Drága Föld, szerelmem!

Együtt halunk meg, ha akarod, ha nem.

Temessük el egymást szerelmem.

Húzzák már a cigányok a sírunknál,

Nevessél bazdmeg már, ne sírjál!

(RICSÁRDGÍR)

Amikor azt mondjuk, hogy hova dugjátok fel a  nyüves maszkjaitokat,
mi nem úgy értjük, hogy igaziból a maszk nyüves.

update: 2022.03.10. a maszkviselés eltörlése (csak most, pedig már hetek óta az volt a hír, hogy jogilag kimondatott: alkotmányellenes volt a rendelet is).

Poposopp, miért csilálod eszt, pls? Hány bites a 16 bites kép?

Mindig van valami megrázó abban, amikor a tudás illúziója felfeslik. Hát hányszor írtuk le mi is, hogy a 16 bites képfeldolgozás így, meg úgy (a RAWos csalódásunkról már volt szó). Mert persze mondhatja bárki, hogy ki az a pisztolyszemű, aki megmondja a 16, illetve a 15 bites színmélység közötti különbséget (pont fele egyik a másnak). De nem erről van szó, hanem arról az érzésről, amikor megtudod, hogy a felnőttek/okosabbak hülyét csináltak belőled. Például azzal, hogy nincs angyal, aki hozza a karácsonyfát. Hogy nincs a Nyuszi, aki a piros tojást tojja.

Ilyen amikor megtudod, hogy az Adobe szakemberei megszívattak, mert nincs is 16 bit. Csak 15 bit van.  Ilyenkor egy kicsit meghasonul a világ. Ilyenkor a tudomány és az áltudomány között is mintha feloldódna a határ. Mintha a Föld is picit ellaposodna. Mintha ott lent, kicsit bevágna az ötgé is. Ilyenkor kajánul megnyalják a szemüket a gyíkemberek. Akkor most Gorsky urat leszopták végül, vagy sem?  Most tényleg, minden egyes ismeretet le kell újra ellenőrizni, mert a világon senkinek hihetünk?  

Vagy az van, hogy nincs igazi tudás, csak alázat van minden iránt, a világon semmi sem igazi, még a hamis is hazug, minden tökéletlen és szuperponált és csak addig nem esik szét a valóság, ameddig a hitünk összetartja azt?

Akár egy halom hasított fa,

hever egymáson a világ,

szorítja, nyomja, összefogja

egyik dolog a másikát

s így mindenik determinált.

Csak ami nincs, annak van bokra,

csak ami lesz, az a virág,

ami van, széthull darabokra. (JA)

Szóval tudtad? Hogy az Adobe 16 bitese csak 15 bit? Az Adobe 16 bites képe tojik az egészbe és csak 15 biten t(ár)olja a mateket? Elég lesz az ezeknek, mi?! Észre se veszik majd. Igazuk volt. Észre se vettük. Mostanig. (S még azt hittük, legalább hatványozni tudunk.)

Az is igaz, hogy egy 12-14 bites kamera bőven belefér ebbe a tartományba, de vajon egy HDR-es Rawfeldolgozás esetén nem keletkezhetnek e ennyire finom tónusátmenetek? Ráadásul az infó panelek is elég érdekesen működnek, a színválasztó ablakokról nem is beszélve. 

Gyors áttekintő, hogy a kontextus meglegyen. PS és GIMP összehasonlítás következik. A Gimp Precision lehetőségei 16 és 32 biten, egész számú illetve lebegőpontos. 

Itt pedig látható, hogy a GIMP pixelinformációkat milyen bontásban mutatja a különböző módokban. Baloldali oszlop 16 bit, jobboldali 32 bit. Felső sor az integer, alsó sor a lebegőpontos.

Jól látszik, hogy a Gimp integerkent a 2^16-nak megfelelő teljes 16 bites értéket mutatja. A lebegőpontos megjelenítését lustaságból hagytuk benne, azt majd máskor fogjuk gyalázni.. 

Saját színválasztójában ugyanakkor csak 0-100%, vagy 0-255-ig keverhetőek ki a tónusok, bármilyen precíziós módban, tehát lehetetlen konkrétan köztes tónusokat kikeverni. 

A PS valamivel kevesebb lehetőséget ajánl fel a kódolás pontosságában. 16 bit (integer) illetve lebegőpontos 32 bites van a 8 bites mellett.

Ugyanakkor az infopanelek pontossága teljesen más, mint a GIMP esetében:

A 16 bites info-panel gyakorlatilag 2^15-ös, vagyis csak 15 bites (pontosabban 0-32767+1). A 32 bites lebegőpontos meg ezres pontosságú (3 tizedes). A színkavaró palettán azonban 16 bites kép esetén csak a sima 0-255 lépéből választhatunk, nem férünk hozzá a többletszínekhez, tehát PS-ban direkt módon nem tudunk köztes tónusokat festeni (de például átmenetek esetén azért 15 biten számol). 

Miért nincs a PSben 16 bites színválasztó? Vagy legalább 15 bites? Chris Cox fórumos válaszaiban  bravúrosan el tud hajolni a kérdések útjából. Így lehet ha sosem tudjuk meg ennek az okát.

Könnyű testű sertés. Február, hol a nyár

Csak tudnám mi értelme annak, hogy egy szíjasabb, rágós sült beszól egy zsírosabb flekkennek. Hogy a hormonnal felfújt csirkemell gyalázza a nagyüzemi tartású hamburgerfasírtot, a higanyos lazacfilé meg alázza a füstölt házikolbászt, mi?  Úgyis valamennyiünket és az egész világunkat felzabálják a falánk, torkos isteneink. 

Biztos helyről régről tudom,

Hogy a Föld tányér és hogy azon

Az emberek és a kövek

Lesznek a mannához a köret.
(Zsákmányállat)

Ülő munka mellett ugyanis lehetetlen nem elhízni. Csak idő kérdése. Olyan értelemben is, hogy az idő ellened dolgozik, meg csökken az extrém szegénység is, legalábbis a Föld napfényes oldalán. Persze néhány ektomorf kivétel mindig lesz, de akik ma erőfeszítés nélkül soványak, azok az evolúció selejtjei voltak régebben, úgy vitte el őket egy hidegebb tél, rövidebb éhínség, mint a pinty. Mármint a kardfogú pinty. Láttál nyüzüge termékenység-szobrot?  Bitang nagy segg, hatalmas csöcsök... Ugye? pont mint a willendorfi, akinek a döngő lépteitől denevérek rebbentek szét riadtan. Pedig az nem a hatalmas valagán üldögélve őrizte a tüzet, mint mi.

Tízezer évek alatt kiszelektált (cukorra, zsírra jól reagáló) kövérkés társaság az ember. Ezért a hirtelen ránkszakadt jóléti környezetben, átlagembernek (mondjuk 10-ből 7-nek! az Y generációra vetítve a briteknél), egyszerűen lehetetlen tartósan annyit enni, ami a szükséglete. Ha egész nap csak lógatod a töködet (kis amplitúdóval és alacsony frekvencián), annak az alapszükséglete mondjuk 2000-2500 kcal között van. Egész napra! Hát azért van az az ebéd, ami ezt lazán meghaladja, húsleves (laskaleves - már a neve is milyen), pityókapüré bécsiszelettel (polgári nevén prézlishús), meg valami süti, lehetőleg krémes, mondjuk például hájas-tészta. Előtte pálesz, utána bor. Esetleg egy kávé, két cukorral. Most add össze ezeket, hány kilokalória jött ki? Csoda, hogy ebéd után beájulsz a tévé elé?  Persze lehet répát és káposztát rágni egyfeszt, mint a nyuszi, de azért nem életszerű. Mint ahogy a csirke-rizs sem népeledel. Inkább a virsli.  Esetleg birka-miccs mustárral. Vagy disznóflekken. Vagy marhaburger. Sörrel leöntve, például igazi tiltottal, ahányszor csak a birka, a disznó és a marha inni akar.

Egy durva, és leegyszerűsítő elv szerint a fogyás csak matematika. Kevesebb kalóriát kell bevinni, mint amennyit elégetünk. Szerintünk ez nem igaz, van egy tartomány, amin belül tök mindegy, hogy mennyit eszünk, nagyjából szinten marad a súly. Gyanítom az emésztés hatékonyságával oldjuk meg, de ebbe azért nem mennék bele, mindenki maga tudja, mikor mennyi körmös medve somfordál ki a kénszagú barlangjából. Ebből a tartományból tartósan kitörve lehet hízni, vagy fogyni. És lehet, hogy ez a tartomány nálam +/- 2000kcal. nálad meg csak +/- 100. Ki tudja? Így méricskélj a kalóriabázissal. És az is lehet, hogy ugyanattól a kajától én munkatábor-fazonra fogyok, mint egy kenyai maratonista, vagy bredpittre, te pedig olyan leszel tőle, mint a szabin fehérnépek, akikkel a rubensi férfiak szerencsétlenkednek, amíg diszkoszsérvet nem kapnak tőlük. És ez nem az étrenden, meg az edzésen fog múlni. 

Emlékeztek még Móriczra? Részlet következik:

Másnap még váratlanabb vendégünk jött, Eszter néném. Két kosár volt a kezében. Már örültünk. Biztosan az öreg István bátyám megmondta odahaza, hogy megette a sonkát és most Eszter néném nem akar adós maradni, hát hoz két kosár elemózsiát. Vajon mit hozott?

Eszter néném magas, egyenes asszony volt. Feketeszemű és félelmetes.

- Volt itt tegnap az öreg?

Édesanyám már látta, hogy ellenséges szándékkal jött. Csak ennyit mondott:

- Volt.

- Mit evett?

- Mit evett?...Megevett egy sonkát...a gyerekek elől...

- Sonkát? - kiáltott Eszter néném. - Sonkát adtál neki!...Jézus isten...Hát van neked lelked, te Erzsi?...Hát nem tudod, hogy nem szabad neki húst enni? Megtiltotta az orvos.

- Mondta. De csak akkor mondta, mikor már az egész sonkát bevágta.

- S mit evett hozzá?

- Mit evett volna? Kukoricakenyeret.

- Nohát akkor annak vége...De bánom is én! Dögöljön meg a disznó falánk...Ott forduljon fel, ahol van...

Ezzel felkapta az egyik kosarat és egy szó köszönés nélkül elment.

Nem is kísértük ki.

Édesanyám:

- Én nem tehetek róla...Nem mondhatom egy öregembernek, az apám bátyjának, hogy ne egye meg a sonkánkat...Neki kell eszének lenni.

Később észrevette a kosarat, amit otthagyott Eszter néném.

A gyerekek már rajta ültek, mint a verebek és belekíváncsiskodtak. Tojással volt tele. Én már akkor gondoltam, hogy a másik kosarat is nekünk hozta, de meggondolta s csak ezt hagyta itt.

Édesanyám soká nézte a kosár tojást, akkor azt mondta:

- Fiacskám, Eszter nénéd itt felejtette a kosarat. Vidd utána, kisfiam, még visszajön.

Én fogtam a kosarat, megemeltem, jó nehéz volt. Édesanyám jól felöltöztetett és elindított. Elvittem a kosarat nagy szívfájdalommal, mert számítottam, mennyi jó rántotta lenne ebből a sok tojásból.

Mikor beértem az udvarba, féltem a kutyáktól, de hogy sehol sem láttam egyet sem, csak bemerészkedtem.

Hát látom én, hogy István bátyám a ház túlsó felén, az udvaron van bőrbekecsben és jön, megy, nyög, káromkodik, izzad, törölgeti a homlokát és folyton öklendezik. A két kutya körülötte. De az öreg nagyon szenvedett. A szeme könnyes volt, nyögött, borzasztóan szorította a gyomrát és szédelgett és szitkozódott...Folyton szitkozódott, szidta a köveit.

Eszter néném véletlenül kijött.

- Te mit akarsz?

- A kosár...

- Menj a pokolba. Nektek vittem, zabáljátok meg, ha a nagybátyátokat megöltétek.

István bátyám lekuporodott a havas tőkére és nyögött. Én meg visszapillantottam rá és elkullogtam a kosárral. Még örültem is, hogy a sonkáért egy kosár tojást kapunk.

Mikor hazaértem, édesanyám nagy szemekkel nézett rám.

- Kisfiam - mondta keményen - az embernek önérzetesnek kell lenni...Azért küldtem vissza a kosarat, hogy hagyd ott!

Lángvörös lettem. Nagyon szégyelltem magamat. Habozva álltam s nem tudtam, mit csináljak.

De a gyerekek nem voltak egy véleményen édesanyánkkal s ujjongani kezdtek.

Mire édesanyám kivette a kosarat a kezemből és azt mondta:

- Majd megsegít az isten, még visszafizethetjük...

Erre az egész gyereksereg rázendítette:

- Február, hol a nyár! Február, hol a nyár!

Csak nekem égett az arcom a szégyentől.

Mivel olcsóbb közlekedni?

A gyaloglás a legfenntarthatóbb közlekedés? A bringát és evezős csónakot nem számítva, mert az a Küküllő völgyében nem túl divatos. De mivel olcsóbb közlekedni, autóval, biciklivel, vagy gyalog? Ha szerinted egyértelmű, hogy a gyalog és a bringa sokkal olcsóbb, akkor olvasd tovább. 

Drága az üzemanyag?

Vegyünk például egy 100 kilométeres szakaszt, Székelyudvarhely-Csíkszereda oda-vissza. Mondjuk 5 liter 95-ös benzin, litere 4,71RON, tehát egy utazás kocsival 23,55RON és 1,5 órát tart. Nyilván ha többen ülnek az autóban a fogyasztás alig emelkedik, viszont ez a költség annyifelé oszlik. 

Biciklivel ez a táv átlag 5 óra alatt abszolválható. 3600 kcal. De mennyi a biciklis  üzemanyag ára?

Kijelenthetjük, hogy autóban valamivel több kalóriát égetünk, mintha otthon fetrengenénk a tévé előtt. Legyen 230 kcal * 1,5 óra, ami 345kcal. Mondjuk az autós a megmaradt 3,5 órában várja haza a bringás komáját és tévézget. Összesen elporlaszt 600 kilokalóriát 5 óra alatt. Ezt az egyszerűség kedvéért csak vonjuk ki a 3600-ból, hogy ne bonyolítsuk túl a dolgot. Tehát egy bringásnak 3000 kcal többletbe kerül az út. Egy 23,55 RON értékű pizza legyen 1800kcal, tehát egy biciklisnek minimum 1,6-szor többe kerül egy utazás, feltételezve, hogy a vizet nem veszi, hanem az út mentén tölti forrásokból. Ha négy emberre számítjuk ki ugyanezt (egy autóval), akkor kiderülhet, hogy a bicikliseknek akár fejenként több, mint 6X annyiba is kerülhet az út. A buszjegyek árát jelenleg nem ismerjük. 

Persze, lehet azt mondani, hogy az autó és a bicikli bekerülési ára között viszont hatalmas a különbség, az autóst terheli még ezen felül sokféle adó, téligumi, parkolódíj stb. És ez igaz is. Tegyünk ezért egy próbát az összehasonlításra. Két konkrét esetet hasonlítunk, ezért nem ér azzal ellenérvelni, hogy dehááááát nekem teljesen mások a költségeim. 

Nyilván nem egy karbonbringát fogunk összehasonlítani egy Teslával, hanem egy használt családi kisautót egy alsó középkategóriás bringával. Ezt gondoljuk nagyjából korrektnek, mert egy szupermarketes kimérős bringát is hasonlíthatnánk trabanttal, de minek. Nem vesszük figyelembe az időjárást és a sofőr súlyát, amik leginkább a bringa használatát drágítják. Mivel mindennapi használattal számolunk, ezért nem életszerű, hogy a bringát mindig puccba vágjuk, ezért durvább kopással számolunk, mint egy szobabiciklinél (értsd otthon a kanapén tartott méregdrága bringával). 

Lássuk a két esetet:

Ha ezt soknak találod, gondolj arra, hogy a napi ajánlott bringázás minimuma az egészség megőrzése érdekében 15km. 5600km / 365 nap az alig 15,3km. Szóval alig a minimum fölött vagyunk. És azalatt sem gyalogoltunk, pedig még volna 5km legyalogolni való is, ha élni akarunk.  

Tehát az autósunk kb. 4 év alatt tesz meg annyi kilométert, mint a bringás 11 év alatt. Ezzel az értékkel a kilométerre vonatkoztatott anyagi költséget tudjuk összehasonlítani, amit értelemszerűen az autós 4 év alatt fizet ki, a bringás meg 11 év alatt.  

Mennyibe kerül a jármű?

Most összeírjuk egy bringás és egy autós költségeit 11 illetve 4 évre:

Tehát az autós kifizetett 19.330 lejt, arra, hogy kocsija volt, plusz 17.238 lejt üzemanyagra (61.000 km 6 liter/100km - a sok városi használat miatt) Összesen: 36.568,6 RON

A bringás költsége 11.529,5 RON, plusz 1,6X az autós üzemanyagköltsége, vagyis 23.210,8 RON. Összesen: 34.740,3 RON  

A bringás fogyasztását az autós 5liter/100km árára szoroztam, 23.210,88 szemben a 6 liter/100-as 27.853 RON értékkel, mert nem igazán mérhető, hogy a biciklis város között többet eszik e, mint hosszúban. További bizonytalanság, hogy a bringás majdnem 10%-os kilométertöbblete 61600km vs 61000km, ami szintén 10% torzítás. Mindenképpen reméljük, hogy a sok fel nem merült költség és számítási hiba nem erősíti egymást, hanem inkább kioltja. 

Na bumm, 2.000 Ron a különbség az autós javára.

Vagyis az autós azért az extra kényelemért, hogy esőben, hóban is járhat, és a közös felületeinket (járdáinkat) használhatja magánparkolásra, mérges gázokkal tölti meg az életterünket, évente csupán 500 lejjel fizet többet, mint a bringás.

De ha 5liter/100 km maradt volna a számításban (mint a legelső példában), akkor máris a bringa lenne drágább 2.000 lejjel. Amit úgy is értelmezhetünk, hogy a bringás fizet pluszban évente 182 Ront, hogy szívhassa az autósok bűzét, kerülgesse az itt-ott leparkolt kocsikat az úton, és állandóan veszélyeztetve legyen. És vedd hozzá, hogy az idő is pénz! Cserébe 11 évig kell tekerjen, esőben és szélben is, hogy ugyanoda jusson, mint az autós 4 év alatt. Lehet, hogy mindenkinek jobb lenne, ha nem sietne annyira? 

Persze számtalan ettől eltérő gyakorlat van, sőt bármelyik oldal felhozhat olyan költségeket, amiket kifelejtettünk. Én simán elköltök kétszer háromszor ennyi pénzt is biciklire, pelusnadrág, szélszemüveg, kesztyű és üzemanyagban se szoktam spórolni, energiaital, kicsikóla, nagy csoki. Te meg mondhatod, hogy igen, de te 99-es benzint használsz és pont most lett az autód hengerfejes és a bringás miért nem kenyéren él és friss vízen és zenén, ha már annyira rákenroll. Erre én meg azt válaszolom, hogy igen, de neked drágább lesz az orvos, amiért nem mozogtál eleget. Ja várj csak... nem is, hiszen mindketten tudjuk, hogy bringázni sokkal, de sokkal életveszélyesebb, mint autózni, tehát az orvos is a bringásnak drágább. Szóval itt fejezzük be. Mert meggyőződésünk, hogy 61000 kilométert gyalog megtenni még sokkal többe kerül, és az az igazi ZEN. 

De hogyan lehetséges az, hogy az autó ennyire olcsó, mégiscsak több mázsás vasat mozgatsz meg, szemben egy bicikli 15 kilójával szemben. Hát úgy, hogy annak az árát nem az autós fizeti meg. Jó esetben az unokája. 

Forrás

Ha a lelkednek az a jobb, hidd azt továbbra is, hogy az autózásért nagyon de nagyon megfizetsz, és a bringásoknak az élet ajándék, mert még útadót se kell fizetniük. De jó ha tudod, hogy nem, nem a béemvés és a kamionos, vagy a taxis az igazi csúcsragadozó a közlekedésben. Csak gondolj arra, hogy egy egész nap autóban üldögélő, vagy egy bringás rectus femorisától szeretnél egy seggberúgást kapni. 

Rontjátok itt a levegőt...

Forrás

A Járvány előestéjén alig több mint egy éve, hazafele poroszkáltunk biciklivel. Semmi különleges nem volt a levegőben, csak a por. Ezt a port morzsolgattuk a fogaink között, amit Gizike vert fel a hatchbackjével a körmöstől a DM-be menet. És Lajos a céges-audijával, aki csak tett egy kis kitérőt a gyrososhoz még a fodrászat előtt. Meg Klárika beetle-je, amivel elugrott a gyerekért az oviba és mielőtt elhozná a nagyobbikat suliból még leviszi a középsőt fociedzésre, hát mégse járhatnak gyalog, pont azért költöztek ki falura, mert a városban már levegőt venni sem lehet. Vagy a por, amit Béla vert fel a béemvével, amikor leugrott egyet a konditerembe a futópadon gyalogolni egy órácskát. Szóval, közben azon tűnődtünk, hogy milyen maszkot is kellene viselni az úton, hogy otthon ne köpjünk vályogot. 

Erre jött a járvány, és jöttek a vírustálibok ezzel a orvosi-burka, vagy műtős-csador saríájukkal, amivel teljesen ellehetetlenítették eretnekségünket. Hát mégis hogy viseljünk maszkot nyilvánosan, ha az egyszer kötelező? Tiltsák be! Akkor majd viselni fogjuk csakazért is! Insallah, má' egyszer!

Van ez az állítás, miszerint mi, bringások, még így is jobban járunk, mert az autók nemcsak büdösebbek, mint egy jó szivar ebéd után, de mérges gázokat gyűjtő dobozok is, tehát az autóban szennyezettebb lehet a levegő, mint az autó mellett, de legalábbis a dugóban ácsorgó autós több ideig van kitéve a légszennyezésnek. A lúzer gyalogos (akinek még bringára se telik) szív a legtöbbet. 

A tanulság, tehát az, hogy porszűrős és gázszűrős szuperklímás autókat kell venni, és azzal kell csapatni le a klimatizált boltba, ha élni akarsz. Futni és bringázni is csak edzőteremben szabad, egyrészt ott nem basz el a kamion, másrészt nem kell szívjad a mások füstjét. A többi buzi meg menjen ki a városból a hegyoldalba, ha levegőt akar vennir. Ja nem, mert utána fogsz menni kvaddal, motorral, dzsippel, s ott durrantasz az orra alá. 

Na jó, de hát Székelyudvarhely nem Los Angeles, vagy London, plane nem Peking. Itt még a dízel is levendulaillatú. Itt ez a térkép. Ha szerencséd van, akkor leginkább sárga zónában találod az udvarhelyi mérőpontokat, de azért forgalmi csúcsidőben, vagy hidegebb napokon simán a veszélyes szintet mérik ezek is. 

Na, és akkor vissza a COVID-ra, ami miatt egy év alatt (2020.) 2,3 millió halott volt világszerte 107 millió fertőzött esetén. Ha frissebb adatokat veszünk (mai érték), 142 millió fertőzött 3 millió halottja ugyanez az arány (2,1%). Bár, ha azt hozzávesszük, hogy legkevesebb kétszer ennyien kapták el a vírust (a környezetemben több olyant ismerek, aki nem került nyilvántartásba, mint aki igen), akkor valóságosabbnak tűnik a <1% halálozási érték. 

És akkor nézzünk egy 2017-es halálozási táblázatot. Légszennyezés: 4,9 millió halott. De a Guardian cikke alapján 8,7 millió ember halt meg (2018.) a légszennyezés miatt. Ebben benne van minden szennyező cucc, a fűtés, a közlekedés és az energia előállítása. Ez kicsivel több mint 0,1% 

Forrás

Hogyha mindenki megkapta volna a vírust, akkor az 76 millió áldozattal járhatott volna (1%), vagyis a légszennyezés csak tized olyan veszélyes (0,1%), mint a koronavírus.  

Vagyis akkor tényleg egy tízes szorzón múlik, hogy lazán autóval mehetsz még a budira is, de nem jöhetsz ki a házból 10 után, hogy simán lehet dugó csúcsidőben a Bethlen-utcában, de neked maszkot kell hordani, és távolságot tartani, ha ugyanitt gyalog akarsz végigmenni? Komolyan?

Ha a táblázatban megnézzük a vezető halálokokat, azoknál lehet egy olyan érzésünk, hogy ezek egymást is okozhatják keresztben. Ha van kedved egy vércukor, elhízás számítást is bedobhatsz, de azt nyilván nem vetítheted 7,6 milliárd emberre, mert fekete-afrika azért nem ebben a halálnemben szokott jeleskedni. Vagy a cigiseket is nézhetnénk évi 7,1 millió halottal (1 milliárd aktív dohányosra számítva), ami háromszorosa a COVID halottak számának, de csak harmada annak, hogyha 1 milliárd ember kapta volna el a koronát. 

Forrás

Elszédültél a számoktól? A dolog összefonódása azért csodálatos, mert nemcsak a COVID gyomlálja a cigiseket és a cukrosokat, vérnyomásosokat, de mondhatjuk úgy is, hogy a cigi, vérnyomás és a cukorbetegség jobban írtja a koronavírusosokat. 

Persze, mondhatod, hogy te görögsalátát eszel minden nap és nem dohányzol. De amíg a habzsi-dőzsi, a cigi meg társai csak azt nyírja ki, aki műveli (a passzív dohányzást ugye eradikáltuk az EU-ban, de világviszonylatban a halott dohányosok hatoda passzív), addig a koronával mások ölnek meg minket. 
Ez igaz is, de mi van a légszennyezéssel? Bárki legyél is, a légszennyezés miatt, olyan, mintha napi 1,6 szál cigarettát szívnál el. És az a vicc, hogy a légszennyezés mindenkit kinyír nemcsak azt az egymilliárd aktív dohányost, és nemcsak a koronavírusosokat. 

Persze attól még energiára szükség van, de tényleg 22 fok kell legyen télen a lakásban? Tényleg mindennap húst kell enni? Tényleg minden évben új telefont kell venni? És tényleg autóval kell járni sportolni? 

Forrás

A nagy Overprint Paradoxon

To Overprint or not to Overprint? Black is the Question!

Nem, természetesen nem ez a kérdés. Ezt csak az interneten találtam és tetszetős, vicces, semmitmondó modoroskodás, hogy lazuljunk el kicsit mielőtt belecsapunk. Inkább az a kérdés, hogy miért úgy működik az overprint ahogyan, és miért nem például másképp. Értetlenül állunk a logika előtt, ami alapján ezt így leprogramozták. 

Legyen az alábbi példa, mondjuk knock-out beállítás mellett. Felül tiszta alapszínek, alul meg kevert színek. Tehát minden függőleges elem kitöri az alatta levő vízszintes elemek színét. 

Mit tippelnél, amennyiben a függőleges sávokat overpintre tesszük, hogy fog kinézni ez a kép, milyen százalékokat fogunk mérni? Mondjuk az 50% cián és a legfelső szürke sáv metszetének esetén? A legkézenfekvőbb az lenne, hogy összeadódnak a színek, így 70% cián lesz (50+20%) és megmarad 20-20% a többi kivonaton. Felmerülhet az is, hogy valami súlyozásos eljárást használ az overprint, olyasmit, mint például a Multiply szűrő, amiről már volt szó. Ez így nézne ki:

De azért ha láttál már overprintet, az nem ilyen. Hanem inkább valami nagyon bizarr:

Hogy lesz egy semleges szürke alapból és mondjuk egy 50% bíborból pont zöld? Vagy semleges szürkéből és sárgából sötétkék? Mi? Egészen pontosan az történik, hogy a felül levő elem színe fog érvényesülni minden olyan kivonaton, ahol 0-nál nagyobb százalékos a fedettsége. Tehát az 50% cián mezőben a legfelső sávon 50/20/20/20 lesz a raszter, a középsőben 50/50/50/50 - vagyis változatlan marad, míg legalul 50/80/80/80. 
Ami azért furcsa, mert ebben az esetben egy sötétebb alapra nyomott világos szín overprintben simán lehet saját magának az inverze. Így ha sötétszürkére nyomjuk, az 50% ciánból nem egy sötétkék lesz, hanem egy bordós szín, amire ugye nem számítottál?

Másik érdekesség hogy ugyanolyan fedettségű színre overprintelni ugyanolyan tónus eredményez, a középső 50 százalékos szürke sávot az ötven százalékos overprintek nem befolyásolják. 

További csavart hoznak a direkt (pl. Pantone) színek is. Bár amíg egy pantone színt nem konvertálnak CMYK-ba, addig legalább a más színmódú alatta levő színeket békén hagyja. Ez a csodálatos szép kék szín felülnyomva a négy alapszínre, csak sötétebb lesz, de kék marad.

Most abba ne menjünk bele, hogy egy RIP mit szól egy 460% total area coveragere. Erről itt írtunk. De hogyha ezt a Pantone színű téglalapot átalakítjuk CMYK-ba, ugyanez az overprint beállítás a kékből egyre zöldebbet fog okozni ahogy az alap sötétedik.

A fentiekből következik, hogy az sem mindegy az overprint szempontjából, hogy az elemek milyen sorrendben vannak egymásra hányva. Ha a színes sávokat alulra tesszük és a vízszintes szürkéket állítjuk overprintre, akkor a színes sávok mintha ott sem lennének. Pantone esetén viszont tökmindegy melyik van felül. 

Az overprint kb. olyasmi a nyomdászatban mint a cápa. Egy fejlődési korokat túlélő őskövület, melynek a működését valahol a nyomdászat hajnalán kellene értelmezni, nem most a digitális nyomdák korában.

Szóval csak óvatosan az overprinttel, amíg ki nem kopik a nyomdászatból. Mondjuk minket már az is meglep, hogy miért teszik a grafikusok a fekete szöveget overprintbe, amikor minden normális RIP tud black overprintet. Ha csak ezt használnánk, akkor em fordulhatna elő, hogy meggondolják magukat, átteszik a fekete színt valami más színre, mondjuk pont fehérre, aztán csodálkoznak, hogy eltűnt a nyomatról.

Egyszer Grimpixnek így sikerült a PUR Sex nevű, méltán híres román szexlapról lehagyni a szexet. Az a szám tisztán csak így jelent meg, hogy PUR. De azt úgyse olvasni szokták, valószínű észre se vették a fogyasztók. 

Mondjuk azóta kifejezetten white overprint ellen is van védelem. De az összes többi ellen nincs. 

Motoros spirograph - Grimpix lézerszínháza

Az interneten szinte már mindenki elkészítette a saját eszközét, mi se akartunk lemaradni. Foglalkoztunk már hasonlóval az Utazásokban, de akkor ingán lengettük a lézert, most meg motorokkal és tükrökkel pancsoljuk szanaszét a fényt. 

Ehhez néhány motorra, potméterre lesz szükségünk, ami mindig hányódik otthon. Tükörnek CD lemezt használunk.  Igazi Lo-Fi projekt, ha jobban meg akarod csinálni, akkor kiegyensúlyozott tükrökre lesz szükséged, illetve, olyan áramkörre, ami nagyon pontos vezérlést enged a motorokhoz. A tükrök felragasztásánál érdemes törekedni a pontos derékszögre. Úgyse fog sikerülni és az a kevés pontatlanság pont elegendő lesz a lézer kitérítéséhez, ami ugye minél több tükrön (és motoron) megtörve kumulálódni fog. Érdemes emiatt nagyobbacska tükröket vágni (akár 5-6 centiseket is), mert ez sokkal megengedőbb lesz a pontatlanságokkal szemben. Meg is tervezheted a visszaverődési szögeket, de mi nem töltöttük ezzel az időt, így is elvitt egy délutánt az eszköz, egyet a filmezés és egyet a videóvágás.

A neten rengeteg változata kering az eszköznek, remélem mi abban vagyunk a különlegesek, hogy a legtrehányabb és leggányabb eszközt dobtuk össze mind közül. 

A filmbeli történetet dióhéjban a lézerkék leszületése a Nagy Lézerkeltetőből, az élet és egymás fényének a szeretése, majd visszahalásuk a Nagy Lézerörvénybe. Ez mi narratívánk, de mindenki azt projektálhat, amit csak akar. 

Közben találtuk meg a cymatic témakört, úgyhogy vágtunk egy pszeudo-cymatic videót is. Azért nem igazi, mert ezeket az ábrákat nem a zene modulálja, de majd egy olyat is fogunk készíteni. Addig ezt nézd meg, ha nem félsz attól, hogy epilepsziás rohamot kapsz.

Versnapra

Van köztetek norma-értő?
Hogy lehetnék normasértő,
ha egyszer a norma sértő?
Hogy ne lennék normasértő,
amikor a norma sértő?

Kezet mostál, maszkod hogy áll?

Kivel, mikor, merre jártál?

Éjfél után osontál ki?

#házba vissza-mennyé' baszki!

Másfél méter social-hossz,

ne igyá', a drog az rossz!

Tápláld tested, itt egy Meki,

Nem köpöd ki? Mi az, eki?

Algocalmint receptre,

COVID oltást seggedbe!

Tápláld lelked, keresztény,

moralista teremtmény,

viselkeggyé' nem vagy állat!

Mit vásárolsz? Vámvizsgálat!

Internetes privacy?

Lementettük, csá! köszi!

Social-média cenzúra?

Propaganda csatorna.

Azt hiszed a bor az víz?

A DIICOT meg csak egy dísz?

Hat hónapos mobile-log!

Ne hülyéskedj! Magánjog?

Térfigyelő kamerák?

Csak az féljen, akit lát!

De holnap itt a Mikulás,

Reményekbe ájulás!

Szavazóknak jár egy puszi,

(utána meg reszkess, buzi!)

Érted már a helyzetet?

Érted jöttünk, ellened!

Érted...

Jöttünk!

Na, gyere szépen!