Szóval mitől függ a mélységélesség? Függ a gyújtótávolságtól? Merne valaki fogadni egy kicsikólában, arra, hogy függ, vagy arra, hogy nem?
Grimpixnek van egy elmélete, hogy amióta az internet ontja magából az okosságot, egyre több mítoszleleplezés is megjelenik. Nem vagyunk szociológusok, de minket is szórakoztat ez a játék, amelyikben lemítoszoznak egy közismert tényt, hogy aztán jöjjön valaki, aki megcáfolja a cáfolatot, amire aztán újabbak jönnek és így tovább... Ez is egyfajta mém, csak intelligensebb embereket használ a reprodukcióhoz, mint például a gangnam style. Éppen ezért kifinomultabb maga a DOF-mém is. Vagy nem jól látom?
Tehát ha úgy tudod, hogy például a gyújtótávolságtól (látószögtől) függ a DOF, az sokak szerint elég ciki (itt olvashatsz róla, és itt, meg itt is), mások szerint viszont az előbbiek komolytalanok. Természetesen, Grimpixnek nem szerepe megmondani a frankót, csak belekotyog a nagyok dolgába, mert ez egy ilyen blog, amiben megpróbáljuk szekularizálni a tudományt.
UTÓLAGOS PONTOSÍTÁS: a kérdésre egy konkrét példa, ha fotózunk egy témát és jobban el akarjuk mosni a hátteret, akkor megoldás e erre az, ha hátrább megyünk és nagyobb gyújtótávval fényképezünk? Tehát a kérdésfelvetés feltételezi, hogy a főtémánk ugyanakkora nagyításban lenne mindkét gyújtótávnál.
A tesztsorozat nem szándékozik semmit sem állítani, a felvételek úgy készültek, hogy az installáció nem változott (Grimpix és a háttér között kb. <1 méter a konstans távolság), viszont a felvétel távolságát úgy állítottuk be, hogy Grimpix nagyjából ugyanakkora nagyításban jelenjen meg a képeken (kb. 0,3-2,5 méter között mozgott a gép, kihasználva a nagyszoba teljes hosszát). A jobboldali oszlopban a háttérben található könyvek méretét normalizáltuk a könnyebb összehasonlítás végett.
Ebben az installációban Grimpix és a könyvek között kb. 2 méter a távolság, a gép helyét pedig kb. 0,5-4 méter között változtattuk (a lakás teljes hosszát használva), annak érdekében, hogy Grimpix ugyanakkora nagyításban jelenjen meg. Jobboldalt természetesen a könyvek egységesített képe található az összehasonlíthatóságért.
Következő bejegyzésben valószínűleg visszatérünk a dologra, addig is a következő kérdésekre kereshettek választ (lehet bátran használni a hozzászólások részt):
- elegendő e a fenti két tesztábra bárminek az eldöntésére?
- hogyan végeznétek el a kísérletet, hogy az eredményben biztosak legyetek?
- mit bizonyít nektek a fenti két teszt?
- változott e valami abban, amit gondoltatok a bevezető kérdésről?
Grimpixnek van egy elmélete, hogy amióta az internet ontja magából az okosságot, egyre több mítoszleleplezés is megjelenik. Nem vagyunk szociológusok, de minket is szórakoztat ez a játék, amelyikben lemítoszoznak egy közismert tényt, hogy aztán jöjjön valaki, aki megcáfolja a cáfolatot, amire aztán újabbak jönnek és így tovább... Ez is egyfajta mém, csak intelligensebb embereket használ a reprodukcióhoz, mint például a gangnam style. Éppen ezért kifinomultabb maga a DOF-mém is. Vagy nem jól látom?
Tehát ha úgy tudod, hogy például a gyújtótávolságtól (látószögtől) függ a DOF, az sokak szerint elég ciki (itt olvashatsz róla, és itt, meg itt is), mások szerint viszont az előbbiek komolytalanok. Természetesen, Grimpixnek nem szerepe megmondani a frankót, csak belekotyog a nagyok dolgába, mert ez egy ilyen blog, amiben megpróbáljuk szekularizálni a tudományt.
UTÓLAGOS PONTOSÍTÁS: a kérdésre egy konkrét példa, ha fotózunk egy témát és jobban el akarjuk mosni a hátteret, akkor megoldás e erre az, ha hátrább megyünk és nagyobb gyújtótávval fényképezünk? Tehát a kérdésfelvetés feltételezi, hogy a főtémánk ugyanakkora nagyításban lenne mindkét gyújtótávnál.
 |
| Fentről lefelé: 18mm, 60mm, 200mm. f/5.6 |
 |
| Fentről lefelé: 18mm, 55mm, 200mm. f/5.6 |
Ebben az installációban Grimpix és a könyvek között kb. 2 méter a távolság, a gép helyét pedig kb. 0,5-4 méter között változtattuk (a lakás teljes hosszát használva), annak érdekében, hogy Grimpix ugyanakkora nagyításban jelenjen meg. Jobboldalt természetesen a könyvek egységesített képe található az összehasonlíthatóságért.
Következő bejegyzésben valószínűleg visszatérünk a dologra, addig is a következő kérdésekre kereshettek választ (lehet bátran használni a hozzászólások részt):
- elegendő e a fenti két tesztábra bárminek az eldöntésére?
- hogyan végeznétek el a kísérletet, hogy az eredményben biztosak legyetek?
- mit bizonyít nektek a fenti két teszt?
- változott e valami abban, amit gondoltatok a bevezető kérdésről?
Magyar nyelven is van egy rahedli cikk a mélységélességgel kapcsolatban, nem értem miért linkeltél angol szöveget...bocsi, csak én unom az angol szövegeket silabizálni, ha magyarul is le van írva.
VálaszTörlésItt van a cikk amit a legjobbnak találtam ebben a témában: http://www.fenykepes.hu/html/melysegelesseg.html
Ebben kocka és nem kocka módon is le van vezetve illetve megmagyarázva. Már régebb olvastam ezt a cikket és most, hogy eszembe juttattad szerencsére rövid keresés után meg is találtam.
Ezt a linket a következő bejegyzésre tartogatom :)
TörlésÓ, ha én azt meg tudnám csinálni, az egész naplót angolul írnám ;)
Még szerencse, hogy nem tudod azt megcsinálni(az egész naplót angolul)... Elég, hogy a kocka dolgokat nem értem, akkor még a nem kocka dolgokat sem érteném.:-()
TörlésEgyre tudományosabban közelíted meg a dolgokat. Tiszta jó! Akár Adam Savage vagy Jamie Hyneman, a két híres Mítoszvadász...
VálaszTörlésJobban rá kell hangolódjak a dologra és akkor jön a szaftos kis vélemény is.
Hát ha valaki profisan összefogalmazza a dolgot itt a hozzászólásban, legalább egy darab áttekinthető képlettel, vagy bármilyen meggyőző elméleti levezetéssel, akkor ígérem, nem lesz második poszt a dologból :) S akkor hátha nem kell megcsináljam a következő teszteket sem :)
Törlés"Fókuszáljuk a lényegre": mi látszik (!) élesnek a tényleges képen, és mennyire életlen az a háttér. Amikor a könyvek méretét normalizálod, vagyis a nagylátós képeket felnagyítod (hogy pontosan mennyire, nem tudom, de Grimpix fülcimpájából ítélve kb. 5-szörösére), úgy érzem: be akarsz csapni :). A könyvcímek ugyanis egyformán életlennek látszanak (nem mondod ki, de a kísérleted ezt sejteti), legyen mondjuk egy fekete-fehér átmenet mindkettőn pont egy 1 mm-es sáv, akkor ez azt is jelenti, hogy az azonos méretű Grimpixeket eredményező nagyítások (tehát a reális képek) közül a nagylátós felvételen lévő FF átmenet csak 0,2 mm -- vagyis még éppen éles.
VálaszTörlésMindez az (áltudományos) okoskodás arra a feltevésre támaszkodik, hogy a háttér a különböző fókusztávok esetén lényegesen eltérő képszög alatt látszik. A Grimpix mögött <1 méterre lévő háttér életlensége szempontjából valószínűleg elhanyagolható lenne a különbség egy 300 mm-es és egy 600 mm-es obi között, hiszen ekkor alig kellene nagyítani az előbbi képet az azonos könyvméret érdekében.
Számomra mindez azt támasztja alá, hogy a fókusztávnak bizonyos tartományban igenis van hatása a "háttérelmosásra". És ez egybevág legtöbbünk személyes tapasztalatával.
Amit az első bekezdésben írsz az nagyon logikusnak tűnik, s mivel Grimpix egy csekélyértelmű majom, most nagyon el kell gondolkozzunk, vajon a DOF Mester ellene mond e ennek, vagy csak valamit rosszul értelmezünk. A második bekezdést nem értem :) A harmadik bekezdésed pedig nagyon úgy tűnik igaz, pontosabban a "bizonyos tartomány" megfoghatóvá tételén dolgozunk most - csak optikai ismeretek hiányában elég lassan haladunk :) Mindenesetre ne menj nagyon messzire, mert a téma még eleven :)
TörlésAz ahhoz szükséges nagyítás mértéke, hogy a kisebb fókusztávval (de azonos tárgy-leképezési mérettel) készült képen a háttér tárgyait a nagyobbal azonos méretűre hozd, a tárgytávolságtól és a háttér távolságától függ. Gondolj egy képzeletbeli rajzon arra a képszögre, ami alatt a tárgy egy 15 mm-es obival látszik, és hogy ez mekkora területet metsz ki a háttérből. Most gondolj arra, hogy hányszorosára kell nagyítani a képet, hogy a háttér tárgyai ugyanakkorák legyenek, mint egy 30-as nagylátóval készített kép esetén. (Saccra itt többszörös nagyításra van szükség.) Ha lerajzolod ugyanezt egy 300-as és 600-as telével, akkor a képszögekből "látszik", hogy itt a 300-as képét "alig" kell nagyítani ahhoz, hogy a hátteret a 600-as méretére hozd. Tehát megérzésem szerint kisebb fókuszok esetén a fókusztáv változása jóval nagyobb mértékben hat a mélységélességre, mint hosszú telék esetén.
TörlésÉn aszittem nagylátón lesz legélesebb a háttér, de ugy látom a tesztképeken hogy valahol 50 körül de ott is csak a torzítás mentes leképezés miatt. Tehát borban az igazság és szűk rekeszben a mélységélesség :)
VálaszTörlésAz az, borban az igazság, úgy tűnik egyikünk se sörözik a fogadás kapcsán ;)
TörlésKicsit gondolkodtam azután a felvetett témán és latolgattam az itt és az általam belinkelt cikkben leírtakat. Tudományos magyarázat ide vagy oda, én mindig annak hiszek leginkább amit saját szememmel látok vagy megtapasztalok. Makrózásaim közelfényképezéseim során és portrézásnál valamint madárfotózásnál is azt tapasztaltam, hogy a mélységélesség igenis függ attól, hogy milyen fókusztávolságon fotózok.
VálaszTörlésA cikked végén feltett második kérdésre jöjjön egy válasz:
A mélységélesség az állítások szerint ugyebár a következő három dologtól függ: rekesznyílás, tárgytávolság és fókusztávolság. Ha ki akarjuk próbálni, hogy a fókusztávolságtól függ-e, vagy mennyire függ, akkor a három tényező közül csak azt kell megváltoztatni, a másik kettőt változatlanul kell hagyni. Tehát én úgy végezném el a kísérletet, hogy a gépet az állványon hagyom, hogy a tárgytávolság ugyanaz maradjon, a blendeértéket is ugyanazon hagyom és nem érdekel, ha a tárgy amit fényképezek nagyobb vagy kisebb lesz, mert itt most nem az a lényeg, csak és kizárólag a fúkusztávolságon változtatok.
Na igen, elég félreérthető volt a posztban a kérdésfelvetés, úgyhogy beszúrtam egy pontosítást. Konkrétan a neten erről az esetről folyik a diskurzus. A te esetedet sem ártana megvizsgálni, gyanítom Gábor hozzászólásának inverze lenne erre érvényes, vagyis, lehet, hogy minden élesebb egy nagylátóval, de ha felnagyítod a képet akkorára, hogy a főtémád nagyítása megegyezzen egy telével, akkor a felnagyított CoC a képen már meghaladhatja a limitet, emiatt életlennek fogod látni a nagylátós kép hátterét is.
TörlésEsetleg demonstrálhatod, ha van kedved/időd azt amit leírtál, hátha lennének ötleteink tőle. Jelenleg én ott tartok, hogy megsejtettem az összefüggéseket, de még nem teljesen világos, ezért még pár kört kell futnom amíg összeáll :)
Kicsit javítok mielőtt még bárki megcáfolna: nem csak ettől a háromtól függ a mélységélesség amit én leírtam, csak mi most ezekkel kísérletezünk. Mert ugyebár van még a szenzorméret is amit egy fényképezőgép birtoklása esetén nem tudunk változtatni, valamint van a háttér távolsága a tárgytól, de itt csakis egy paramétert változtassunk éspedig a fókusztávolságot. Én is kipróbálom, de csak abszolút laikusként csupán kíváncsiságból. Komoly beszámolót senki se várjon tőlem...:-)
VálaszTörlésCsakis laikusként :) Grimpix is laikus és a blog is pont erről szól, hogy próbáljuk megérteni a nagyokat a magunk eszközeivel :)
TörlésAz eredeti kísérletben bizony akaratlanul is szerepelt egy további tényező: a nagyítás, amitől -- könnyű belátni -- függ a mélységélesség, hiszen befolyásolja annak a bizonyos CoC-nak a méretét. A nagylátószögűvel készített képek nagyítása úgymond felnagyította a háttér életlenségét is, amiből adódik, hogy a nagyítás előtt a nagylátószögű kép háttere élesebb volt.
TörlésEmiatt nem értek egyet azzal, hogy a tárgytávolságot nem kéne változtatni, hiszen a témának (a fotó lényegének) mérete csak így lesz változatlan a kísérletben. Ha egy kisebb Grimpixet kapok az érzékelőn, akkor fotós szempontból az egy teljesen más kép. Épp ezért úgy lenne igazságos az összehasonlítás, ha a téma azonos méretű (nem pedig a háttérbeli könyvespolc).
Alakul a dolog...:-)
TörlésÉn meg is csináltam az elképzelésem szerint a tesztképeket, el is küldtem mailben Grimpixnek, hadd lám mit szól hozzá. Az én meglátásom szerint és a tesztképeim alapján a mélységélességet befolyásolja a fókusztávolság. Persze lehet, hogy ezt a kísérletet nem így kellett volna elvégezni ahogy én csináltam, de én csak laikus vagyok... egy változat ez is, nem biztos hogy helyes.