2011. nov. 15.

SONY DSC-F828 Infrásítás (18+), avagy fényképezőgép-vágás

Figyelem! Az alábbi bejegyzést  csak erős idegzettel olvassátok, saját felelősségre. A képsorok magyarul először mutatják be egy Sony DSC-F828 hentelését infrásítását. A cikkben látottak utánzásából keletkezett károkat  garantálom. Értük semmilyen felelősséget nem vállalok.
 
A minap  bejegyzett infra-cikk kapcsán nem hagyott nyugodni a Sony DSC-F828 szégyentelen kudarca. Már a spektroszkóp tesztelésekor is gyanús volt, hogy meglehetősen vaksi infrában, ezért tesztelni kezdtem JPG+RAW beállításban. Íme:

Normál és Éjszakai módok, JPG és RAW, IR720nm szűrővel és anélkül.
Kár belefolyni, összefoglalom: nincs számottevő különbség, pedig igény vóna rá.
Sajnos az éjszakai mód 1/30s-re limitált, ezért a normál módot is ennyire állítottam.
Az első két oszlop sokkal világosabb kellene legyen, a többlet-infra miatt.


Más gépekkel ellentétben az IR-cut szűrő ebben a gépcsaládban egy mozgó alkatrész, éjszakai módban ugyanis kibillenti a fényútból. Más gépeken ez elég komolyan rá van kasírozva a Low-pass szűrőre, ami megnehezíti az eltávolítását.  Sajnos egy hisztéria miatt azzal vádolták ezt a géptípust, hogy ruhán keresztül lehet vele aktokat készíteni De ez rágalom, viszont emiatt az éjszaki üzemmód csökkentett képességekkel bír, alkalmatlanná téve szekszuális visszaélésekre,  ugyanakkor ellehetetlenítve az infrázást is. Az interneten a témának bőséges irodalma van.

Rendíthetetlen kétnapos kutatómunkával, több flickeres kolléga véleményének kiértékelésével (az amerikaiak többnyire kezdő válaszokat adtak - értsd: hülyének néztek - mivel képtelenek voltak felnőni a problémám szédítő ormaihoz, bezzeg egy távolkeleti fickó meghívott Tajvánba), arra a megállapításra jutottam, hogy bizony a Sonym  beteg, nem távolítja el az IR-cut szűrőt a fényútból. Muszáj lesz levágni.

Alkalmi licites vétel volt, kimondottan erre a célra, már pár éve is megpiszkáltam, s képtelen vagyok eldönteni, ilyen volt eredetileg is, avagy én rontottam el, és dicséretes önvédelmi mechanizmusaim az évek során elrejtették tudatom előtt ezt a kellemetlen incidenst. Beteges tagadásom odáig fajult, hogy a Sonysokra hárítottam a felelősséget, ármányos összeesküvést szimatolva.

Több cég is foglalkozik digitális gépek infrásításával, ilyen a MaxMax és a Lifepixel, mindkettőt ajánlom szakirodalom gyanánt, azonban velük végeztetni a műveletet nem érdemes, hiszen az E-bayen kismillió infrásított gép vár szerető gazdira bagóért. Mellesleg ők ketten nem válaszoltak, annyit se, hogy kapjam be, pedig meglehetősen pimaszul ostromoltam a salest, hogy adjanak meg minden szerelési kézikönyvet és szakmai titkot amivel rendelkeznek, mivel én itt, izé, infrásítani akarok. Sőt fogok!

Több gép infrásításáról vannak fázisképek az interneten, az F828-ról azonban csak kettőt találtam, ezt itt, vele beszéltem is régebb, de nem ajánlom, mert más időzónában él, úgy legalább két hónappal...  Amerikai létére elegáns megoldást eszelt ki, a Hot-Mirror tükröt vezérlő motrot térítette el egy kivezetett kapcsolóval. A másik, egy kínai (bocs, de lehet akár tibeti székely is) fószer munkája, szerintem kissé túlbonyolította, ám rendkívül büszkén hirdeti, hogy  ő az első és egyetlen a neten. Respekt, bátorsága erőt adott.


Mint említettem, már egyszer szétkaptam ezt a gépet, de azért be voltam tojva. Pedig hát ezt a gépet másra használni... ugyan már, meghát nyolc esztendős, kinek kell - szóval folyt a racionalizálás ezerrel, arra az esetre, ha felsülnék. Nem ér megnézni a művelet végét előre, az idegállapotot fokozandó nem árulom el, lett e heppiend.

És íme a művelet, aki nem bírja, ne nézze. A sárgás képekért az Olympus a hibás, nem szerettem volna ha a Nikon látja mire képes a gazdája...
Nem árt előtte portalanítani, és mindent előkészíteni.
Érdemes megfontoltan kicsontolni egy ilyen gyönyörű gépet.

A baloldali fedőlapot öt csavar tartja,
egy szalagkábelt kell lekapcsolni az eltávolításhoz

Csavarral rögzített szalagkábel-köteg biztosítja az adatfolyamot
az objektív és a géptest között.

Alul is ki kell oldani egy szalagkábelt.

Az áramellátás (fehér drótok) lekapcsolásával
teljesen különválasztható a két főmodul.

Felülről. A nyomtatott áramkör már a CCD hátulról.

Balról ugyanaz. A vaku-modul két rejtett csavarral van rögzítve.
Több szalagkábel köti az objektívhez.
Csak akkor érdemes leszedni, ha kulturáltan kívánjuk kivenni
az IR szűrőt, hanem maradhat. Engem ugyan nem csapott meg, de
érdemes vigyázni, a kondiban tárolt feszültség vizelethajtó lehet.

Jobbról. A CCD alatti fekete színű modul foglalja magába
az IR-cut mechanizmust, illetve az autófókusz-rendszert.

A CCD-modul három rugós csavarral oldható ki.
Az aknában látható az inkriminált kékes színezetű IR-cut szűrő.

Érdemes a szalagkábeleket megszakítva eltávolítani a modult,
ugyanis a LowPass szűrő helyzete miatt nem lehet leragasztani a
CCD-t a további művelet idejére.

Követtem a kínai módszert és körbebontottam az
autófókusz-modult, később kiderült, székelyeknek ez már csak
fölösleges szőrözés.

Csavarral rögzített szalagkábel modul jobbra. Innen fut ki az a
kéteres vezeték, ami az IR-cut motort vezérli.
Valahol itt kellene megcsapolni, ha ki szeretnénk vezetni
egy kapcsolóra. Mivel nekem pont ez nem működik, kár ezzel foglalkoznom.
Itt éppen tanácstalanul forgatom,
fogást keresve a további trancsírozáshoz.


Végül úgy döntöttem, nem követem a kínai példáját,
nem kockáztatom az autófókusz-modul szétszerelését.
Az aknában az autófókusz lencséje látható a Hot-mirror eltávolítása után.
Nem elegáns módszer, de megpróbáltam kipiszkálni az IR-cut szűrőt. Rossz néven vette, eltörött. Kár, mert ha egyébre nem, valamire még jó lett volna... Ha ezt a barbár lépést választanátok, előtte érdemes leragasztani, nehogy a törmelék az aknába hulljon.  Nálam hibádzik egy darabka, gyanítom valahol a gépben tévedt el.  Mivel hosszas rázogatás után sem került elő nem várhattam rá tovább. Az összeszerelést fordított sorrendben végeztem el, valahogy így: sélerezsezssö...
A teljes beavatkozás kb. másfél-két órát vett igénybe. Keletkezett károk: eltörött az IR-cut szűrő és kicsorbult az egyik csavarhúzóm.

A két évvel ezelőtti beavatkozás képei. Akkor nem volt bátorságom kitörni a szűrőt.
Csak azért tettem be ezt is, mert ha már dolgoztam a képekkel ne vesszenek kárba.
Mivel műszerészi képzettségem nincs, a folyamatot nemcsak képekkel dokumentáltam, hanem az egyes lépéseket le is írtam, így könnyű volt összeszerelni. A csavarokat lépésenként ragasztószalaggal az egyes modulokhoz rögzítettem, így nem volt kérdés ki hova talál. A CCD-modult műanyag dobozban tároltam az akció alatt. Szerettem volna jobban szemügyre venni, de féltem, hogy beporosodna.

Tudom, most illene elmondani mi lett a vége, de ennyi izgalom egy napra elég volt. Későre jár, holnap folytatjuk :)

Amúgy pont most írt a Lifepixel píjárosa. De csak az európai Sony szervizt ajánlotta. Valamit tudhat, de már elkésett.

11 megjegyzés:

  1. Jó kis szórakoztató poszt, a bátorságért külön taps! Izgatottan várom a végeredményt :)

    VálaszTörlés
  2. Hmmm... tetszik ez a kis hentelés, sőt szemlélőként (és lábatlankodóként) érdekelne a következő (már ha lesz).

    VálaszTörlés
  3. Hát ha nem kapsz vevőt a Pentaxra, akkor szívesen megontom neked :)Természetesen mindenféle felelősség nélkül, ofkorsz.

    VálaszTörlés
  4. Azt nem kéne, de beszerezhetünk valami olcsósított gépet belezés céljából :P

    VálaszTörlés
  5. Az előbbi kijelentésem kommutatív, ha szétkapom a gépedet, nem kapsz rá vevőt :)

    VálaszTörlés
  6. Ez az infrásítás olyan baromság, mint a halszem, meg a lyuk. Közös tulajdonságuk, hogy csinálnak velük néhány felvételt - jaj de érdekes! - aztán megy a szemétbe, mert egy kép értékét nem a műszaki trükk, hanem a fotós kreativitása adja.
    Persze lehet kísérletezni, de nem kellene elfelejteni az "ár - értékarány" közgazdasági fogalmat. Pár éve a fotólistán téma volt, hogy egyes korai digitális fényképezőgépek buderálás nélkül alkalmasak infrázásra. Akkor én is vettem egy ilyen gépet fillérekért, csináltam is vele talán 10 db képet, és miután meggyőződtem róla, hogy igaz a hír bevágtam a többi műszaki szemét közé amit egyesek gyüjteménynek neveznek. Nem árulom el a gép tipusát, legyen a felfedezés öröme a Tiétek.

    VálaszTörlés
  7. Jaja, az infra-halszem-luk sort lehetne folytatni, polaroiddal, simple lens objektívekkel, HDR-el, cross-processel, no meg a sznobizmus csúcsait verdeső archaikus eljárásokkal, mint pl. daguerrotípia, nedveseljárás és még sok más.
    Ha jól sejtem valami Olympus lehetett, erről voltak a legkedvezőbb hírek a listán :) Amúgy érdekelne a műszaki szemét-gyűjteményed, imádok haszontalanabbnál-haszontalanabb kacatosban felfedezősdit játszani, sőt jobbat mondok, az ilyesféle kacatokat passzolhatnád olyannak, aki most fontolgatja, vegyen e, vagy nem éri meg azért a pár képért...

    VálaszTörlés
  8. Hali.
    Olympus E410-est lehete infrásitani?
    O.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát már hogyne lehetne.
      Itt pont azt csinálják:
      http://forum.fourthirdsphoto.com/f52/ir-conversion-e-410-a-38298.html
      De csak akkor fogj neki, ha tisztában vagy az esetleges következményekkel és vállalod azokat :) Sok sikert.
      A.

      Törlés
  9. Visit my IR photography blog:
    SESTUDI
    Best regards.
    Sergi.

    VálaszTörlés