2022. jan. 14.

Tapad mint a mágnes?

Nem olyan, mintha a mágnesek egy másik univerzum fizikájához tartoznának? Mintha az ufók hagyták volna itt? Hogy külsőre pont olyanok, mint a normális anyag, mint egy darab fém, aztán mégis távolról lehet zizegtetni, mozgatni és távirányító se kell hozzá? 

Mivel a mágnesesség egy kvantumcsoda, ezernyi kínzó kérdésünkre nem találunk választ. Van e csak egy pólusú mágnes? És az állandó mágnesek mágnesessége mennyire állandó? És kikapcsolható e a mágneses erőtér tetszés szerint, mint az elektromágneseknél? Vagy felcserélhető e a két pólus? És ha dörzsöléssel, vagy megközelítéssel megmágnesezhetsz valamit, akkor dörzsöléssel el is veheted a mágnesezettséget?  És elveszíti e a mágnes az erejét, ha nagyon sok fémet megmágnesez, vagy nem és ha nem, ez kikezdi az energiamegmaradás törvényét? És létezik e antimágnes? És hogyha a hűtő mindkét oldalát vonzza a mágnes mindkét pólusa, létezik e olyan hűtő, aminek minden oldalát taszítja a mágnes mindkét pólusa?


Persze, hiheted, hogy mekkora hülyeségek ezek a kérdések, de ezekre mind van tudományos válasz. Csak nem ebben a bejegyzésben. Itt csak néhány kísérlet keretében próbáljuk megsejteni a működésüket. Mert például létezik antimágnes, mégpedig a diamágnesek, gyakorlatilag a hűtőszekrény, ha szupravezető szintig hűlne, és mondjuk rézből lenne, nem pléhből, akkor  az északi és a déli oldala is taszítaná a mágnesünk északi és déli pólusait egyaránt.  De szobahőmérsékleten pirolitikus grafitból is készülhetne egy ilyen antimágnes-hűtőszekrény, de az hülyeség, mert a hűtőnek az a feladata, hogy hűtse a sört és nem az, hogy ledobja magáról a hülyébbnél hülyébb mágneseket, amiket Horvátból és Görögből hoztál. De diamágneses a víz is, amiben a sörödet hűtöd a patakban, ezt nemcsak a temérdek kísérletből lehet tudni, amit az interneten találsz, hanem abból is, hogy a patakon, amiben a sörödet hűtöd, nem áll meg a hűtőmágnes. Magadnak is kipróbálhatod azt az elcsépelt kísérletet, hogy egy rézcsőbe neodímium mágnest dobsz. De ha nincs otthon rézcsöved, mert miért lenne, akkor csak van egy alufóliatekercsed, amibe mindent belecsomagolsz, tojva arra, hogy emiatt viszi el a vörösiszap Ajkát. Ja, hogy neodímium mágnesed sincs, amit bedobj? Menthetetlen vagy, inkább dobj be egy felest. 

Istenbizony megmutatnánk a pirolitikus grafit levitációját is, de most nincs kidobni való pénzünk. Majd egyszer, ha már annyira nem bírunk a vagyonunkkal. Úgyhogy most ezeket próbáljuk ki, abból amint van itthon:

1. Kikapcsolható erőtér. 

A mágneses erőtér átüti a rezet és az alumíniumot is

Az Actionlab videója magyarázza el, hogyan működik a kikapcsolható mágnes. Mert természetesen létezik. Először azt mutatja meg, hogy egy kismágnes egy nagy vasat nem bírja szaturálni ezért nem mágnesezi át (hiába a legerősebb mágnesedet nekiugrasztod a vasúti sínnek Udvarhelyen, Bikafalván attól még nem fogja a sín vonzani a rajzszöget), de ha nagyobb mágnest tesz ugyanakkora vasra, az már mágnesessé válik. 


Érdekes, hogy a mágnes akkor tud a legtöbb tízbanist megemelni, hogyha egy vasdarabot teszünk mögé. Növeljük a mágneses erőt (a két legbikább mágnesünket vetjük be) és a vas tömegét is.


Ha a mágneseink mögé egy vastömböt teszünk egy darab csavarral többet képes megemelni. Ez némi magyarázatra szorulna... de nem fogunk találgatni. 

Nem mindegy tehát, hogy mekkora mágnes, mekkora vasdarabot akar megmágnesezni, ezt a hatást próbáljuk megmutatni a mágneses fóliával is, ugyanakkora vasdarabon kisebb-nagyobb, gyengébb és erősebb mágnesek:

Az eddigi tapasztalatokkal felvértezve fordulunk rá a kikapcsolható erőtérre. Ha egy acéllemezre két mágnest teszünk, vajon akkor fog e mágnesesebb lenni, hogyha a mágnesek ellentétes, vagy ha azonos pólusaikkal tapadnak? Vajon az egyik lesz a kikapcsolt, a másik meg a bekapcsolt állapota az így képzett kompozit-mágnesünknek. 


A képek tanúsága szerint azonos pólusokkal van bekapcsolva a mágnes-kombó.  Többféle mágnessel próbálkozunk, egy mágnesre alig-alig reagáló kanállal és könnyen reagáló tízbanisokkal is. 

Azt tapasztaljuk, hogy a bekapcsolt mágnes vonzza a kanalat is és a tízbanisokat is. De csak akkor, ha elég erős mágneseket használunk. Az alsó képen kis mágneseket használtunk, se ki, se bekapcsolva nem vonzódtak a kanálhoz. Tehát a kombó ereje sokkal gyengébb, mint a benne dolgozó mágnesek ereje külön-külön

Viszont ha erősebb mágneseket használunk (felső képek), akkor kikapcsolva is felvettek pár tízbanist. Lássuk mit mutat a mágneses fólia.


A baloldali a kikapcsolt állapot. Így némileg érthető, hogy miért nem vonzódott a kanálhoz, de a két oldalán miért vett fel mégis különálló fémdarabokat. Tehát fontos, hogy a felemelni kívánt tárgy rövidre zárja e a pólusokat?

A továbbiakban két fém közé tesszük a mágneseinket, pólusaikkal egy irányba, ezt a vasra írt S és N jelzi is. Innentől mi is csak találgatunk, de jó móka.


Az derült ki, hogy így elrendezve a vasak északi illetve déli pólusúak lesznek, ezt jelzi a telefon pólusérzékelője.


Lezárva egy fémmel a két pólust, azt tapasztaljuk, hogy azon az oldalán erős mágneses teret produkál, a másik oldalon viszont alig, a telefon nem is érzékeli mágnes jelenlétét. De azért van bennünk némi bizonytalanság a telefon szenzorával kapcsolatban. 


Oldalirányból viszont jó távolról észreveszi a pólusokat. Érdekes, hogy nem egyforma távolságból, a képen annyira közelítettük a telefonhoz a kombónkat, ahol éppen érzékelhetővé váltak. Ez magyarázható a kombó szögével, anyag-egyenletlenséggel és még ki tudja. De egyaránt működött ki és bekapcsolt mágneseknél is, talán a kikapcsoltakat picit közelebb kezdte észrevenni a telefon szenzora, tehát a kikapcsolás oldalirányban nem hatott annyira?! 


Itt működés közben látszik a csodaszerkezet, baloldalt bekapcsolva, jobboldalt kikapcsolva. Érdekesség, hogy szétszedve, majd újból összerakva nem konzisztensen ugyanazokat a mérési eredményeket kapjuk. A telefon szenzorához viszonyítva sokszor pár milliméteres elmozgatás is szétzilálja a mérést. Emiatt nem is erőltetjük a méréseket.

Lássuk tehát a mágneses fólia mit mutat:

A felső, bekapcsolt állapotban a vasdarab gyakorlatilag két pólust formáz, ezt iránytűvel ellenőriztük is. Az alsó kikapcsolt állapotban is többnyire egy sokkal gyengébb két pólus szokott látszani, de egyszer sikerült ilyen egyenletes képet is készíteni. Valaki tud rá magyarázatot?
Oldalnézetből meg ezt látjuk.



A baloldali a bekapcsolt, a jobboldali a kikapcsolt, itt éppen a legfelső mágnessel kapcsoltuk ki, vagyis ezt fordítottuk meg, ezt jelzi a kis hupli. 

Ez a konstrukció számunkra nem szolgáltatott elég adatot, hogy megértsük a jelenséget. Mindenesetre a mágnes-kombó bármelyik mágnes pólusának a felcserélésével kikapcsolható, vagyis lényegében annyira lecsökkenthető a mágneses tere, hogy nagyobb pénzérméket már nem emel fel. A bekapcsolt mágnes ereje valamennyire elmarad a benne használt mágnesek erejétől. 


A képen látható az esetben az egy és a két vasas konstrukciók ki és bekapcsolt állapotát hasonlítjuk össze. A két vasmagos cucc bekapcsolva gyakorlatilag egy patkómágnesnek felel meg. Még kikapcsolva is három acélgolyót emel meg. Az egy vasmagos kikapcsolva nem emel egy acélgolyót se, igaz, ez bekapcsolva is jóval kevesebbet tart meg a két vasmagoshoz viszonyítva. 

Az egy vasmagra tapasztott mágnes-kombó érdekessége az is, hogy bekapcsolva (vagyis mindkét mágnes azonos pólusával feltapasztva),  a vasmag mindkét vége azonos pólusú, és keresztben ellenkező pólusú:

A ki és bekapcsolt állapot meg így jelenik meg a vasmag végein:



Még kipróbáltunk egy sokmágneses megoldást is, itt bekapcsolva ugyanazzal a pólussal, kikapcsolva meg váltakozó pólussal vannak a mágnesek:



Hát nem lett a dolog teljesen világos, de azért kezdetleges kapcsolgatható mágnest így már tudnánk készíteni, már csak a mechanikai kapcsolgatás megoldását kell kitalálni. Ez a fickó készített egyet fából is, meg nyomtatott is egy hasonló szerkezetet. Egy nem túl meggyőző magyarázatot is felrajzol.
A Magnetic games videója sokkal érdekesebb hárommágneses módszert mutat. Nagy mágnesekkel sokkal jobban kijön a hatás, de talán nem véletlenül nem próbálják ki a kikapcsolt mágnessel az apró tűket felvenni, gyanítom, hogy apróbb holmit kikapcsolva ez is felvenne.

2. Demagnetizálás

Elég egyszerű szerkezet kell hozzá, két szembefordított pólusú mágnes közé bedugva a fém mágnesessé válik, ha nem közéje, hanem alája, vagy föléje dugjuk ugyanezt a fémet, akkor demagnetizál. Érdekes , hogyha déli pólussal összeforgatott eszközzel mágnesezzük a vasat, akkor azt északi oldallal összefordított eszköz nem demágneseli le. 


Hogy az erőtérbe mindig ugyanott hatoljon be a mágnesezni, demágnesezni kívánt cucc, szívószálból építettünk egy ilyet. A mágnesek közötti szívószálon átdugva mágneseződik a csavarhúzó, a szélső szívószálon átdugva elveszíti a mágnesességét. 

Másik sokkal egyszerűbb mágnesező, demágnesező, egy ferrit gyűrűmágnes oldalán mágnesez, beledugva demágnesez. De erre nem szaporítjuk a szót, a Brainiac75 videója ezt bővebben kibontja.


2022. jan. 12.

Total ink coverage, mennyi a tintalefedettség?

Na, ezt tényleg senki olvassa, csak ha arra van szüksége, hogy megtudja, egy PDF fileban mekkora a tintalefedettség. Mert mondjuk ki akarod számolni, milyen nyomdai munkák, mennyi festéket esznek és ebből akarsz prognózist felállítani a jövőre nézve. Munkahelyi feladat, csak ha már felültünk rá, leírjuk, hátha valakinek majd jól jön.

A feltételek: adva van egy imposition PDF file és erről valamilyen mérőszám segítségével le kell tudnunk olvasni az egyes színkivonatok százalékértékeit, úgy, hogy bármekkora felületek lehetnek bármilyen színnel és bármilyen raszterlefedettséggel. Az adathoz nagyon könnyen hozzá kell férjenek olyanok, akik nem rendelkeznek nagyon elmélyült számítástechnikai ismeretekkel és nincsenek túlfizetve sem, ez utóbbi mondjuk a motivációjukat érinti, nem a tudásukat. 

1. Célszoftver

Az APFill 49 dollárért pontosan ezt mutatja meg, de számtalan pénzes alkalmazás van, ami mellékesen ezt az adatot is mutatja (elvileg a PitStop, PDFFiller, de ezeket nem próbáltuk ki, mert drágábbak). 


Adatvédelmi okokból nem mutatjuk a teljes impositiont tartalmazó PDF-et, csak annak DIPCO fejlécét. A tinták értékei százalékban vannak kifejezve, így például a teljes ívet 23,5 százalékban fedi cián, 13 százlékban magenta. Egy másik munkánál egy direkt-színt is használunk a polikrómia mellett, ez történetesen egy metalizált arany háttér a teljes doboz felületén, a Pantone-arany 69 százalékban fedi az ívet. 


Csakhogy nekünk ezt a feladatot ingyenből kell megoldjuk és semmilyen más funkcióra nincs szükségünk. 

A további teszteléshez olyan kis PDF-et csinálunk, amit könnyen és gyorsan lehet elemezni, és amiről pontosan tudjuk, hogy hány százalékban fednek rajta egyes színek. Legyen ez 3/4 rész Cián, 3/4 rész Magenta, és 1/2-1/2 rész Sárga illetve Fekete. Így, könnyen ellenőrizhető ha helytelen adatokat kapunk.


2. parancssoros megoldás

A legegyszerűbb, legprimitívebb megoldás, amit találtunk a parancssoros Ghostscript, amit szerintünk az APFill is használ titokban, mert felrakatta velünk az installálás során (mondhatni, az APFill a Ghostscript GUI-ja 49 dollárért). Ezt kell beírni:
gswin64c.exe -o - -sDEVICE=inkcov filenév.pdf
Amennyiben a PDF és az EXE nem egy könyvtárban vannak, akkor nyilván be kell gépelgetni az elérési útvonalakat is.


És ilyen formában tálalja az adatokat (sárgával kiemelve). Ingyenes GUI-t, bár találtunk, de nem bírtuk működésre sajnos, tal'n linuxra van?! Márpedig a parancssor az elég ciki cucc, bár léteznek olyan emulátorok, amik megkönnyítik a használatát. És nem utolsó sorban lehet írni egy BAT filet is, ami spórolhatna pici gépelési időt. 

De nézzük, felismeri e a Pantone színt? A PDF-re még overprintben rádobtunk 1/4 felület Panton narancsszínt, ami azt jelenti, hogy egy ötödik színnek is várnánk 0.25-ös értéket. Cserébe ezt kapjuk:

Úgy tűnik, hogy a Pantone színünket polikrómiának értelmezi, ezért ugrik meg például a Sárga aránya. Ez probléma, mert számtalan esetben van ilyen kompozit bemeneti állományunk és ezeknek az eredményei komprommitálják az adathalmazunkat. Nem kizárt, hogy van, aki ezt a ghostscriptet fel tudja rendesen paraméterezni, de azok nem mi vagyunk, hosszú és bonyi a dokumentációja és pont most szóltak, hogy mégsem lesz szükség erre az információra. Fel is adtuk ezt a lehetőséget. 

3. A képszerkesztő módszer. 

De ezt azért még kipróbáltuk, elvégre fotósblog vagyunk, vagy mi. Sajnos ez is csak polikrómiánál működik, mivel egy imposition PDF, bármilyen képszerkesztőbe benyitva, nem tartja meg a Pantone színeket. Kérdezés nélkül bemappeli CMYK, vagy RGB képnek. Megnyitva, egy Average Blur után, az Info palettáról leolvashatóak a százalékos értékek.

Amennyiben van hozzáférésünk DOTTiffhez is, akkor azokat is használhatjuk, de pl. a PS csak TIF kiterjesztésre átnevezve hajlandó megnyitni ezeket. Ha sikerül egy Bat-filet írni, ami a fileok másolgatását, átnevezgetését megoldja, akkor egy Actionnel megtámogatva PS-ből valamennyire leegyszerűsíthető a dolog, de nem túl elegáns, valljuk be. 

4. PPF

Bár tud ilyet a RIP, nincs jelenleg liszenszünk semmi olyan alkalmazásra, ami ezt meg tudná piszkálni. Így sajnos nem tudjuk, ezt az adatot a CIP3 PPF (vagy most már CIP4 JDF?) tudja e, illetve kinyerhető e belőle. Ha van rá lehetőséged, egy próbát megér. 

2022. jan. 10.

MonStein és a TerminaConor

Régóta érdekel (az egész moiré érdeklődésünk is ide vezethető vissza), hogyan lehet úgy két (vagy több) nonfiguratív textúrát kialakítani, hogy azok egymáson tologatva két (vagy több) különböző képet adjanak ki:

Ugyanez, kevésbé látványosan, de a jobb érthetőség miatt külön színezve:
monstein-rajzolatot Dimitri jegyzi ezen a linken. És nem találjuk a módszerének leírását. Viszont van egy olyan érzésünk, hogy valahol rokon lehet ezzel az animációs játékkal,  azzal a különbséggel, hogy a scanimációs játékoknál csak két fázis van, és az elmozgatás nem a vonalakra merőlegesen történik, hanem azok mentén. Valahol itt lehet elásva a blöki. Az alábbi terminaconor animáció két kép nem használ fenszi fourier transzformációkat, mateket, meg képleteket, sima tologatós scanimáció.


Oké, tiszta sor, hogy ez csak egy egyszerű képmanipuláció és egyetlen rácsot meg egy preparált képet használ csupán. Ezt a kettőt:


Viszont találtunk egy érdekeset. Ez a program is távolról rokon ezzel a témával, ugyanakkor közel áll a steganográfiához (van olyan funkciója is).

Leegyszerűsítve, mert úgyse fogod ott elolvasni: az elkódolni kívánt kép minden egyes pixelét 4 pixelre képezi le (emiatt a bemeneti kép felbontásának kétszeresét kapjuk a kimeneti oldalon) és készít belőle két képállományt egy kulcsot, meg egy kriptált képet (ezek akár átlátszó fóliára is nyomtathatóak), amik csak pontosan egymásra illesztve adják ki az eredeti képet, egyébként teljesen randomizált pöttyöket mutatnak csak. A kódolás úgy történik, hogy az eredeti képi pixelt, amennyiben az fekete, úgy bontja fel két darab 2*2 pixelre, hogy azok egymáson feketét okozzanak, hogyha az eredeti képpont fehér, akkor meg úgy bontja 2*2 pixelre, hogy azok egymáson fehéret okozzanak (igaz, csak 2 pixelen a 4-ből, mivel olyan fólia nem létezik, amin két fekete pötty átlátszót eredményezne - bár a polarizált fény használata sejtet némi perspektívát). Így:
Forrás

Mind a fekete, mind a fehér pixel kódolását, mindig kétféleképpen tudja elérni, ezért minden egyes pixel esetén pénzfeldobással dönti el, melyik megoldást választja, ez biztosítja a randomizált eloszlását a pöttyöknek, vagyis minden egyes pixelnél a véletlen dönti el, hogy melyik minta kerül a kulcs-képre és melyik a kriptált-képre (gyakorlatilag bármelyiket nevezhetjük bármelyiknek) A kulccsal kikódolt kriptált kép, tehát kétszer nagyobb lesz és természetesen nem képes helyes tónusokat visszaadni, a fehér pixelek kódolása miatt jelentős kontrasztot veszítünk.
Persze a legjobban úgy lehet megérteni, hogyha kipróbáljuk saját képpel. 


A két raszterképet, a kriptáltat piros, a kulcsot zöld színűre festettük, hogy jobban érthető legyen mi történik. Ahol mindkét képen raszterpont van, ott ezek egymásra adódnak és fekete szín jelenik meg a kompoziton. Jól megfigyelhető, hogy a kompozit ,vagyis a kulccsal kikódolt, megfejtett kép sötét tónusát úgy éri el, hogy vagy csak piros, vagy csak a zöld fólián van raszter, amit szabadon hagy az egyik, azt a másik takarja (e a fenti képen hol piros, hol zöld pixelben jelentkezik). A világos részeknél viszont egymásra rendezi a a raszterpontokat a két nyomaton (ezek a szimulációban feketeként jelennek meg), így a lehetséges pixelek fele szabadon marad és átengedi a fényt. Vagyis így a kikódolt kép fehér zónája 50% átlátszóságot mutat, a fekete zónája meg 0% átlátszóságot, emiatt van a kontrasztvesztés. 

Monitoron ez igen jól néz ki, akár pixeles léptetések is leszimulálhatóak, egy pixelt oldalra lépve még sejlik valami a tartalomból, de két pixel eltolásnál már csak egyenletes zajt látunk. Lézernyomtatóval fóliára lenyomtatva viszont elég gyenge eredményt sikerült elérni. Nem érdemes nagy felbontásokkal dolgozni, mert a nyomtatók felbontása egy szűk keresztmetszet, egyetlen megfejtendő pixelhez négy pixelt kell leképezni a fóliára. Emellett a fólia meg is nyúlik a hőtől, és ez a csöpp eltérés már elég ahhoz, hogy a teljes képet egyszerre ne is lehessen felfedni, szerencsére óvatos tologatással letapogatható a teljes felület. 

Persze ezt a módszer meg lehet bolondítani 3x3 pixeles kódolással, vagy még több kép kombinálásával. Így dolgozik a Stegano funkciója, amiben két képpel kódol el egy harmadikat. Sajnos ez is leginkább a kontrasztos képekkel működik, a finom tónusoknak nem barátja. Illetve nekünk csak a PNG-t fogadta el.

Az ábrán felül látszik a három bemeneti kép. A program az első kettőt csöppet megpiszkálja, amitől azok még hordozzák az eredeti látványt, ezért a gyanútlan kémek nem gondolják, hogy titok van beléjök rejtve, de ha egymásra helyezzük őket, akkor tádámm, kiadják a harmadik képet. Baloldalt a két feketefehér kép egymáson kiadja Grimpixet, jobboldalt a két képet pirosra és zöldre színeztük, hogy érthetővé váljon a dolog működése. Itt is, ami csak egyik, vagy csak másik fólián jelenik meg, az adja a végső kép feketéjét, ami meg mindkettőn, az adja a világos részeket. 

Visszatérve a legelejére, ebben a dolgozatban pont erről írnak, nem kizárt, hogy a fenti program is ilyen mateket használ, de sajnos ez minket meghalad. 

2022. jan. 7.

Az interneten azért még nincs fenn minden. Rejtélyes betű-kód az iránytűn.

Például a minap megtudtuk, hogy az iránytűnkön van deklinációs skála (azelőtt a deklináció eszünkbe se jutott, pedig már hallottunk róla), meg, hogy ezt az iránytűt nem is tudnánk használni a déli féltekén (ezt se láttuk jönni - mennyire öngyarmatosító kifejezés ez is, de bírom). Ezután észrevettünk egy másik jelölést (E) a mágneses-zóna jelzése mellett (MN), átellenben a kutyaházzal, amire nem bírtunk magyarázatot találni. Gondolom sokan vagytok úgy, hogy nem az izgat, amit nem tudtok, de megtanulható, hanem amihez nem lehet egyáltalán hozzáférni. Mindig az kell.

Röviden a deklinációról, amit a kutyaház két oldalán E és W decl. skálán lehet beállítani. Alább látod a deklinációs izo-vonalakat, a zöld vonal mentén nem kell korrigálnod se jobbra se balra, az iránytű igazi északot mutat, mint a kisangyal. Tőle jobbra és balra + (E) illetve - (W) korrekciót használsz az iránytűdön. Erről itt volt szó bővebben. Hogy ilyen összevissza görbe vonalak vannak, az sok mindenből adódik, egyrészt a föld mágnesessége nem egy tengely mentén képzelhető el, aztán a földi geometria is csak a laposföldeseknél euklideszi. Itt megnézheted magadnak 500 évre visszamenőleg, merre volt az észak és merre várható, a jövőben. 

Forrás

Haladjunk az MN jelölésre, mit az iránytű kutyaházába nyomtattak. Volt szó arról, hogy az iránytű-tűje igaiból nem azért mutat vízszintesen, mert egyforma a két szára és nem is ezért nem billen fel, hanem mert pont nem egyforma súlyú a két szára. Ugyanis a mágneses lehajlás lehúzza a tű egyik felét. Európa alján olyan 50 fokos ferde szögben a föld felé igyekezne beállni a többi fizikai szabályt is figyelembe véve. Aztán a mágneses észak (igaziból dél) felé haladva egyre meredekebben, a pólus felett meg értelemszerűen 90 fok felé igyekezne lehajlani. Alább az inklinációs izo-görbéket látjuk, a zöld vonal mentén elvileg se lehajlás, se felhajlás nincs. 

Forrás
Persze ha kimérlegeled a tűt, akkor ennek ellenére vízszintes lesz, csak a déli szárat nagyobbra kell csinálni, vagy több festék, súly kell rá. De ha ezt mondjuk egy 63 fokos lehajlásra vízszintezed meg (RO), akkor Stockholm környékén máris lesz 10 fok lehajlásod. Görögországban meg 10 fok felhajlásod. 

Ha elég messzire elcsámborogsz, akkor a tű karistolni fogja az iránytű belső falát, vagy neked kell idétlen szögben tartani, hogy elforduljon. Ezért zónákra osztva készítik az iránytűket, de azért csinálnak mindenholjó tájolókat is (előbb a Suunto, de pár éve a Silva is). A Global needle technológiájáról pont semmit se tudtunk meg, gondolom üzleti titok. Szóval, ha olyan iránytűd van, ami valamilyen (ahány cég annyiféle) mágneses zónafelosztásra van kiadva, akkor ezt jelölik, pl. MN (magnetic north) a miénken.

Forrás

Ezen kívül egy másik jelölés is van. A miénken egy E betű van, de számos iránytű-fotón sokféle betűt találtunk, FF, C, X, V, T, H és még ki tudja. Többnyire feketével van nyomtatva, még egy olyan iránytűt is találtunk, ahol minden kékkel és pirossal volt, ezt az egy betűt leszámítva. Ebből már mindjárt gondoltuk, hogy ez nagyon fontos infó lehet. 

A másik, amit észrevettünk, hogy ez az E betű tükörben van írva, amit ugye egy V, T, C, H betűnél sem könnyű felfedezni. De az FF azért már tükörben semmilyen irányban nem szimmetrikus. Szóval csak a mágneses zóna és ez a furcsa jel van tükörben felírva a tájoló aljára. Na, most ezt vajon akkor kell tudni elolvasni, amikor a tájolót fejjel lefelé használjuk? De ilyen eset csak azoknál fordul elő, amelyikeken van deklinációt állító csavar a tájoló alján, a mi tájolónkon meg nincs is ilyen. Vagy ami sokkal valószínűbb, azért van tükörbe írva, hogy ne a normál használat közben olvassuk. 

Ugyanis ezt a kódot szerintünk egyetlen egyszer kell elolvasni, mégpedig a vásárláskor. De amíg az MN MS jelölésekre elszórtan csak találni netes magyarázatot, addig a mi talányunkra egyáltalán. A Silva is csak annyit válaszolt a megkeresésünkre, szűkszavúan, hogy ez a gyártási évet jelöli, és az E, amilyen a miénk is, 2017-es, vagyis most négy esztendős.  Ennyi a tájékoztatás, nem több. Arról semmi, hogy ez nekünk miért fontos, illetve ha fontos, akkor miért nem találunk ezekkel a jelekkel egy táblázatot, vagy ha nem fontos, akkor minek festik rá az iránytűre.

Arról nem is beszélve, hogy ez a most 4 éves iránytű nekünk kábé 20 éve ott van a szekrényben

Szóval egyetlen dolgot tudunk elképzelni! Valóban az évet jelenti, ezzel közvetve azt a tűkorrekciót, ami abban az évben ahhoz kellett, hogy az MN zónában vízszintes legyen a tű.  De ha van jobb magyarázatod, akkor csak rajta.

Itt érdekes dolgokat lehet megtudni az iránytűkről, kár, hogy a cikk régi. 

Itt meg rengeteg érdekes térképet találsz a témában, aminek a felét se értettük, de nagyon jól néznek ki. 

2021. dec. 28.

Előttem van észak, hátam mögött dél...

...vagy egy kicsit balra? És tényleg előttem van észak, vagy alattam, esetleg fölöttem? 

Előttem van észak, hátam mögött dél... ti is így tanultátok...

...és ennél az elemiben tanult versikénél nyomorultabb szívatást egy délkeleti fallal srégvizavi üldögélő gyerekekkel szemben, földrajz órán, nem is tudok hirtelen elképzelni. Na jó, ezzel még versenyben van a tojásdad alakú Föld is, amit szintén a saját fülünkkel hallottunk (negyedik osztály). Csak azt nem tudom, hogy a tanító néni szerint, melyik az a perverz, beteg madár-személy, amelyik keresztbe szeret geoidded tojást tojni. 

Forrás
Az első kérdés egyszerű, a mágneses deklináció mekkora mérési hibát okoz a mindennapi életben? 

Nézzük, mit mond az online cucc:

Forrás

A számokat érdemes lazán kezelni, csak a nagyságrend fontos (különben is, egy év múlva már más érték lesz és más mágneses modell alapján megint más értékeket kapunk). Tehát ha tökéletesen (földrajzi) északnak tájolok, 6,18 fokos hibám lesz, amikor kirándulok a Hargitán. Mondjuk 10 kilométerre van egy menedékház, ahol sört lehet kapni. Mennyivel fogok melléje menni a célnak?  Ez ugye a szögfüggvények szerint tangens(6,18 fok) = szöggel szembefekvő hiba / 10km sör-táv. Hát ez bizony 1082 méter tévedés, lazán egy másik völgy. Lőttek a sörnek. 

A mi tájolónkon szerencsére van deklinációs skála is. Igaz, hogy szemüveg kell hozzá, nem csoda, hogy  a mai napig észre se vettük. Most ennyire sikerült beállítani, kérdés, hogy hóesésben fejlámpánál, kézből mennyire lennénk pontosak?


Legyen ez a kompenzáció mondjuk egy 6,5 fok (a 6,18 fokhoz képest), mert ennél pontosabbat nem tudunk egy ilyen skálán. Tehát még mindig kb. 0,3 fokos hibával terhelt a mérésünk. Mennyit jelentene ez terepen?  Ha tévedek 0,3fokot, amikor a deklinációt beállítom, ez ugye tangens(0,3) = szöggel szembefekvő hiba / 10km sör. Ez már csak 52 méter, de ködben mégiscsak kétesélyes. 

Csak érdekesség képpen, ha a Fogaras nyugati (6,02) és keleti (6,14) vége között 0,1 fok körüli a deklinációs különbség, ha amúgy jól tájolnánk, de ezt nem vennénk figyelembe, akkor emiatt csak 17 métert tévednénk 10 kilométeren.  Mint látjuk a deklináció okozta tévedés igazából nem egy tényező a mindennapokban, de ha mondjuk iránytűvel akarnánk menni Stockholmba, akkor se lenne nagy baj, mert ugyanazon az izo-vonalon vagyunk, tehát ott is ennyi az eltérés. 

Forrás

A második kérdés, hogy amennyiben az iránytű szerkezete lehetővé tenné, hogy függőlegesen is kitérjen, akkor hová mutatna a tű? Vízszintes lenne és a horizontot célozná, vagy lefele, esetleg felfele mutatna?

Például gondolhatod, hogy az egyenlítőn 45 fokban lefelé mutat, a sarkok felé (már ha nem laposföldes vagy). De ez nyilvánvalóan hülyeség, mert ennek a logikának a mentén egyszerre kellene az északi és a déli pólus felé is mutatnia. 

Aki már látott rajzolt mágneses erővonalakat, az már valószínűleg azt válaszolná, hogy a tű a mágneses erővonalak mentén állna be. Próbáljuk is ki:


A képen az látszik, ahogyan ott állunk a mágneses déli (földrajzi geomágneses északi) sarok fölött és átlépünk fölötte. Lássuk sikerül e egy olyan kísérletet csinálni, ami az egész Földet szimulálja. 


Ha ez nem elég nyilvánvaló, akkor itt, vagy itt te is tologathatod az online mágnesedet. Ebből már nyilvánvaló, hogy az egyenlítőn a tű nagyjából vízszintes, pont a sarkok fölött meg függőlegesen áll a tű, de az nem derül ki, hogy mekkora lenne a szimulációnkban a Föld kerülete és így a mi szélességünkön mekkora a lehajlás.
Felmerül viszont a kérdés, hogy egy madzagra felfüggesztett rúdmágnes miért nem mutatja az inklinációt? Hát ez érdekes probléma, mert honnan tudom, hogy a felfüggesztett rúdmágnes, ki van e egyenlítve rendesen és nem csak azért konyul le, mert egyik fele súlyosabb? Jó kis feladat, és nem is tudom, ezt hogyan sikerült felfedezni annak idején. (Aki eztet kikutassa, annak szerintem sokkal keményebb munkája van, mint aki a jegesmedvéket izéli.)
Sajnos a mindennapi tapasztalatunk az, hogy az iránytűk és a tájolók vízszintben mozognak. Függőlegesen el sem bírnak forogni. A wiki szerint a gyártók trükköznek, hogy ez így legyen, ezért vannak az iránytűk MN, ME és MS régiókra osztva, de a guglin láttunk kézónás rendszert is (Sunto) és ötzónást is (Silva). Érdemes még a Global Needle kulcsszó után is keresgélni, ezek az állítólag mindenholjó iránytűk. De szerintünk a legegyszerűbb az iránytűt ott gyártani, ahol használni fogják, és akkor a tű balanszírozása egyben a lehajlás problémáját is megoldja. Amennyiben viszont a saját iránytűnket elvinnénk a Kalahári sivatagba, ott a tű ferdén állna és karcolná a szelence falait. 


Szerintünk ez az erővonal-kép hibás. De az mindenesetre világos, hogy van egy jelentős lehajlás a mi szélességünkön is. Akinek van teszlamétere, az utánozhatja ezt a videót is, de nekünk még széttörni való földgömbünk sincs.
Persze házi módszerrel mi is szeretnénk ebből valamit látni. Tudjuk, hogy az asztallapon megpörgetett bikamágneseink akkurátusan beállnak a földi mágneses irányba. Azt is sejtjük, hogy az erővonalak nem előre, hanem kicsit lefelé mutatnak. Ezért a két neodímium mágnesünk két oldalát random megjelöltük (vakteszt, hogy mi se tudjuk az ejtést befolyásolni)  és mindkettővel végeztünk 30-30 ejtési kísérletet, kb 150 centiről. 10-et egyik lapjával, 10-et a másik lapjával és 10-et élével engedtünk el. Az eredmény az egyik mágnesnél 27-3 az egyik oldal javára, a másik mágnesnél pedig 29-1. Ez azért elég szignifikáns így ránézésre. Ebből rögtön tudtuk, hogy a melyik a mágneseink északi és déli pólusai, és persze a telefonos app is megerősítette ezt utólag. Tehát az erős mágneseink esés közben inkább átfordulnak, csakhogy a megfelelő pólusukkal eshessenek. Ebből már az is következik, hogy a lehajlási szög nálunk elég meredek, ha ennyire befolyásolja az ejtéseket. Ezzel a kísérlettel elég sokáig le lehet foglalni gyerekeket, ha útban vannak. És ha szívatni akarod őket, akkor hűtőmágnessel csinálják (erről is lesz szó majd máskor). 
A deklinációs térképen viszont láttuk, hogy az inklináció fel is van tüntetve, és ez 63 fok körüli. Ez azért elég meredek szög. Gyakorlatilag az iránytű a lábunk elé mutat. 100 kilométerrel délebbre kevesebb, de az eltérés csak egy fok körüli. De Stockholmban majdnem 10 fokkal meredekebb már.  

De játsszunk még picit ezzel az alkalmazással. Az inklináció itt a városban 400 méteren 63,715 fokos, 10 kilométer magasan, ahonnan a laposföldeseket kemtrélezik, pedig 63,697 fok. Tippelj, az ISS magasságában (400km) mennyi lenne? 63,057fok. Szinte ugyanolyan. Vajon mi van az Egyenlítőn? Hát először is rájövünk, hogy nem a földrajzi, hanem az aktuális mágneses egyenlítőt kell megtalálni. Értelmetlen pontosan tőlünk a földrajzi délre keresni, mert ki tudja, pont hol van a mágneses dél (vagyis az igazából a mágneses észak, de ezt már tisztáztuk a múltkor) Találomra, 400 méter magasságban 0 fokot találtunk valahol Nigéria felső részén (11 fok az Egyenlítőtől), 10 km magasan ez 0,036 fok, de az ISS magasságában is csak +1,449 fok. Lássuk Stockholmban mi a helyzet? 0,3 fok eltérés a 400 méter és a 400 kilométeres inklinációban. Izgi. Vajon ez az online cucc a napszelet is belekalkulálja? Például számol azzal, hogy pont a Nap felé állunk, vagy éjjel van? 

Még szerencse, hogy mi GPS-t használunk. Bár ha a NATO odabasz Putyinnak, akkor se a Glonass, se a GPS nem fog működni, azt hiszem. De akkor ez lesz a legkisebb gondunk. Majd elkirándulgatunk a BeiDou alapján a nukleáris télben.