Mikor van a szökőnap? A hónap idusa, és a fizetésnap.

Jó persze azt ejsze mindenki tudja már, hogy nem február 29. De hogy miért nem az, azt jó régen elfelejtettük, mert amikor ma megkérdezték tőlem, csak hebegtem, meg habogtam, hogy biztos a rómaiak voltak a hibások, mert talán február 23 volt az év vége, vagy mi. Ez meg napló, szóval most ide gyűjtöm azt a tudást, amit esetleg öt év múlva ismét elő kell venni, mert addigra tutti megint elfelejtjük. 

Ókori egyiptomi naptár (ie. 5-3 évezredtől). Mai szemmel elég gagyi, erre alapozva nem foglalnál fél évre előre repülőjegyet Sharm el Sheikbe, de az akkori csillagászat műremeke volt, és a mai naptárak sokszorosan ráncfelvarrt dédnagyanyja. Alapja a 29,53 napos Holdciklus, amiből 12 hónap (29,5 napos) csak 354 napos évet ad ki, ezért a Nílus áradásához és mindenféle csillag-együttállásokhoz (pl. Szíriusz) szinkronizálva pár évente megtákolták plusz napokkal. 

Julián naptár (ie. 45 - itt azért már felmerül, hogy ezt milyen naptár szerint kell érteni). Mivel az egyiptomi naptár már annyira elcsúszott, hogy tavaszi ünnepek nyárra estek (na bumm, most meg május még kemény tél, aztán júniustól meg nyár van). A római naptár azelőtt 10 darab 29 és 30 napos holdhónapokból állt, az év márciustól indult, (december a tizedik volt). A téli időszakra meg tojtak a rómaiak, mert még akkor nem volt karácsonyi munkaszünet. Aztán valamilyen időszámítás szerint valamikor, beszúrtak két hónapot a december és a március közé, de a február csak 23 állandó napot kapott. De még így is évente összejött mínusz 10-11 nap. Ezért kétévente, vagy amikor jól esett, február 23 után beraktak egy hónapot (22 vagy 23 napot). Annyira önkényen csinálták ezt, hogy a Cézár a végére már nagyon ideges lett. 

Caesar (Szoszigenész) naptára szerint az év 365 napos, és négyévente van a szökőnap, ami „március kalendje előtti második 6. nap” (ez bármit is jelentsen, de mindenképpen a 23. nap utáni napról van szó). Ezzel az átlagos év 365,25 napos, a tropikus év 365,24218967-höz képest. Ami évente -11.2468752 perc tévedést visz a rendszerbe. 128,2 évente kb. egy napot.

Augustus császár még csavart egyet a dolgon, a nagy egoja nem tűrhette, hogy neki ne legyen hónapja, illetve, hogy az csak 30 napos legyen, mikor a Caesar ötödik hónapja (akkor még quintilis) 31 napos. Így augusztus is 31 napos, ami egy nonszensz a naptárban, de így a kisgyerekek kujakján remekül szimulálható, hogy melyik hónap hány napos. Mindenesetre ez a naptár sem volt tökéletes, mert az égi eseményekhez szinkronizált vallási ünnepek kezdtek rácsúszni más ünnepekre. Ettől meg a pápák lettek kurva idegesek a középkorban. 

Gergely naptár, 1582-ben korrigálja az addig felhalmozott hibát, vagyis október 4. után egyből október 15. következett (ez nem az az ellopott történelem, amiről Illig úr szokott értekezni). Ezzel tíz nap törlődött a rendszerből, és a tavaszi napéj-egyenlőség 11-ről visszaugrott március 21-re. Mondjuk azt ne firtassuk, miért csak 10 nap és nem 12-13 nap volt a korrekció, mikor a két reform között több, mint 1282 év (10 nap) telt el, ami kitehetett akár 12,69 napot is. A továbbiakról a magyar wiki homályosan fogalmaz, de minden 4-gyel osztható év szökőév, kivéve, ha 100-zal is osztható. Viszont  amennyiben 400-zal is osztható, akkor mégis szökőév. 

Számoljunk, tehát a tropikus évhez (365,24218967) képest, az új naptár (négyévente egy szökőnappal átlagosan 365.25nap) 0,00781033 nap többletet jelent. 100 év alatt ez már 0,781033, majdnem egy teljes nap többlet. Ezt nem adják hozzá (osztható 100-zal, tehát nem szökőév), de emiatt száz évente -0,218967 , majdnem egy negyed nap hiány keletkezik. Ezért 400 évente mégis szökőév lesz, bár osztható százzal (ekkor kipótoljuk a hiányt 0,875868 nappal). Így viszont 400 évente még mindig van 0,124132 nap hiányunk. Ebből a matekből 3222 évente adódna egy teljes nap, ami korrekcióra szorul, a wikin azonban 3320 évet említ. Nem találjuk az okát, de azt is láttuk, hogy a tropikus év hossza sem állandó, lehet ott kell keresni az eltérés okát. Mindenesetre akkoriban már nem élünk, szóval tojunk is rá. 

Világnaptár. Ez egy érdekes megoldás, de nem biztos, hogy szeretném. 

További érdekességek a kronológiában. Nincs nulladik év, ie. 1 van és isz. 1 is van, de közöttük nincs egy év (most vagy azért alakult ez így, mert korlátoltak voltak a római számok miatt, vagy simán butaságból, azt mi nem firtatjuk). Emiatt 2001-től beszélhetünk XXI. századról és nem 2000-től. Ez általános iskolában, rémlik, hogy sokaknak gondot okozott és külön rámentek történelemből ennek az elmélyítésére. De azért mekkora nagy kavarodás lehetett az első évezredben, amikor nemcsak a naptár volt olyan-amilyen, de a kezdőévet, mint Jézus születését sem mindenki vette komolyan. Persze ma is van iszlám időszámítás, mondjuk egyik-másik barbár szarházi úgy is viselkedik, mint a keresztény barbár szarháziak 1445-ben. 

És akkor az idus. Mert csak ez a kifejezés maradt meg a holdnaptárból a mai nyelvben, de ezt is csak a magyartanárok szokták használni, ha az 1848-as forradalomról szeretnének modorosan beszélni. A hónap kezdete, vagyis kalendje, eredetileg a Hold-sarló megjelenése volt (ezt állítólag kikiáltották, - kalare). Az idusa pedig a  telehold. Ezzel számolni egy hónapon belül elég kellemetlen, sokkal egyszerűbb a hét napjait meghivatkozni. Bár manapság is vannak fontos napok a hónapon belül, amit sokan ünnepnek kezelnek, de mindenképpen egy origónak, ez pedig a fizetésnap (de a salar-só cuccról már írtunk máshol). 

Forrás

De aztán már nem lehetett a naptár hónapjait megfeleltetni a holdciklusnak, így beragadt az adott hónap fix napjára. Pl. március idusa 15. de például április idusa 13. minden évben függetlenül a jelenlegi holdfázisoktól. Azt hiszem itt nem kell egyenletes eloszlást várni az év során, ez a megnevezés napjainkban egy atavisztikus bullshit. 

Ami a szemnek láthatatlan

Sok minden láthatatlan a szemnek, ilyenek az igazán fontos dolgok is, például az apró változások, az időben nagyon lassú, bár nagyobb változások, stb.

Nem is ártottuk volna bele magunkat a tém'ba, ha nem jön szembe velünk egyszerre több videó is. Egyik, ami a változások láthatóvá tétele videón (itt azt is megmutatja, hogyan tudunk hasonlót készíteni Davinci Resolveban), a másik pedig, az alacsonyfrekvenciás lassú változások láthatóvá tevéséről szól. Ennek a végén linkek is találhatóak, például egy olyan online felületre, ahol saját videónk mozgásai kierősíthetőek. Ez tud színváltozásokat (pl. pulzus hatása az arcon), és mozgásbeli változásokat is, különböző frekvenciákra leszűrve. Egyelőre nem találtunk ennek az eszköznek való igazi feladatot, csak körbenyalogatjuk a témát.

Lambda

És eszünkbe juttatta, hogy néhány éve mekkorát ment Xavier Bou ornitográfiája. És hogy ezt mi is ki akartuk próbálni. Manapság a 4K kamerák, választható záridők, és hatalmas ISO-k korában ez elég egyszerű, a mi Nikonunk azonban csak fél-K felbontású és kevés ráhatásunk van az exponálási értékekre is. Úgyhogy abból főzünk ami van,  

A dolog egyik felhasználási területe a különbségvizsgálat. A fent meghivatkozott videóban például ezzel a módszerrel lehet láthatóvá tenni a lábnyomokat a murvában, és ezzel a módszerrel készítettük mi is el a szegény ember Schlieren-képeit. 

Made in China

Mi történt az elmúlt évtizedekben? A kínai az új román? 40 éve, ha valamire azt mondtuk kínai (pl. kínai toll), az már majdnem olyan volt, mintha japán lenne. Persze, tudom, a tőkések mindent kiszerveztek a kommunista Kínába, az meg így hekkeli meg a kapitalizmust, hogy minden mocskot elad nekünk. És mi megvesszük, mert valójában nem burzsik vagyunk, hanem prolik.

Szóval van az az ND-szűrő, ami gyakorlatilag két polárszűrő egyetlen foglalatban, így egymáson elforgatva ND2-400 között szűr, ami olyan 8,5EV lefedettség ehet. Lehetne. Csakhogy ez a szűrő már pár ND környékén elkezdi formázni a nagy X-et. 

Gyakorlatilag olyan ND16 (4-5EV) után már láthatóvá kezd válni a peremsötétedés, ND64 környékétől felfelé már használhatatlanná téve a szűrőt. Szóval a nagy pofájuk megvan, hogy ND400, csak azon már akkora nagy fekete X van a kép közepén, amit már érdemes lett volna a forgógyűrű blokkolásával elérhetetlenné tenni. Na, de mindezt fél dollárért?

Hát hogyha a Kínai Néphadsereg is így van felszerelve, akkor nem csodálkozunk, hogy nem merték megtámadni eddig Tajvánt. 

Taurin és borkősav és ami még kimaradt

Még bennünk maradt pár kristály a keresztpolár fajtából, zárjuk le a dolgot.

A taurinunk nem volt tiszta, és már réges-régen le is járt a szavatossága. A tablettát morzsolgattunk, kivonatoltuk vízben, mert abban állítólag jól oldódik. Aztán még ki tudja mi minden oldódott ki. 

A borkősavunk meg a királis kísérletekből marad meg, és ilyeneket tud:

A legkézenfekvőbb alapanyagok, amitől még kiralitást is vártunk volna, leszerepeltek. A cukor még csak-csak:

De a a dextróz, fruktóz még meg is penészedtek.

Próbálkoztunk még Cink-kloriddal, de egy hét alatt sem történt vele semmi, se vízben, sem zselatinban. Kidobtuk hát a francba. 

Titkosírás - második és harmadik szint.

Milyen lenne egy olyan tinta, amelyik nem látszik a látható fényen, de ha valamivel kezelnénk... Akkor sem. Viszont sötétben világítana. Mi?

Mi a Glowstick? a leírások szerint Cyalume és peroxid + színanyagok. A tapasztalatunk azonban (3 különféle glowstickkel), hogy sem a bels[ üvegfiola, sem a külső burok vegyülete nem reagálnak a peroxidra. Igaz a peroxidunk is jó régi volt.

A folyamat nem visszafordítható, de lassítható ha például fagyasztóba tesszük, vagy melegítjük. De az ammóniagőz is ráboostol a fényerőre. 

Arra gondoltunk ugyanis, hogy a glowstickek kétkomponensű anyagát lehetne használni tintának, illetve előhívó oldatnak. Íme az írás:

Baloldalt a belső, üvegfiolában található, lötyivel írtunk. Jobboldalt a külső műanyag hüvelyben levővel. A jobboldali enyhén észrevehető látható fényben, vagy a papír anyagával, vagy a toll hegyével, de úgy tűnik reakcióba lépett. Mondjuk egy összefirkált lapon ez nem tűnne még fel, sajnos azonban UV fény alatt a baloldali igenis látszik. 

A jobboldali viszont teljesen láthatatlan, csupán a tollhegy által hagyott bemélyedés vehető észre:

Lássuk melyik írást melyik vegyszerrel lehet világításra bírni. A belső folyadékkal a külső folyadék nem okozott észlelhető fényjelenséget. A külső cuccot viszont a belsőre festve, sötétben éppen kiolvasható a szöveg. Sajnos az írás megfut, életlenné válik, tehát nagyon finom vonalakat ne várjunk ettől a megoldástól.

A kép persze nem adja vissza a látványt, ennél valamivel kivehetőbb a dolog szabad szemmel, csak ilyen fényviszonyok mellett fókuszálni sem sikerült. 
Tehát a Glowstick külső vegyülete a látható fényben kivehető (alig-alig), a belső vegyülete pedig UV alatt. És csak a belső vegyülettel írt szöveg világít a külsővel kezelve, fordítva nem. ezért a téma mindenképpen felejtős, elég könnyű és kézenfekvő észlelni. Már akkor sokkal olcsóbb a Noodler Blue Ghost ink, ami töltőtollba is tölthető. 

Volna még a luminol, aminek az oxidálása állítólag kék fényt eredményez, de rohadt drága kísérletezgetni vele. Rövid ideig is világít, nem alkalmas a glowstick gyártására sem. Kell hozzá luminol, plusz valami bázis (NaOH), és oxidálószer, Clorox, vagy Peroxid. 

Eszünkbe jutott még a kurkuma is. Bázissal, vagy ammóniával írt szövegre kenhetnénk, így téve láthatóvá az írást. Itt ezzel mocskolódnak egy hároméves szintjén, hogy nekünk már ne kelljen kipróbálni. Elvileg a szódabikarbónával írt cuccot szőlőlével dörzsöljük, az is láthatóvá válik. Ugyanez a kategória a vöröskáposzta indikátorral is kipróbálható, de mi csak ezért nem főzünk most káposztát. 

A számos trükkös tinták egyike a coin reaktív tinta. Bár látható fényben nehéz észlelni, sajnos nemcsak fémmel dörzsöléssel lehet megjeleníteni, hanem durván elsötétül UV fényben is. Innen kezdve ez sem több, mint egy UV-tinta. 

Ha érdekel a téma, a wiki oldalán csómó kategóriában találni titkos tintákat.

UV filter - de minek?

Van ez a videó, amit úgyse nézel meg. Gyakorlatilag annyi történik benne, hogy UV-fénnyel megvilágít highlighterrel húzott vonalakat, és UV-szűrőt dugdos a fény útjában, aminek a hatására a fluoreszkáló festékek fényereje jelentősen csökken. Ez is lenne az elvárásunk, az UV gerjeszti a festéket, ami aztán a látható spektrumban adja le a fotonjait. Ha az UV-t egy szűrővel kifogjuk, akkor nem gerjesztheti a festéket. Csupán az a baj ezzel, hogy akárhány filces kihúzóval, az összes UV-fényünkkel és az összes UV-szűrőnkkel is próbáltuk, egyikkel sem sikerült a kísérletet megismételni. 

Már a múltkor is beleszaladtunk abba, hogy az UV spektrumát képtelenek voltunk a szolgálatunkba állítani. Hiszen nincsenek hasonló teljesítményű, de eltérő, ismert sávon sugárzó fényforrásaink. Nem ismerjük ezeknek az eszközöknek a pontos spektrumát. Továbbá nem ismerjük a szemünk spektrális érzékenységét sem. A kamerák UV érzékenységéről nem is beszélve. Tehát nem hasonlíthatunk össze fényforrásokat egymással, és nem figyelhetjük meg kamerán keresztül sem, mert nem tudhatjuk, azért nem látunk valamit, mert nincs is, vagy mert a szemünk és a kamera is vak abban a spektrumban. 

A lej nem mutat különbséget 365 és 395 nanométeren

A dollár és euró elemzésekből viszont megtudtuk, hogy az UV reflektorunk (395nm) nem sugároz számottevően 365nm környékén, ugyanis a dollár narancssárga vonalát egyáltalán nem hozza ki. Ugyanezt tapasztaljuk a kíni láthatatlan tintás markerek kupakjában levő ledekkel. A kis 365nm-es ledek viszont kihozzák a dollár színes csíkját, ugyanígy a CFL UV égőnk is, aminek ezek szerint, van ebben a tartományban (is jelentős) kibocsátása. 

Minden fényforrásunk UV-A tartományba esik, a körmösök UV-lámpája dettó, a szolárium szintén ez a spektrum, de ha lenne fertőtlenítő UV lámpánk, akkor beszélhetnénk 200-280nm-es spektrumról (ha megbíznánk a lámpánk specifikációjában). Mindenesetre aggaszt, hogy az UV-C lámpák fénye is jól látható (igaz, erre azt találtuk, hogy ezek a lámpák a teljesítmény kevesebb, mint felét adják le C tartományban, a többit már az észlelhetőbb spektrumban tolják). 

Mégis az a legvalószínűbb, hogy a szűrőink gagyik. Ebben a videóban a kolléga összehasonlítja az olcsó és értéktelen UV-szűrőket a drágább és valóban hatásos szűrőkkel. A mi összes szűrőnk a selejtes kategória. Igenis vannak rossz és még rosszabb UV filterek. Eleve a digitális kamerák modernebb generációi nem érzékenyek az UV-re (hatékonyabb UV/IR szűrés), tehát csak annak a szubkultúrának gyártják ezeket az ablaküveg-filtereket, akik megragadtak abban a paradigmában, hogy az UV-szűrő mechanikai védelmet nyújt a lencsék számára, ami megéri a rosszabb képminőséget. Egy jó UV, de bármilyen lencse is, rendes tükröződésgátlással van ellátva, na a mi szűrőinken ennek nyoma sincs és hát azt már láttuk, mit ér anélkül az egész. 

Ugyanakkor a Kolarvision cikke, nagyjából azt állítja, hogy alig van olyan UV szűrő a piacon, aminél az átlag digit gép  (szenzor szinten, UV/IR cut off) ne szűrné jobban az UV-t. Bár a filmes gépeknél, illetve a korábbi digitálisoknál, elég nagy szórás volt típusonként az UV érzékenységben. Most abba ne is menjünk bele, hogy csak a szenzor UV érzékenységéről van e szó, vagy a teljes objektív lencserendszerét is beleszámítják ilyen esetekben, de a sok üveg biztosan nem tesz jót az UV átvitelnek, nem hiába készítik a spéci UV lencséket kvarcüvegből (bár ilyet se láttunk élőben).

Miért nincs rendes lentikuláris app telefonokra?

Mármint olyan, amit ha bekapcsolsz, és hogyha a kijelzőre (mint egy védőfóliát) lentikuláris panelt teszel, akkor térhatást kapsz. Volt ugyan egy ilyen telefon, viszont ott gyárilag volt szerelve a kijelző. Igaz, azon volt sztereofényképezőgép is, tehát az azon a telefonon készített 3D képek nagyon jól néztek ki azon a telefonon. Ez sem nagyon terjedt el. Lehet, hogy az az oka, hogy a felbontást nagyon megvámolja ez a lentikuláris technológia? Vagy csak az emberek nem akarnak a mindennapjaikban 3D-ben nézni minden kütyüt, elég nekik 3D-ben maga a valóság?!  Ez is milyen ígéretesnek hangzott, MOPIC Snap3D - aztán jelenleg sehol nem találni ilyet...

Azért az nem igaz, hogy nincs egyáltalán ilyen app. Mivel a telefonoknak van mozgásszenzora, ezért van olyan app. ami térhatással jeleníti meg a képet, hogyha billegtetjük (például a Camarada hologram nézete). Csak ez nem lentikuláris. 

És mi lenne, ha csinálunk? 

A RedmiNote 8t kijelzője kb. 67*145mm 1080*2340pixel felbontással. A GMSArena szerint a felbontás kb. 409ppi.

2340px / 145mm = 16.137931034482758620689655172414mm. Ezt felszorozzuk collra (*25.4) az 409.9ppi. A kijelző mérésében 1mm hiba, vagy az átszámítás túl kevés tizedesjegye simán 2ppi hibát is jelenthet. Csak gondoljunk bele, hogy egy lentikulárunk 0,635mm széles. Egy pixel nagyjából 0,062mm. Vagyis 409,9px / 40LPI = 10.24px. Ennyi pixel jut egy lentikuláris vonalra.

Telefonra nem tudunk PitchTesztet készíteni célprogrammal, a 3Dependable ilyen felbontást nem enged beírni, a 3DMasterKit bár engedi, a képét át kell alakítani (vágni), hogy 1:1 arányban tegye ki a telefon kijelzője. Tegyük fel, hogy 40lpi pontosan a lapkánk. A vonal felbontását 409/40, páros számra lekerekítve (fél pixellel nem számolhatunk es 11 pixel nem osztható kettővel) 10 pixelesnek vesszük, 40lpi*10 = 400ppi lesz a kép felbontása, a maszk pedig 5-5 pixeles.

A legegyszerűbb megoldás a bruteforce, a nyers erő, amivel nekimegyünk a témának. Készítünk egy képet két réteggel, mondjuk pirossal és kékkel, vagy fekete és fehérrel. A egyikre rádobunk egy maszkot, ami mondjuk 5-5 pixeles. Vagyis amennyiben a lentikuláris lencsénk egy vonala pontosan 10 kijelzőpixeles lenne, akkor pontosan illesztve billegtetve pirosat, illetve kéket kellene látnunk. De mivel 10,24 pixel környékét számoltuk, ezt a képet (a hard edges megőrzésével) skálázzuk 102 százalékra. Hát sajnos nem lett tökéletes. 101% már picivel jobb. Próbálgatással belőttük, hogy a legpontosabb billegtetést 100,5 és 101,5% között kapjuk. Finomítjuk a dolgot, és az derül ki, hogy a legjobb eredmény olyan 101,1 és 101,2% között van. Mivel a telefon 1080 széles, 1000 pixeles képpel csináltuk ezt (hogy ne skálázza át a telefon), nem tudunk ennél finomabbra menni (nem tudunk ebből 101,15% százalékot csinálni, hiszen az 1011,5 pixelt jelentene, fél pixel meg ugye nincs). De ebben a felbontásban ez talán elég is.

Ez a fickó nyomtatott egyet, és bár lelkes volt az eredménytől, minket nem győzött meg a házi módszere. Szerintünk a miénk is nézett így ki. De most hadd ne mutassuk meg, ha már egyszer kudarcos volt az egész kísérlet. 

Papír

 

Citromlébe mártsd be Marxot!

... de persze ott, hol titkolni kell a harcot, inkább válassz valami biztosabb megoldást, mivel a hatalom elleni összeesküvéseket már nem citromlével kell megírni.

A tinta ugyan nem látszik, de a lúg, vagy sav, a tollhegyről szürke piszkokat old a szövegbe.

Vasalóval előhívott szódabikarbóna titkosírás (Picsa nótarészlet)

Szóval most olyan ártatlan rejtjelezésről lesz szó, amit az óvodások használhatnak, ha Julikával randevút akarnak megbeszélni a homokozó mögött, de úgy, hogy az a rohadék, spicli óvónéni ne leplezhesse le az összeesküvést (engem sajnos elkaptak nyolcvankettőben, a szerelmes rajzaimmal, amiket Szendikének szántam, és az óvónéni közröhej tárgyává is tett a kiscsoportban). A korlátolt óvónénik ellen tökéletesen megfelelnek ezek a primitív kémiai rejtjelezések. Na, ennyit a hatalomról, amelyik retkes ujjaival turkál az óvodások magánéletében.

Citromlé-írás fülpiszkálóval

Tehát a citromlé. Ezt mindenki ismeri. Az ezzel írt szöveg láthatatlan a fürkészek szeme előtt, aztán kis elvtársad egy gyertyaláng fölött előhívja a szöveget. Szerintünk a vasalóval előhívás sokkal biztonságosabb, ha nem is rendvédelmi, de tűzvédelmi szempontból. 

Citromlé-írás gázlángon megjelenítve

Szódabikarbóna gázlángon.

Érdekességképpen találtuk, hogy középkori inkvizíció ellen a tojásos módszert használták derék elvtársaink. A dolog lényege, hogy ecetben oldott timsóval megírják a tojás héját, ami aztán valahogy beszivárog és a héj alatt válik olvashatóvá. 

Nekünk nem sikerült reprodukálni a dolgot, több helyen is olvastuk, hogy másnak se jött össze. Eleve az írás is látszik a héjon, tehát elrejteni semmiképpen nem alkalmas az üzenetet. Az erős ecetsav ugyanis felmarja a héjat és az írott részen megváltozik a textúrája, esetleg még ki is fehéredik. Ráadásul egy éjszaka alatt sem volt hajlandó átjutni a héjon. Felmerült, hogy nem írni kellene ezzel az oldattal, hanem viaszba mártott tojásba bekarcolni a szöveget, majd a tojást így áztatni az oldatban, de ezt meg se próbáltuk, annyira felmarná a tojás héját, hogy tökéletesen látszana rajta az üzenet. De ha te le tudod utánozni, akkor beszámolhatsz róla, magyarul úgyse találtam semmit Giovanni Battista úr trükkjéről.  

Ez egy másik trükk, a videóban azt ígérik, hogy a highlighter fluoreszkálását citromlével annyira le tudják rontani, hogy már UV-ban nem világít, természetes fényben meg természetesen nem látszik. De szódabikarbóna oldattal újra aktiválható a fluoreszkálás.

Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy mi nem sárga highlightert használtunk, mert pont kék volt és ilyen marhaságért nem fogunk széttörni még egy filcet. Hát nagy különbség nem látszik a citromlével kezelt és a kezeletlen lé között. Lássuk írva:

Felül természetes fényben leginkább csak a sima highlighteres írás látszik. De UV alatt már valamennyire észrevehető, hogy a citrommal kezelt írás (középső) csak alig-alig látszik, míg az alsó, amit szódabikarbóna oldattal kezeltünk egészen jól kivehető. Sajnos el is kenődött. Szóval bár nem cáfoltuk meg a videót, de ezen a módszeren még van javítanivaló. 

A témaindító képpáron több házivegyszerrel írt szöveg is megfigyelhető normál fényben, illetve UV-ban. Például a marószóda enyhén fluoreszkál, a hipó semmit sem csinál. Érdekesség a rézgálic oldat, ez ugyanis UV fényben nem fluoreszkál, hanem elnyel. Emiatt a rézgáliccal írt szöveg sötétnek jelenik meg UV-ban. Érdekes, hogy infrában is ugyanezt csinálja: 

A háztartásban sok ilyen cucc található még, ami a látható fényben alig-alig jelenik meg, de fluoreszkál, vagy éppen elnyel UV-ban, esetleg infrában. Kellő kitartással össze lehetne szedni olyan vegyszereket, amiket kombinálva, a szintén kombinált megvilágítással egy elég jó rejtjelező rendszerré lehetne alakítani. De ezt már csinálja meg más. Itt még vannak receptek, ha nincs életed. 

Audacici

Al di Meola  - Zima részlet.

Rajzoltunk a blogon már oszcilloszkóppal, rajzoltunk a hang spektrogrammjába is, azt hihettük már vége van ennek is, de aztán szembe jött ez a videó.  A dolog inkább csak marháskodás, mert egy hullámkép csak akkor mutatja azt az ábrát, amit előre belerajzoltunk (belefaragtunk), hogyha ugyanolyan nagyításban nézi azt valaki, úgy vízszintesen, mint függőlegesen. 

Ettől függetlenül, vagy pont emiatt érdemes lehet bele rejteni ábrákat, hiszen mikor jutna eszébe a hülye fakabátoknak egy lehallgatott beszélgetést mondjuk Audacity waveformként megnézni... Persze véletlenül előfordulhat, szóval csak óvatosan.

A rajzot a hullámok amplitúdója adja ki. A dolog nehezítése, hogy egy hullámforma amplitúdóját (relatíve könnyen) csak szimmetrikusan rajzolhatjuk meg, vagyis például az Envelope eszközzel nem jöttünk rá, hogyan lehetne aszimmetrikusan is rajzolni. 

Billy Idol - Rebel Yell szólójának bal és jobb csatornái külön kifaragva

Ezt úgy lehet áthidalni, hogy a hullám alsó és felső részét külön rajzoljuk meg, majd ezeket félbevágva összeillesztjük. Itt a kolléga felhívja a figyelmet, hogy az illesztésnél vigyázni kell az interferenciára, de ennél a résznél olyan gyorsan történnek a dolgok a videóban, hogy framenként lejátszva sem tudtuk követni. Így mi jobb módszert találtunk ki, a két fél rajzot két csatornára tettük, ez azért is érdekesebb, mert így a jobb és a bal hang eltérően halkul és hangosodik. Hátránya, hogy a függőleges nagyítással cselezni kell, hogy az ábrát kiadja, viszont fel sem merül az interferencia problémája. És ha rejtjelezésre használod nem is annyira szembetűnő.

Rebel Yell - telecaster fejre kifaragva. 

Ahhoz, hogy belerajzoljunk a hullámképbe, nem árt, ha az a hullámkép tömött. Ezt legegyszerűbben úgy lehet elérni, ha kizoomolunk, vagyis minél távolabbról nézünk rá, a tömött kék hullámalakra. Ezt meg lehet segíteni egy Compressor effekttel, nyilván ez már a hang rovására fog menni. 

Na szórakozzon ezzel tovább az, aki ért is a hangokhoz, és az Audacityhez. Biztos nagyon sok dolgot lehet még csinálni vele. 

Hofi tévedett

 Grimpix egy este, a palotáról olvasta a híreket, s megjegyezte:

- Na, már megint rosszul működik a világ legrégibb vállalkozása.
- S ilyenkor, szerinted, mit kell lecserélni? A bútort, vagy a kurvákat? - kérdeztem.

Grimpix eltűnődött:
- Szerintem a stricit.