Ki mondta, hogy házat építeni csakis az alapoktól lehet? És ki állítja, hogy a fényképezőgép készítésre egyáltalán alkalmas a házépítés analógia? Én a közepénél kezdem a nagyformátumú projektet, és ez pont a harmonika. Legyen a mérete 175*150mm és legyen a kihúzhatósága 78-400mm.
Költségek:
- a kartont (kb. 0,4mm), a plotterezést és a ragasztót az ABC impex jóvoltából ingyenben kaptam
- a vászon kb. 14 RON
Ezen kívül próbálkoztam más ragasztókkal is, melyek nem váltak be, ezeknek az árát nem számolom ide, ez a Grimpix globális innovációs beruházását képezi.
A művelet, a számítógépes tervezéssel és kutatómunkával együtt, legalább két délután, a ragasztás ebből csupán pár óra.
Alapvetően lusta embereknek érdemes a vázszerkezetet plotterrel kivágni, a nagyobb, bonyolultabb, esetleg kónuszos kihuzatok vázának darabonkénti összeszeszigszalagozása azért feltételez némi kézügyességet.
 |
Vázszerkezet lusta ember módra - plotteren. A szegmensek 15mm szélesek, 3mm közökkel a hajlításhoz.
A szegmenseket 2mm híd köti össze, hogy egyben lehessen mozgatni, de a tűréseket ne akadályozza. |
|
A harmonika elkészítésének legfontosabb eleme a ragasztó. Szinte nem létezik tökéletes megoldás, de ami van, azt se barkácsboltban keressétek :( Egy részüket száradás után patentfogóval kell hajlítani, más részük meg elporlik. A Gludan (?) nevezetű karton-ragasztó (pl. dobozgyártásban használják) száradás után egy szilárdabb takonyszerű kötést eredményez. A vászon-vászon felületet nem teljesen tartotta össze, de a karton-vászon kötések jók lettek. Az ábrán meg jól látszik, hogy a karton-vászon felületek mennyire dominálnak. Mindenesetre érdemes a választott vászonnal egy ragasztáspróbát tartani.
A szerkezetnél a domináns vászon-karton-vászon szendvics-modellt választottam, többnyire mindenki ilyet készít a neten. Azóta másképp csinálnám.*
A ragasztásról nincsenek képek, mivel oktopusz nem vagyok, és nagyon gyorsan kellett dolgozni. Szerencsére két ívet vágtam ki, ugyanis az első próbálkozásnál a karton hozzáragadt a Kauflandos újsághoz, amin ragasztottam, aztán együtt hozzáragadtak a kezemhez, én meg hozzáragadtam a szőnyeghez. Hiába ragaszkodtam az addigi munkámhoz, nyilván elölről kellett kezdeni az egészet. Ezután kifinomultabb technikát vetettem be, azóta teljesen másként csinálnám,**
A vászonrétegeket úgy rendeztem, hogy a harmonika alján legyen az illesztés, ahol a gép sínrendszere majd úgyis takarni fogja. A két vég egybezárására az interneten vannak használhatatlan videók. Azóta ezt is másként csinálnám.***
 |
A vászon széleit ugyanúgy nem vágtam még le,
ahogy a kép felső részén befigyelő parkettát sem :) |
|
|
 |
A hajtogatás könnyen ment.
A 3mm köz elég volt, bár a karton lehetett volna kicsit vastagabb, főleg ekkora méretnél. |
 |
| Az alja a legrondább, ahol bizony felhólyagosodott kicsit. |
 |
A fölösleges vásznat majd akkor vágom le, mikor kiderül,
hogyan lesz felcsinálva a gépre. |
Elsőre nem lehet tökéleteset alkotni. Egynek azért jó volt :)
* A vászon-karton-vászon modell helyett sokkal ésszerűbb egyetlen jóval vastagabb vászon, egyetlen kartonréteggel kasírozva.
** Csak egyetlen vastag vászon esetén a ragasztó direkt felvihető pl. ecsettel, mert nem szivárog át
rajta, és megszabadulunk a belső réteg illesztési problémáitól.
*** Az karton illesztését nem a sarokra tenném, hanem az alsó lap közepére, egy közös ragasztófül beiktatásával. A sarkon nehéz a 3mm cikkcakkos köz egyenletes betartása, miközben a karikába hajlított száradó, ragadó felületek minden irányban igyekeznek szétfutni.