PAM8403

Van egy 65W-os hangszórónk, amit még egyéb kísérletekhez, vízugráltatáshoz, meg ilyenekhez vettünk, és ezt szeretnénk meghajtani, mint mini gitárhangfalat. 

A saját elektra-klónunk meg se bírja cincogtatni, a processzorunk is éppen csak hallható, a csóré gitárjel nyilván zéró,  szóval kell eléje egy erősítő. Nem pont erre a célra gyártották, de van itthon egy PAM84003 modul, vagyis egy 2x3W-os sztereó, D osztályú erősítőcske. A leírás szerint USB-ről megküldhető, tehát kibír kicsivel többet is, mint 5V (ami a specifikációban szerepel). 800mA és kb. 5,3V már elég szépen meghajtja a cuccot, de ha 2.5Amperes USB-fejre váltunk, azzal sem tűnik hangosabbnak. Valahol félúton van egy buffer-pedál és egy rendes erősítő között. Simán lehetne rá clipping-diódákat tervezni, esetleg egy tónuskontrollt és máris lenne egy elég combos pedálunk. De annyira nem tetszett, hogy házat is építsünk neki.  

A 65 wattos hangszóróhoz a közeljövőben megpróbálunk egy sokkal erősebb ampot gyártani

KillSwitch újragondolva (3)

Ez már a harmadik nekiszaladás a killswitch témának. Történt ugyanis, hogy találtunk a boltban olyan kapcsolót, ami normál állapotban zárt, megnyomva nyit. Ezzel megvalósítható az a  kapcsolás, amiben normál állásban a jelet földeljük, és a gombot nyomkodva engedjük ki a jelet az erősítőre. Ugyanis eddig az volt a problémánk, hogy a gomb megnyomása a hang abbamaradását jelentette, ezért egy teljesen inverz játéktechnika kellett hozzá. Ezt némileg orvosolni lehetett a tolókapcsolóval, most azonban a tolókapcsolót arra használjuk, hogy a normál gitárműködést átkapcsolhassuk killswitch üzemmódra. Ettől függetlenül a tolókapcsolóval továbbra is vezérelhetjük a killswitchet, mint eddig.

Nem volt könnyű kitalálni a kapcsolást. Végül a Hangerő potira érkező jelet térítettük el a tolókapcsolóra, ami egyik állásban sehova kapcsol (normál működés), másik állásban meg rákapcsol a nyomógombra, ami normál állásban a jelet a földre viszi. Ilyenkor a nyomógombot cseszegetve engedjük ki a jelet gitár kimenetére. 

Most már csak az kellemetlen, hogy ezzel sem vagyunk képesek semmi értelmezhetőt eljátszani, nem hogy Morellot. 

Elem töltöttség

Azt kb. mindenki tudja, hogy az üres elem nagyobbat ugrik ejtéskor, mint a teli. Nem azért, mert könnyebb, hanem mert az ütközéselnyelő gélszerű cucc megszilárdul az elhasználtságtól. Innentől már csak egy beskálázott ejtőszerkezet kell és kész is az elem-teszter. 

Az instructable nem szokott hülyeségeket mutatni, de ezt az áramkört én meg nem csinálom, az kurvaélet. A kommentek ekézik csöppet, de arról nem ejtenek szót, hogy ez kiégetheti a ledjeinket. 

Sima, IC nélküli cucc, 15 voltig javasolják. Ő fehér ledeket használ 3V droppal számol. A szimulátornál a piros ledekre 2,2V körül van ez. Hát elég keményen széthajtja már a 13,4V is az alsó két ledet. Lehet, hogy az Instructable fehér ledjeit nem annyira, de az alsót, 15 volton tutti neki is megkormolja. 

Na jó, basszék, csak kipróbáljuk. Zöld ledekkel. 9,5 voltig úgy tűnik teljesen biztonságos, nem kell vele 9 voltosnál nagyobb elemeket méricskélni és kész.

Azért egy ilyen mérő rendesen használja is a batteryt. Mire megméred, már nincs is benne annyi. Csodálatos, mint egy Fodor Ákos:

Mire megtanulsz

énekelni, dalod már

rég nem arról szól.

KA2284 battery-level mérő:

Forrás

A rajz ugyanaz, mint az audio VU-meter rajza, de ha a P2 jumperrel kikerüljük a 2,2uF kondit, akkor DC jel mérésére is alkalmassá válik. 

A fehér csatlakozók melletti kondiról van szó, a két sarkát hátrakötöttük, és mivel nem akartuk túlhajtani, az állítható tápunk három alsó értékét "mértük" meg vele. A potit úgy állítottuk, hogy a legnagyobb 10,9V éppen felgyújtsa az utolsó, piros, ledet. Így a következő érték, a 8,5V csak a négy zöld ledet gyújtotta fel, a 6,03V pedig csak az első hármat. Sajnos egy potméterünk van, ezzel csak ennyire lehet kalibrálni az eszközt. És mivel az állítható táp is csak ennyit tud (a mért értékek köszönő viszonyban sincsenek a névleges értékkel), nem is folytatjuk a dolgot, de nyilvánvaló, hogy egy teli elemet maximumra tekerve megállapíthatnánk, hogy az egyes ledek pontosan mekkora feszültséget jelentenek. 

LM3915 - feszültségmérő

Forrás

A ledekhez a tápot itt is a tesztelni kívánt áramforrás adja. A szerkezetet kalibrálni a potméterrel (jobboldalt) lehet. Az IC melletti kapcsolót benyomva Dot módból Graph módba váltunk. De fölösleges az összes ledet égetni, mert azzal is csak fogyasztjuk a mérni kívánt elemet, a dot mód valamivel gazdaságosabb.

Érdekesség, hogy a Dot módban a lehető legjobbra bekalibrált eszköz (10. ledre) Graph módban már kevesebbet mutat - csak a nyolcadikig ég (gyanítjuk, hogy nincs lekezelve, a több led fogyasztása:

A továbbiakban három elemet tesztelünk, a jobboldali 9,64V, a középső 9,59V, a baloldali pedig 8,34V. A jobboldalira kalibráltuk a szerkezetet (potméterrel a 10-es ledig vittük a jelet). 

A leggyengébb elem a második ledet gyújtotta fel, tehát nagyjából a mérési tartomány 8,1-9,6V között lehet. Egy led kb 0,15V lépés lehet, de nem teszteltük, hogy a tartomány mennyire lineáris, mert ahhoz sok félig-meddig kifogyott elemünk kellene legyen. A tartományt itt is csak felülre tudjuk beállítani, a tartomány szélességét ez az áramkör nem tudja piszkálni, mi meg nem tudunk jobb áramkört tervezni. Ezen a linken valami ilyesmiről lehet szó, állításuk szerint itt a ledek elég lineárisan fedik le a mért tartományt és a tartomány is állítgatható.

Ebben a videóban gyakorlatilag ugyanaz a rajz van, mint amiből mi dolgoztunk, a működés is megnézhető videón, ha már annyit fáradt vele az indiai mester. 

Mondjuk még mindig legegyszerűbb multiméterrel méregetni az elemeket. És aki meg ilyen szarokat rak össze, annak tutti van multimétere is. 

Jövő-menő impedanciák

Craig Anderton - Project for guitarists (letölthető) könyvéből próbáljuk megérteni az impedancia kérdéskörét. De ez a leírás is sokat segített.

Ha így képzeljük el a rendszert (bár nem tudom ez mennyire jó analógia), akkor ez olyan, mint egy feszültségosztó, vagy hangerő poti. És akkor nyilvánvaló, hogyha a pedál bemenő impedanciája (ellenállása) alacsony a gitár kimenő impedanciájához viszonyítva, akkor a gitárból jövő jel zöme földelődik. (feszültségosztóra kalkulátor itt). Ezért fontos, hogy a pedál bemenő impedanciája (sokkal nagyobb legyen, mint a gitár impedanciája). A szakirodalom 10X szorzót emleget, mint elérendő célt, ezzel a jel 90%-a megy tovább a pedál elektronikája felé. A single coiloknál a kimenő impedanciára 5k-20k közötti értéket találtunk, a magasabb értéket a magasabb hangok keltik, gyanítjuk, hogy a vastagabb húrok viszont nagyobb feszültséget keltenek. Ebből következik, hogy a magasabb hangok gitárból kimenő impedanciája nagyobb, és egy alacsonyabb bemenő impedanciás pedálban pont ezek fognak jobban földelődni, eltűnni. Azt hiszem ezt hívják tone suckingnak. Tehát egy pedálnál mindenképpen 100k fölötti az elvárt érték. 

Valószínűleg ennél bonyibb az ügy, de szemléltetésnek legyen mondjuk 0,5V kimenő jel, 5k-20K gitároldali impedanciával, és csak 40K bemeneti impedanciával:

Magasabb hangokat sokkal jobban megvágja, míg ha a pedál impedanciáját jó nagyra tesszük, 100k fölé, akkor ez a különbség már elenyésző. 

Itt egy kalkulátor, ami adott induktivitás (mondjuk a single coil szedőn) és frekvencia esetén megmondja az impedanciát. Sajnos a mi műszerünk nem képes a gitárszedő induktivitását mérni, valamiért csak ellenállásnak látja a Telecaster single coiljait (7-7,7k). A dualrailt pedig kondenzátornak. Na mindegy. 

Mérjük meg mondjuk a Patkányunk impedanciáját, a fennebb meghivatkozott könyv 72. oldalán leírtak szerint. 

Azt írja a szakember, hogy 1-2 voltos AC jellel dolgozzunk. 1kHz jelet adtunk (egy bluetoothos kiserősítőből), kezdetben 4 volttal próbálkoztunk, de a kudarcok miatt megfórumoztattam a kérdést és az a javaslat született, hogy ezt a mérést nem szabad nagy feszültségeken végezni, hanem inkább 100mV környékén, hiszen ezt adja egy gitár. Mivel a multiméterünk nem alkalmas ilyen kicsi feszültségekhez 1 volton is megpróbáltuk.

A 8 ohmos hangszórónkat 11,8 ohmnak sikerült bemérni (egy 500 ohmos tekergetős trimmerrel), ami, tekintve a mérési körülményeket, eszköztelenséget, szerintem jó érték, és kontrollnak is jó, hogy működik a módszer. 

Viszont a német Rat pedálunkat csupán 8,2K-ra sikerült mérni (4Volton). 8Volton nem volt számottevő különbség, viszont 1Volton emelkedett ez az érték, szinte tízszeresére, 75K-ra, ami még mindig alacsony (490k környékén kellene lennie), de igazolja azt, amit a kollégák mondtak, miszerint a Rat OP07 IC-jében van egy dióda, ami megvédi az áramkört a nagyobb feszültségektől, 1V körül nyit és leföldeli a jelet. Ettől aztán a nagyobb feszültségek alacsony impedanciájúnak látják a pedált.

A Digitech RP50processzor ugyanezzel a módszerrel (4 volton) 47,5k jött ki. A Powerstate PG10 combo viszont 153k lett, ami szintén elég okés értéknek tűnik. A mérés tehát felemás eredményt hozott, voltak eszközök, aminél azt mértük, amit vártunk, és voltak olyanok, amiken nagyon nem az jött ki. 

Tanulság, nem szabad mindent elhinni a könyveknek. Gitárpedál impedanciát gitárnyi feszültségekkel érdemes mérni.  

Még egy érdekesség, ami feltűnt a pedálok rajzaiban, éspedig a bejövő jel földelése 1M ellenálláson keresztül. Valami olyasmit olvastunk, hogy ezzel növelik az impedanciát, más vélemények szerint ez nem sok vizet zavar egy pedálban a többi tényező mellett. Egy másik megközelítést ebben a cikkben találtuk, hogy ez egy pulldown ellenállás, ami kicsorgatja az áramkör kóbor áramát, és bekapcsoláskor nem pukkan hangosat, ilyenkor a bemeneti kondenzátor előtt szokott lenni. 

Azt is olvastuk valahol, hogy a fuzzer pedáloknak direkt jót tesz ha a gitár impedanciája nagyobb, vagyis a pedál inputja alacsony. A FuzzFacere azt találtuk, hogy a feedback hatásától függően 5 és 8k között van, emiatt láncba rendezett pedálok esetén érdemes első helyre rakni a Fuzzt, egyből a gitár után. (A legtöbb fuzz pedál valóban nem is alkalmazza az 1M ellenállást a bemenetre):

Azt is olvastuk, hogy a Fuzzok kimeneti impedanciája viszont magasabb, és ez is gondot okozhat a láncban hátrafelé. A Muff és a Rat inkább torzítónak számít, mint fuzznak, elvileg ezek nagy impedanciájúak és a rajzain megtalálható az 1M ellenállás. Majd ha fogunk tudni millivoltos értékekkel dolgozni, és jóval több pedálunk is lesz, kipróbáljuk, hogy mit okoz valójában az 1M ellenállás sorba kötve a bemeneten. 

Gitárpedálokkal érintőleges elektro-rácsodálkozások (reverse protection, power-filtering, stb.)

Gitárpedálok ledjeinek ellenállása. Ha kiszámolod egy 9V-os elemre egy, mondjuk normál 5mm piros LED-hez szükséges ellenállást, akkor az tipikusan párszáz ohm környékén lesz.  

Forrás

Ennek ellenére, a gitárpedálokban legtöbbször 1k5, 2k2, vagy 4k2 ellenállásokat látunk.  Szerencsére más is feltette már a kérdést, és azt a választ találtuk legtöbbször, hogy egy pedál-állapotjelzőnek nem az a dolga, hogy világítótoronyként fényeskedjen a koncerten. Oké. Tehát kifejezett cél, hogy alultáplált legyen, hogy ne süsse ki a gitáros szemét. Így mondjuk, egy 2k2 ellenállással a Led élettartama örök időkre garantált, hiszen sose lesz túlhajszolva. Fórumokban hallani 10-50k értékeket is, de ezt kicsit túlzásnak gondoljuk. Van aki potival állítja be, de ezt már kórházi esetnek gondoljuk. Mindenesetre 2k2-vel egy piros led 3mA körül kap a 20mA helyett, 4k7 esetén meg csak 1.5mA környékén. Ez még így is nagyságrendileg a pedál teljes áramfogyasztásának negyede-fele (a torzítók, overdriveok keveset fogyasztanak). És ez akkor számít, ha elemről dolgozunk. Ha egy egyszerűbb pedál fogyasztása 20mA, akkor nagyon nem mindegy, hogy a Led is eleszik ugyanennyit, vagy csak mondjuk 3mA-t, vagy még kevesebbet. Fél napról egy-két napra növelhető ezzel az elem élettartama. 

Led popping. Ha pukkan a pedál bekapcsoláskor, elképzelhető (főleg nagy gaines pedáloknál), hogy a Led hirtelen áramfelvétele lehet az oka. Erre más megoldások is léteznek, pl itt van néhány, ami a Led felgyúlását időben elhúzza annyira, hogy ne pukkanjon, de még vizuálisan se legyen feltűnő. Ha építünk majd pukkanós pedált, akkor ki is próbáljuk, mindenesetre a Muffban és a Ratban nincs ez a dolog lekezelve.

Reverse polarity védelem. Azt hinné az ember, hogy ez úri huncutság, de nem az. Próbapanelen rengeteg IC-t sikerült már megsüssünk főleg az LM386 típus égett, mint Zetelaka. Ha a smucig kínaiak nem spórolták volna ki az XR2206-os jelgenerátor moduljukól, akkor nem pürlültük volna meg azokat sem a tip-negatív pedáltápunkkal. De egy összeépített, kipróbált pedálban sem fölösleges a védelem. Pl, van olyan tápunk, ami átkapcsolható pluszról mínuszra. És ha azelőtt átkapcsoltam valamiért (pl. valami elcseszett pozitív földelésű fuzz miatt) és azzal táplálom meg a pedált? Mi? És még akkor jártál jól, ha csattan, vagy füstöl, mert akkor tudod, hogy melyik alkatrész kuka, hanem azt se fogod tudni, hogy mitől nem működik a tegnapmégjóvót pedálod. 

A védelmet diódával szokás megvalósítani, amit ha sorba kötünk a védeni kívánt áramkörrel, akkor azzal szembesülünk, hogy a voltage-drop-nak megfelelő feszültséget lesarcolja a dióda, így a rakenrollra már csak 9V mínusz a dióda voltage-dropja jut. Ez diódától függően kb. fél volttól fölfele bármennyi lehet, és a rock vagy fog szólni 8,5 voltról, vagy nem, általában fog, viszont egyszerűbb pedáloknál simán lehet, hogy kicsit másképp. 

 

Azonban ha párhuzamosan kötjük a diódát (és nyilván fordítva), akkor normál tápellátásnál a dióda zárva marad (csöpp szivárgástól eltekintve), az áramkör megkapja a teljes áramot, viszont fordított bekötésnél a dióda nyit és eleszi az áramot az áramkör további része elől. Csakhogy ettől forrósodhat, mert vezet, mint az állat, ahogy a csövön kifér, gyakorlatilag rövidre zárja az elemet, vagy a tápot és akár tönkre is mehet, tehát macera, utólag rá kell jönni, mi történt, ki kell bontani, cserélni (olvastunk olyan megoldásról, hogy az így kötött diódával sorba lehet kötni biztosítékot, ami könnyebben cserélhető, vagy visszakapcsolható, de ilyet egyetlen pedálban és kapcsolási rajzban sem láttunk még). 

A lengyel Big Muff pedálunk rajzán nyomát se látjuk ilyen védelemnek. A német The Rat pedálunkban (és az ők Muff klónjában is) viszont 1N4007-es diódát használnak a derék németek párhuzamosan és fordítva kötve (azért az egyszerűbb Fuzz pedálokból simán kispórolják ezt). A PedalPCB rajzain sorba kötve egy Schottky diódát találunk (1N5817), ami elvileg sorba kötve picit alacsonyabb voltage droppot jelent. 

Szóval ez annyira nincs kőbe vésve, ki így, ki úgy, és úgy tűnik a legdrágább pedálok sem kapnak Mosfetes védelmet. Az egyszerűbb pedálok amúgy is totál kihagyják ezt a dolgot, szóval a továbbiakban mi sem bonyolítjuk az életünket ennél cifrább (de jobb) megoldásokkal. Mivel nincs 1N4007 itthon, az 1N4001 is jó lesz, állítólag csak reverse voltage értékükben különböznek, és mi amúgy se akarunk 1000 voltot rákapcsolni, elég az 50V-os tűrés is Nem lehet akkora nagy faszság, ha ebben a pedálban is azt használják (párhuzamos kötésben). 

Ebben a videóban számba veszik a lehetőségeket, és nem igazán győztek meg a párhuzamosan kötött diódáról. Forrósodik, franc tudja, még tűzveszélyes is lehet? Az 1N4001 elvileg 1A-t kellene elbírjon, de egy 9 voltos elem ezt simán oda is tudja adni neki, legalábbis egy rövid ideig. Aztán mi van, ha a dióda szétpukkan, tehát megszakad az áramkör, hiszen akkor már teljesen védtelen a pedálunk a fordított árammal szemben. Ugyanakkor a sorba kötött diódák voltage dropjára az szokott lenni az érv, hogy egy teli elem és egy kifogyóban levő feszültségkülönbsége messze meghaladja egy dióda által megvámolt párszáz millivoltot. 

Lássuk miket mérünk. 9 voltos elemből találtunk itthon olyat, ami 9.8 voltot adott le, de olyat is ami csak 8.3 voltot. Az effektpedállal csomagolt adapter 9.32 voltot adott és 1A max volt ranyomtatva. Ezeknél a tápoknál az 1N4001-re különféle voltage droppokat mértünk: 9,8 voltos elemnél 0,33V, a 8,3 voltos elemnél 0,26V, a gitártáp esetén pedig 0,41V (mondjuk erre nincs magyarázatunk, mitől ilyen magas). Szóval ez nem téma szerintünk. 

A párhuzamos és fordítva megtáplált (1A-es adapterrel) dióda (jobb alsó), kb 10-15 másodperc alatt annyira forrósodott fel, hogy még éppen rajta bírtuk tartani az ujjunkat (elemünk nincs kidobni való, azzal vélhetőleg jobban odakormolna). Szóval a fene tudja, mindkét megoldás elég elfogadhatónak tűnik, majd ahogy a kapcsolási rajz jobban adja, azt fogjuk alkalmazni. De nekünk a soros szimpatikusabb, viszont akik értenek hozzá, azok közül sokan, úgy tűnik, a párhuzamost preferálják (gondolom azért, mert egy csomót számolgatnak a feszültségosztókon és hogy ne menjen kárba a munkájuk).

Kell e  tápot szűrni? Az alapelv valami olyasmi, hogy a tápban ne legyen AC (nyilván a jelben meg ne legyen DC). 

Ideális esetben egy sima egyenes, folyamatos 9V kellene csordogáljon a tápból, de ha arra gondolok, hogy a hűtő ki-be-kapcsolását a számítógép hangszóróján szokta bejelenteni egy pattanó hanggal, akkor felmerülhet, hogy az olcsó 9V-os táp is beengedi ezeket a tüskéket a gitárpedálba. És nemcsak ez, hiszen eleve az egyenárámúsítással kapcsolatban sincsenek illúzióink, szóval bármi megjelenhet a rendszerben ott, ahol nem kellene és ki is jöhet túloldalt a kábelen, meg a hangszórón. 

Itt van erről egy bővebb leírás, ami mindjárt meg is magyarázza, miért látunk egyes (korántsem az összes) pedálrajzunkon ilyeneket:

Ettől jóval eltérő értékeket is látunk más pedálokban. A dióda szerepét a fordítva bekötés ellen fennebb megfejtettük, a tápszűrésben nincs jelentősége, és mivel az R15 nagyon kicsi érték (47ohm), valószínűleg annak sincs, hogy a dióda előtt, vagy mögött van. A kondenzátor már muszáj a dióda mögé kerüljön, hiszen ezzel védi az elektrolit kondenzátort is a fordítva bekötés ellen, meg mindent, ami tőle jobbra van.

Az R15 és C11 egy lowpass filter, aminek a vágási frekvenciájára ez a képlet (a kondi értéke Farádban kell legyen):

fc​=2πRC1​

Innen aztán következik, hogy (online kalkulátor erre), hogy egy 47R és 100uF kb. 34Hz körül vág, ezzel a hálózati zúgást (50Hz) már valamennyire orvosoltuk is. Volna, ha lenne ilyen ellenállásunk. De a képletből látszik, hogy a 100R és a 47uF is ugyanazt adja, ilyenjeink meg vannak. És más is használja:

Forrás

Még látunk a rajzokon egy másik kondenzátort is, ami azért kell, mert a nagy kondenzátor növeli az esélyét, hogy a rádiófrekvenciák bejuthatnak a rendszerbe (ezt mondjuk csak elfogadjuk, mert a miértje nem világos). A hozzáadott kis (nem polarizált) kondenzátor ezen javít. Sajnos a hogyanra nem térnek ki a leírások, de erősen javasolják, tehát érdemes berakni.

Ezzel szemben a PedalPCB a pedáljait ilyen tápszűréssel látja el (csak egy kondenzátor), amit nem bírunk megfejteni, hiszen a 47uF semmilyen kábelellenállással nem fogja ki a hálózati 50 Hz-t, mert valahol a 3 kHz tartományban matat. 

De ki tudhatja, biztos ez is jó, de mi nem akarunk semmit újra felfedezni, jó lesz nekünk a kétkondenzátoros lowpass megoldás. 

Ezeken kívül is vannak szintén kötelező elemei egy gitárpedálnak. Például a gitárból jövő jelet legelőször egy kondenzátoron vezetik át, ez még a legbézikebb pedálokon is így van, hogyha a gitár felől jönne DC ezzel kifogják. Mondjuk el nem tudjuk képzelni mitől jönne a gitárból DC, de ez csak azért lehet, mert még nem láttunk aktív pickupot. Vagy semmi sem garantálja hogy a pedálunk előtt nincs egy másik pedál, amiből csurran-cseppen a DC is. Ezeknek a kondiknak az értéke 1nF - 100nF között szokott lenni, de mivel a nagyobb érték több basszust enged át (highpassként hat és a nagyobb érték a mélyebbek felé nyit), ezért nagyobb értékek is lehetnek (pl basszusgitár pedálokban). Fuzz pedálokban is gyakori az uF nagyságrendű érték, ennek tutti valami oka van. Többnyire nem polarizáltak szoktak lenni, de láttunk példát már polarizált kondenzátorra is. 

A pedálban általában minden DC-vel megtáplált szakasz (tranzisztoros, vagy OPAmp) után találunk ilyen kondenzátort, valószínű azért mert ilyenkor mindig megjelenik a kimeneten DC is. 

És szoktak a kimenet elé is kötni valamilyen kondenzátort, ami a DC komponenseket hivatott kiszűrni a kimenő hangból, de ha közben a rosszul szűrt táp valami nyomorult AC-t nyomott bele, az ezen a gáton simán átszalad.