Sony F828 Fullspektrum - CFL Blacklight |
Kimaradt a közoktatásból. hogy földközelben leginkább az UV-A illetve az UV-B tartományok jöhetnek számításba, az UV-C és UV-D alig, illetve fotóra használhatatlan mennyiségben vannak jelen természetes forrásból.
Ugyanakkor a digitális kamerák érzékenysége már az UV-A tartományban is alatta marad a látható fényének, rövidebb hullámhosszakon meg rohamosan csökken. Nem csoda hát, hogy nem tudunk röggönyt csinálni mobillal.
Canon SX10 IS - CFL Blacklight |
Érdekesség az, hogy a HotMirror eltüntetése a szenzor elől az infrásított gépeknél jelentősen növeli az UV érzékenységet is. Az itt látható spektroszkópos képek is ezt bizonyítják. Sajnos a CFL blacklight által szolgáltatott spektrumról sehol sem lehet megtudni semmit, még a gyártó oldalán sem (ami külön szégyen, a szolicsöveket gyártók is elhallgatják ezt az infót, pedig ott tényleg fontos lenne tudni), de az jól látszik, hogy van egy látható komponense 400nm fölött, illetve egy szélesebb mező 400-390 nanométertől lefelé. Kérdés. hogy 380-370 nanométertől lefele mi történik, csak a Sony képtelen látni az alá, vagy valóban szünet van a spektrumban. Házi módszerekkel ennyire vagyunk képesek.
Sony teljes-spektrum tesztsorozata. Auto exposure, ISO 64, F3.5. A használt szűrők: Infra 720nm, R, G, B színszűrők a régi orosz puskatele szűrőszettjéből. A fények: bal oszlopban CFL blacklight, tőle jobbra egy blacklightnak hazudott izzó; középső oszlopban baloldalt egy normál izzó is megjelent. A harmadik oszlopban egy melegfényű CFL. Az jól látszik, hogy a herélt Sony infra érzékenysége jóval meghaladja az UV érzékenységet. Értelmezhető eredményeket akkor lehetne nyerni, ha rendelkeznénk olyan látható-spektrum-szűrővel, aminek pontosan ismernénk a karakterisztikáját. Ennek, illetve a CFL spektrumának ismertének a hiányában szinte semmit sem tudunk megállapítani a kameráink érzékenységéről.
A fenti tesztképek CFL UV lámpával egy fehér papírlap előtt készültek. Balról a fullspektrum Sony, jobbról pedig a Nikon D5000 képei, fentről lefele UV szűrő nélkül, középen 1 UV szűrőn keresztül, alul pedig 2 darab UV szűrőn keresztül. Fullspektrumban szinte nem is látható az UV szűrők hatása, a Nikon képén azonban már igen. A Nikon esetében a szűrő nélküli illetve két UV szűrős felvételek között közel 1 FÉ eltérés mérhető (annyival kell világosítani a szűrt képet, hogy ugyanolyan tónusú legyen mint a szűretlen). Nem világos, hogy mi okozza ezt, ugyanis az UV szűrők hatását leginkább a fullspektrumon vártuk volna. Az is jól látszik, hogy a Sony (baloldal) több fényt rögzít a lámptestről, a Nikon (jobboldal) képén a CFL lámpatest sötétebb, és a fehér lapról visszavert (látható) fény sokkal erősebb, ennek viszont lehet az is az oka, hogy az UV CFL jelentős mennyiségű infrát is kibocsát, amit a Sony lát, a Nikon viszont ilyen záridő mellett alig. Emiatt lehet a baloldali képen a bíbor elszíneződés is. A két gép közötti exponálási érték eltérése kevesebb, mint 1 FÉ mátrix fényméréssel, ennyit tesz hozzá az infra tartomány.
Sony Fullspektrum UV fényben felső része szabad optikával, középen egy UV szűrővel, alul pedig 2 UV szűrővel. |
Érdemes lenne még azt is megnézni, mi történne ha egy fullspektrum gép elé IR-pass szűrőt tennénk, vajon csak a látható tartományt vágja? és mi történne hotmirror esetén? azonban mivel sem a szűrőknek, sem gépnek/objektívnek, sem a blacklightunknak nem ismerjük a karakterisztikáját, illetve szemmel sem tudjuk ellenőrizni a folyamatokat, házi módszerekkel talán elérkeztünk a lehetőségeink határához.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése