Nos, akinek van már lineáris és cirkuláris polárszűrője is, annak nem ismeretlen a következő móka. A következőkben a LPL=Lineáris Polárszűrő, CPL=Cirkuláris Polárszűrő.
 |
| LPL - a nulla fokot a papír-mutató jelzi. A fotó alapján egyértelmű, hogy az LCD monitor kb. -45 fokban polarizált fényt bocsát ki. Az LPL megfordítva is ugyanígy viselkedik. |
 |
| CPL nyitva és zárva. Pont mint az LPL esetén. Sajnos ez a darab kínai, nincs beskálázva, viszont ismerve a LCD polarizációját immár megállapíthatjuk és be is jelölhetjük, hogy terepen ne legyen gond vele.. |
 |
| CPL megfordítva. A CPL az LPL-el ellentétben megfordítva nem nyit/zár. A cirkularizáló réteg a monitor polarizált fényét elforgatja, mielőtt áthaladna a +45 fokban álló polárszűrő rétegen. Elvileg nem szabadna különbségnek lennie a két állás között, ám ez a szűrő csak pár dollár volt, ami megmagyarázza a sárga-kék elszíneződést. Ennek oka később) |
 |
| Eszkalálódik a helyzet. Baloldalt: a -45 fokban polarizált monitor fényét átengedi a "nyitott" LPL, ami a nyitott CPL-en keresztül a fényképezőgépbe jut. Jobboldalt az LPL elzárja a monitor fényét, így az a CPL-et már nem is éri el. |
 |
| Fordítsuk meg, most a CPL legyen a monitorhoz közelebb. A táblázat magáért beszél. A bal alsó pozíció érdekes, egyértelműen bizonyítja, hogy a monitor előtti polárszűrő CPL. Ugyanis a monitor -45 fokos polarizált fényét átengedve "összeborzolja" a polarizációs síkokat, ez így már át tud jutni a +45 fokos, zárt, LPL-en. |
Tehát a CPL fényképezőgép felőli oldalán olyan anyag van, amely az egy síkban polarizált fény polarizációs síkjait elforgatja. Ilyen anyag például az írásvetítő fólia is.
 |
LPL zárt állásában a monitor, illetve a szűrő közé írásvetítő fóliákat dugtam.
-45/0/+45 fokban forgatva látszik az eredmény.
Vagyis a fólia 45 fokban fordítja el a polarizáció szögét. |
 |
| Fenti installációban a CPL van közelebb a monitorhoz. A felső sor annyiban különbözik az alsótól, hogy a felsőben a fóliát a két szűrő közé, az alsóban pedig a monitor és a szűrők közé tettem. A fentiek alapján bárki végiggondolhatja mi történik. Az egyetlen különbségre felhívnám azért a figyelmet: a két középső kép mutat eltérést. Valaki a megjegyzésekben összefoglalhatná az okát :) |
 |
| És végül egy kis előzetes a későbbi kísérletekhez. Várom a véleményeteket, mi történik a fenti képen? |
Az utóbbi ábra rajzolata nagyon hasonlít a földtani, konvergens fényben végzett vizsgálatok képéhez. Lehet tévedek, de szerintem konvergens (konoszkópos) fény elé tett polárszűrők vannak.
VálaszTörlésBővebben is utánanéznék annak amit írsz, mert ilyesmivel nem foglalkoztam, a konvergens fénynél nem volt véletlenül szempont, hogy poláros is legyen? Mert ha igen, akkor pont olyasmi, viszont itt nem fontos, hogy konvergens legyen, ott talán az úthosszkülönbségnek van valami szerepe az interferenciaképben. Egyszerű tft monitorból kijövő polarizált fény előtt található kettőstörő ojjektum (egy nem fémezett DVD műanyag-korong), aminek az anyagfeszültségének interferenciaképét látjuk egy polárszűrőn keresztül. Gondolom mindenképpen rokon azzal amit írsz, mert ott is interferenciaképből következtethető az anyagszerkezet - nem?
VálaszTörlésIgen, ebben az esetben is polarizált fényt kell használni és anizotróp (optikailag) anyagokat, illetve azok tulajdonságait lehet meghatározni interferenciaképből. Küldök két linket, ezek földtani könyvek (ezeket találtam gyorsan online), előbbi a Leitz mikroszkópokhoz (69. oldaltól), utóbbi egy régebbi magyar ásványtan könyv, ebben is van említés (ez kereshető is).
VálaszTörléshttp://earth2geologists.net/Microscopes/documents/Leitz_PolarizedLightMicroscopy.pdf
http://www.scribd.com/doc/66141288/Koch-Sztrokay-Asvanytan1
Munka van épp, de visszatérek az esetleges kérdésekre és egyéb eszmecserére :).
Oooo...Kééé... elolvastam, de nekem túl magas. Nekem csak lineáris polárszűrőm van, mert az olcsóbb volt. A fókuszrendszert még eddig egyszer sem bolondította meg a tévhittel ellentétben.
VálaszTörlésHát nekem hiányos kicsit ez a rész, megpróbáltam utánaolvasni, de elég sekélyes a net ebben a témában, mert úgy tűnik az embereknek sokszor a részmagyarázatok is elegendőek. Szóval agyoncsapják azzal, hogy van gép amivel nem lesz jó az AF és van amivel igen. Így kapásból árnyaltabb a kép, ha van itt szakértő, nem bánnám, ha beleszólna. Tehát nekünk fázis-detektoros az AF (nekem mondjuk van kontraszt-elemzős is, nem tom neked igen e), ami, konstrukciótól függően, féligáteresztő tükrökön, vagy prizmákon is átvezethet fénynyalábokat. Na, itt ejszen történhetnek újabb polarizációk, amelyek miatt egy már bizonyos síkban polarizált fény nem fog úgy viselkedni, ahogyan kellene. Ez függhet a polarizált fény eloszlásától a képen (többnyire csak kis területről vesz mintát az AF) illetve az arányától is. Ha egyszer jobban érdekelni fog a dolog, majd utánaolvasok. Mindenesetre az, hogy az esetek zömében működni látszik a dolog, nem biztos, hogy azt jelenti, hogy MINDEN esetben. Többnyire nekem se okozott problémát, de azért volt néha életlen polarizált képem, nem kizárt, hogy mégis ez okozta. Persze lehetett ezer más oka is :)
VálaszTörlésaeduard: hát ez izgalmas játék lehetett, sajnos nekem kimaradt, több egyéb mellett. Azért a második linket eltettem arra az esetre ha geológia-rohamom kiújulna. Nincs mészpát kristályod? A kettőstörés azon nagyon szépen látszana, meg talán más kalcitokra is igaz. Sajnos SiO2-re nem annyira, nekem meg csak egy árva gubacs hegyikristályom van, de lehet ha az se nem az, hanem mittom üveg, s akkor ugye még csak nem is kristályos az istenadta :)
VálaszTörlésTényleg házilag hogy tudom megnézni, hogy hegyikristály e a cucc?
A mészpát azt hiszem a kalcit régies elnevezése, amire szerintem te gondolsz az az izlandi pát. Nekem sajnos nincs, de pl. a BBTE ásványtani múzeumában van kiállítva és szabadon látogatható (mármint a múzeum, ha esetleg Kolozsváron járnál), illetve az is lehet, h az udvarhelyi múzeum gyűjteményében is van. Ami a hegyikristályod illeti a legegyszerűbb módszer, h megkarcolsz vele egy ablaküveget, ha karcolja akkor valószínűleg az. Ezen kívül a forma is sokat elárul, de azt nehéz részletesen leírni. Maradva az optikánál, van egy ilyen megoldás is. Az izotrop anyagok keresztezett poláros fényben feketék, tehát, ha így nézed meg a kristályt akkor kiderül, h az üveg-e vagy valamilyen más, anizotróp anyag.
VálaszTörlésHát lehet ha mégis hegyikristály, mindenképpen anizotróp és hetes vagy annál keményebb. Kalcit, üveg kiesett. A forma így avatatlan szemnek meglehetősen stimmel. Szóval van egy hegyikristályom :)
VálaszTörlésNagy valószínűséggel az, ha valami más lenne mégis, akkor egy vagyon lapul a kezedben :D.
VálaszTörlésÍgy nagyjából az első 10-ben benne is lenne karátra ;)
VálaszTörlésilyen 3d-s fimeket hol tudnék letölteni?
VálaszTörlésmert csak vörös és kék lencsés filmeket találtam amik nem jók nekem
Nem teljesen vágom a kérdést, olyan 3d filmet ami polarizációs elven működik? Olyan film kell, amelyik mindkét szem számára külön tartalmazza a képi információkat (az anaglyph nem ilyen), ezeknek általában kétszer akkora a mérete is. És nagyjából ugyanonnan kell letölteni, ahonnan az anaglyphokat :) De ez nem minden, kell egy olyan lejátszó eszköz (3D monitor), ami képes megjeleníteni, pl flippegtetni a polarizációs síkokat, vagy minden második sort más szögben polarizálni (nem vagyok naprakész a megjelenítő technikák jelenlegi állásával). Egyelőre nem túl elterjedt a torrent kínálat ezügyben, mert kevés a megjelenítő eszköz a piacon. Én személy szerint monitorról ilyet még nem láttam, csak IMAX moziban, de azt ugye vászonról.
TörlésHa udvarhelyi vagy, lőjél egy mailt :)
Törlés