Tényleg olyan sok adat van a RAW-ban? A *.NEF tömörítése.
Egy alapos Utazások olvasónak, amilyenből talán egy sincs (még Grimpix se), igazán feltűnhet, hogy az évek múlásával egyre több dologról derül ki, hogy az nem is pont úgy van, mint arról régebb írtunk. Ez azért van, mert minél egyszerűbbek vagyunk, annál egyszerűbbnek látjuk a világot. Vagy a google vázolta eddig a durvább tónusokat és ahogy haladunk az úton, csak adagolva keni fel az apróbb nüanszokat az összképre.
A D5000-ben sajnos nem kiválasztható a veszteségmentesség. De konkrétan mi lesz a veszteség? Itt az áll, hogy a D5000-nél például a 12 bites 4096 tónust 769 tónusból megoldja.
RawDigger lineáris hisztogram egy D5000-es stúdiófelvételén. Jól látszik, hogy nem volt jobbra exponálva, a felső tartomány teljesen kihasználatlan. Trehány munka, de nem mi készítettük. |
A 114-es sötét értéktől (-2EV tartománytól) felfele kezdi gyomlálgatni ki a köztes tónusokat, eleinte csak minden másodikat, de a végén már csak minden ötödik értéket tartja meg. Azért ritkítja jobban a világosabb tónusokat, mert talán látásunk sajátossága okán a sötétebb tónusokban hamarább észrevennénk a trükköt? Ezt régebb úgy fogalmaztuk meg, hogy egy, illetve két gyertya fényerejében simán észleljük a különbséget, de egy, vagy két atomvillanást már nem tudnánk megkülönböztetni. Ezt egyszer, ha lesz atombombánk, majd tesztelni is szeretnénk. Meg hát ez még lineáris állapot, a legfelső egyetlen fényérték (+3EV) akkora helyen van tárolva, mint az összes alatta levő (2048 lépés), tehát ebből lehet a legjobban pancsolni, az alatta levő fényérték meg akkora, mint az összes alatta levő (1024), tehát ebből már kevésbé érdemes eldobni, és így lefele végig, 114 alatt már minden egyes tónust eltárol (már ez is kevés). Grafikonra téve elég lehangoló:
Tehát -3EV alatt a 12 bites konverterből kijövő adat 100% kerül tárolásra, aztán ez a +3EV tartományig fokozatosan leesik 10,69%-ra. -8EV-től felfele minden tartomány duplája az azelőttinek, de -3EV-tól fokozatosan esik ez az érték, 1,9-szerese, 1,5-szöröse és végül csak 1,41-szerese az azelőttinek. Pedig mi mindig úgy fújtuk az elméletet, hogy felefelé végig duplázódik a tónusok száma. Hát nem.
Mindezt miért? Gyorsabb írás, nagyobb framerate, ilyenek miatt. Egy D5000 kb. 4288*2848 pixeles lapkája 12,2 millió pixelnyi 12 bites adatot termel, durván 18 Mb. Ennyi lenne egy tömörítetlen kép, persze ehhez még csomó apróság hozzáadódik, jpg előkép, meta, stb. Ezzel szemben egy NEF nekünk 8-10 Mb között szokott lenni. Persze még egy veszteségmentes tömörítést is kap a kép, ami még jobban árnyalja a dolgokat.
Érdekes korreláció, hogy a világosabb képek kicsit nagyobbak, mint a sötétek, Tehát ha egy szürke lapot végigexponálunk pl. -3 és +3 EV korrekcióval, akkor egyre nagyobb fileméretet kapunk, mindaddig, amíg a felülexponált képeken nem kezd kicsúszni a 4096-ból, ami +4EV korrekciónál már bekövetkezik a mi gépünkön, innen ahogy haladunk tovább megint egyre kisebb fileméretet kapunk. Lehet, hogy a sötétebb tónusokat eleve kevesebb bittel írja le?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése