feldolgozásra:

Settings	Usable range
ACR Default	7.2 EV
ACR Auto	9.5 EV
ACR 'Best'	12.7 EV

Az alacsonyabb ISO (100) a sötét (alulexponált) részekben hasonlóan teljesít, mint a bázis ISO (200), valóban kisebb a tónustartománya, nem érdemes minőségnövelésre használni (a csúcsfények elvesztése miatt).

A magasabb ISO (800) a világos (felülexponált) tónusokban hasonlóan teljesít, mint a bázis ISO (200), viszont itt a mély tónusokban van veszteségünk).

A legnagyobb ISO (6400) a világos tartományban 1FÉ-el jobb mint a bázis ISO (200).Spekulatív magyarázatom van rá csupán.

A mérés pusztán informatív, hiányosságai:

- mind a négy mérés 0 Fényértékét ugyanarra a zársebességre kellet volna állítani.
- nem világos, hogy pl. egy 1/8s-on -7FÉ-el alulexponált, vagy +6Fé-el felülexponált kép ugyanolyan e, mint teszem azt 1/4000s-on.

- a JPG-ből kihalászható jelet valószínűleg a gyakorlatban befolyásolhatja az Active D-light is, ennek mérésére nem tudtam házi módszert kitalálni.

Érdekességek:

a Nikon fénymérője 16%-os feketére kalibrált. Hi1 illetve Lo1 ISO értékeken azonban ez az érték 13%. Erre még később visszatérek.

A régebbi teszteket is figyelembe véve, az látszik, hogy a 24 bites JPG esetében a sötét tartományban jóval finomabb az átmenet, a csúcsfények görbéje viszont hirtelen ér véget. A jobbra, vagy balra exponálás vitájában ez egy fontos szempont lehet. Erre is visszatérek.

A fenti ábrán a Canon 450D mérései  jópár esztendős, tesztsorozatból vannak. Akkor a Canon 450D egyedüli DSLR-ként mérkőzött, nem sok sikerrel, jópár Bridge géppel. Bemutatom ezt is, a diagram itt fordított a fentihez képest, baloldalt van az alulexpó, jobbra meg a felülexpó.

Keskenyebb tónusátfogással ugyan, de nagyjából hasonlít a görbe a mostani méréshez is. A jóval keskenyebb Canon dinamikát a dpreview nem támasztja alá, ez inkább adódhat a két mérés feldolgozásának a különbségéből.

Addig is, ha van valakinek kedve hasonló teszteket végezni, egyeztethetünk, és akár egy diagramon is ábrázolhatnánk több gép adatait. Kíváncsi lennék az adatok alapján milyen észrevételeitek vannak, ha valahol hibát, vagy ellentmondást fedeznétek fel, kérlek szóljatok.

Fordított entrópia a Szejkén

A csillagvizsgálós bejegyzés kapcsán jutott eszembe a Mofetta a Szejkén. Azt hinnénk az események csak egy irányba zajlanak, vagyis, hogy ezen épületek entrópiája nő. Ez igaz is, de azért építkezési munkálatokkal ideiglenesen lehet csökkenteni a rendezetlenségi fokot is :)

Régebb önjelölt murálfestők játszótere volt...

... egy underground Graffiti Múzeum

Úgy tűnt teljesen vége...

...aztán egyszercsak a télen már ilyen volt.

A sosemvolt Csillagvizsgáló

Ki hinné, hogy olyan csoda történhet a Naprendszer Cserehát nevezetű eldugott zugában, hogy 23 év után Székelyudvarhely úgy döntött, mégsem várja meg, amíg a Csillagvizsgáló teljesen át nem vándorol az Éltetőkút utcába. A téglák exodusa régen megindult, ha nem lenne annyi munka vele, már bizisten át is ért volna az összes.  Nos úgy tűnik lehet pályázni az épület bérleti jogára. Hogy mire is? Veres Nándor naplójában megtekinthető, pontosan hogyan néz ki jelenleg az ingatag ingatlan. Vajon Péter Attila ilyen jövőt látott 1989-ben amikor elkezdődtek az építkezések?

Pár évvel ezelőtt így festett. Vagyis festették.
Piszkozatnak használták kezdő graffiti művészek.

És ilyen volt még az ezredforduló környékén.
Vigyázat, nyomokban még közművesítést is tartalmazhat.

Még megvolt a korlát is,
amíg fémkereskedő polgártársaink nem szüretelték le teljesen.

Kívánhat e ember többet, derékaljnak csillagvizsgálót?

Lakták is rendesen, fergeteges bulikról az üvegek,
óvszerek és égett hálózsákok árulkodtak. Aztán beköltözött Kula-bácsi,
azóta büdös itt lakni még a homiknak is.

Jajj csak ne lenne olyan nehéz letépni a tető vasszerkezetét.

Kemény munka, feltöri az ember tenyerét...

Szerencsére a távcső sohasem került fel tervezett helyére.
Szerintetek megérdemeltünk volna egy csillagvizsgálót?

Azóta a Cserehát benépesült. Először a Csereháti Incidens, azután meg az ANL-negyed. Most már teljesen reménytelen rendeltetésének megfelelően használni a fényszennyezés miatt. De nem is kell. Majd jó lesz a városnak az asztrológia asztronómia helyett.

 

Akkor most oszlanak, vagy gyülekeznek a sötét fellegek?

Emlékszem, gyerekkoromban szabadidőnkben, az épülő csillagvizsgáló teraszáról gyakoroltuk a fizikát. Konkrétan a szabadesést az alatta fekvő homokrakásba. Készített valaki képeket róla akkortájt? Az lenne az igazi nosztalgia....

Aztán a biciklit meg majd ki hozza vissza, mama?

Biztos ismeritek, mert örökzöld, amikor Kovács meglátja az anyósát biciklizni... Hová lesz, Mama? Hát fiam, a temetőbe... Na ennyi, ott is maradt a drága hellókittis bringa... Pedig ez is biztos legalább kétszázezer volt...

Gál elvtárs, mennyi az idő?

Hát még a szobor... Én már ezelőtt négy évvel is fogadtam volna bárkivel egy kicsikólában, hogy többé sosem látjuk viszont a Gál-órát. Gyanítom, évek óta egerek cimbalmoznak a szerkezetében, és maholnap menthetetlenül elvész ez a szocreál kincsünk. A Sorbán-Szőcs alkotópáros munkája, kb. pont négy esztendeje, tíz év szolgálat után,  megszűnt nem mutatni a pontos időt, ami persze nem azt jelenti, hogy azóta mutatná, sőt... nekem mégis hiányzik.

Fő-tér-idő-görbület ezelőtt négy-öt esztendeje.Természetesen nincs abszolút idő.
A negyedik idődimenziót a kép exif-je adja.

Persze, kocka volt, s nem működött rendesen, megérett a pusztulásra.

Az óra története nem mentes a városi legendától sem. Azt tartja a (mende)monda ugyanis, hogy az óra titokban tudta muzsikálni a magyar (vagy netán székely?) himnuszt, ami abban a rendszerben nem csekély ellenállásnak számított volna... mert mi van ha egy áramszünet után megbolondul és nyakunkra hozza a hadsereget? Cáfolja meg aki bírja :)

Ez év elejétől a városháza homlokzatán lakó óra próbálja visszaállítani a 9 év alatt megrendült köztéri óra-bizalmat. Lássuk sikerül e. Nem különösebben drukkolok neki, mert én a Gál-órát akarom vissza.

Húsvét - bizarr nyuszis képeslapok

Van ez a könyv: Húsvét régi képeslapokon

És van itt minden, Húsvét is, Husvét is. Egyre megy. 

Ebből szemelgettem ki a legbetegebb képeket. Vegyétek és egyétek,
ez is a kultúrtörténetünk testének darabja.

Csibe uraság és Csibéné fotózkodnak az esemény alkalmából.

Az a tekintet, Istenem... mármint a nyúlé...

Miezmár? Tojunk mi magasról rátok?

De ezeket sem a gólya hozta. Naiv tojás-dezintegrátor.

Anyjuk, teringettét, még hogy rövid a puskám és törékenyek a tojásaim?

Steampunk csibegyár?

Na... mi a hézag hapsikám? Csípnek, mi?

Ezt a végére hagytam. Naggyon-naggyon beteg...
bár nem jöttem rá, éppen mit cselekszenek a csibével. 
De biztosan valami perverz dolgot, az a rajtakapott nézés
semmi jót nem sejtet.
Aki megfejti, írja le.

Állatkínzás nyúlmódra. A nyúl egy beteg állat... 

Vége