Tanultam pár új szót, legalább lesz amit elfelejteni, s nem kell a régi szavaimtól megválni: optikai izoméria, optikai kiralitás.
Például a kalcit törésmutatója 590 nanométereken. 1,65 és 1,486 között változhat (ordinary- extraordinary sugarak), annak függvényében, hogy a kristály főtengelyét milyen szögben találja - ezért kettőstörő, és ezért van az, hogy a kristályt körbeforgatva kettéválik az alatta levő kép, körbejárja a rendes sugár képét, majd újra összeállnak.
Forrás |
Érdekes tologatós szimulátorral érthető meg, hogy a kristály két egymásra merőleges polárszűrő között mikor és hogyan engedi át a fényt. A retardation platet ne felejtsd el bekapcsolni :)
Mindenféle kvarc-kristályok |
NaCl kristály (balról), Piezo-házinövesztésű kristály |
Borkősav kristály |
Van a borkősav (E334 - tartaric acid), ezt sikerült vásárolni, mert összezavart a rengeteg hülye elnevezés, amikor a piezo-kísérleteket csináltuk. Ez állítólag királis vegyület, egyetlen kis pontban mintha talán, de amúgy nem feltűnő. Kinagyítva:
Itt egy polariszkópos videó, ami nem segít megérteni a topikot, de segít megérezni annak mélységét. És végezetül, miután a karamell polarizációs fotójával is becsődöltünk (egyáltalán nem csavargatja a színeket, viszont finom), megpróbálkoztunk még a C-vitamin polarizált képével is. Ehhez C-vitamin oldatot készítettünk, sok alkoholban, ami ugyan nem nagyon oldja a cuccot, viszont gyorsan párolog, plusz vékonyabb réteget is lehet vele felvinni az üveglemezre, mivel a felületi feszültség ellensége. Na mindegy, a Nikonra rágyúrtuk a makro-kihuzatot, a kitobjektívet, arra meg a Raynoxot, de azzal is csak egy ilyen képre futotta. talán majd ha lesz egy normális mikroszkópunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése