Kávézni márpedig necesse est...

Grimpix viszont napi 3 percet szobrozik a cégnél, a mikró előtt a kávévízre várva, ami ugye havonta egy óra, kétévente meg egy teljes nap. Lássuk lehet e gyorsítani valamicskét.

2450 MHz - vágod...
Az olyan gyors, mintha mondjuk egy másodperc alatt
legépelnéd a Pallas Nagylexikont... vagy tízezerszer.

Az internet számos mikrohullámú sütővel végzett igényes és igénytelen kísérlet melegágya. Többnyire fényt mérnek csokival, de fénymérést Grimpix már csinált vonalzóval. Például itt feltárják a forró pontokat, itt meg ezek távolságából számolnak fénysebességet. A csokis fénymérés alapja amúgy ennyi: c vákuumban 299,792,458 m/s, a levegő (mondjuk 0°C, 1 atm) refrakciós indexe 1,000293. Tehát a mikró környékén hétfő reggel (mivel mindig kihúzzák hétvégére a fűtést spórlásból) a c kb. 299,704,644 m/s. A sütő 2,450,000,000 herzes mikrohullámokat lök, ezek hullámhossza (λ) = c/f = 12.2cm. Két forró pont közötti távolság fél hullámhossz, kb. 6cm. Szépek a kulináris alapkutatások is, de itt életbevágó a praktikum. Kávé nélkül mindez kit érdekel?

Predikció: nem mindegy, hogy a csupor vizet pontosan hol helyezzük el a forgó tányéron. Cél megkeresni a legforróbb pontot, hogy ezáltal napokat spóroljunk Grimpix értékes életéből.

Első mérés, egy csupor víz (5°C) felforralása, a forgó tányér kellős közepén: 3 perc. (Még a céges kávéautomata is fél perc alatt kavarja ki a nyomi feketét.)
Második lépésben feltérképezzük a forró pontokat csokoládéval (zene).

Mint látszik a közepe pont, hogy hideg.

Sajnos  30 másodperc még egyáltalán,de 60 másodperc már nagyonis meglátszott. De már nem volt több csoki.  Mindenesetre már van hideg és meleg zónánk.

A rendezetlen eloszlás az oldalfalakról visszaverődő hullámok eredménye is.
Lehetetlen az egyedi pontokat behatárolni,
viszont a nagyságrend (6cm) azért jóindulattal valamelyest megfigyelhető.

A harmadik lépésben a baloldali csupor egy hideg-, a jobboldali pedig egy forró zónára került. Feltételezésem szerint a jobboldalinak sokkal hamarabb kell forrnia.

Ez is történt.
(A baloldali X sokkal forróbb pont, ám ott nem állt meg a pohár.)

 De a várakozás ellenére a jobboldali csak az 5,15. percben forrt fel, a baloldalinak pedig további 2,15 perc kellett. Tehát a forró ponton is majdnem kétszer annyi időbe telt, mint teljesen középen. A lehetséges magyarázatot ez a videó adja. A csoki, illetve pohárfenék síkjában hiába van forró zóna, a pohár tartalmát az vajmi kevéssé melegíti. A sütő teljes belterében oszlanak el a forróbb és kevésbé forró  térrészek. Valószínűleg egy jól összerakott mikró-sütő a forgástengely fölötti zónára sújtja a legnagyobbat, a magnetron sugara összevissza verődik a fémdobozban, feltételezhető, hogy ennek kialakítása éppen a közép-pontra erősít.

Konklúzió: nincs mese, kell szerezni fémcsuprot s gázzal kell vizet forralni. Vagy növelni kell a sütő teljesítményét.

Ilyen, és sok más érdekes videó lapul még ezen a linken.

Vigyázat: a kísérlet veszélyes! Gyakori ismételgetése csokival cukorbetegséget, sajttal magas koleszterinszintet okozhat!

Kiegészítés: A fent linkelt oldalak közül egyiken sem akadtak fenn azon a részleten, hogy az elektromágneses sugárzás, a csokiban nem ugyanolyan sebességgel terjed, mint mondjuk a levegőben. Szóval, ki tudja megmérni a csokoládé refrakciós indexét? Hmmm?