Go Dark, avagy az alumínium-sisak az ellen véd e?*

 Az ellen nem véd...

ahogyan azt a méltán híres fizikus, Szalacsi Sándor is megfogalmazta.

Az internet úgy tudja (mélyebb ásatás mellőzésével), hogy az alumínium-csákó öregapja Huxley úr (a szép új világos Aldous úr testvére), akinek egy főhőse (a The Tissue-Culture King-ből) ilyesmit használt, a kormány agy-kontrolljának blokkolására. Persze, könnyen nevetünk a hiszékeny és tudományos talajon ügyetlenül mozgó embertársainkon, de bazdmeg, eddig rengeteg összeesküvésről kiderült, hogy valóban megtörtént, vagy önbeteljesítő jóslatként meg fog történni.  Lehet, ha jelenleg nem 5G-vel irányítanak a gyíkemberek, de hogy lehallgathatnak csipp-csupp bírói végzésre, pláne, hogy a szolgáltatók évekre elmentik a mobil logjainkat, amihez utólag hozzáférést adhatnak a kékeknek, az teljesen ismert. És akkor még nem is beszéltünk a törvényileg is illegális eszközeikről, amiket nem félnek használni, Pegasusról és társairól. Persze, tudom, csak annak van félnivalója, aki nem egyenes úton jár. De erre, helyettem, József Attila már régen megfelelt. És a történelem őt igazolta. És igazolja. És igazolni fogja. 

Számon tarthatják, mit telefonoztam

s mikor, miért, kinek.

Aktákba irják, miről álmodoztam

s azt is, ki érti meg.

És nem sejthetem, mikor lesz elég ok

előkotorni azt a kartotékot,

mely jogom sérti meg.

Szóval onnan indulunk, hogy nem sejthetjük. Ezért érdemes felkészülnünk, mert a jog nem minket véd, hanem őket, akik írják. Ennyi a demagóg bevezetés, innentől a kísérletezés :)

Az internet teli de s teli van olyan videókkal, ahol Faraday-kalitkákkal jeleket blokkolnak. Gondoltuk kipróbáljuk házi módszerekkel, aztán megpróbálunk eljutni arra a szintre, hogy a telefonjainkat teljesen el tudjuk rejteni a fürkésző szemek és fülek elől. Lehetőleg ingyen, mert erre is lehet eszközöket kapni két-háromszáz lejért, de jelenleg nagyon alul vagyunk fizetve az ilyen úri huncutsághoz.

Kedvenc jelenetem a Woman at warból, amikor a nagy összeesküvéseik előtt, mindig betették a telefonjaikat a fagyasztóba. Nyilván ez annyira hülyeség, mint egy alufólia-sisak, de legalább annyira cuki is. 

Tehát ott kezdjük, ami a konyhában van. Mikrohullámú sütő, fagyasztó, air-fryer, pléh kekszes doboz. És háztáji sugárforrásokkal dolgozunk, FM-rádió (kb. 3 méteres hullámok), Talkie-walkie (60-70cm körüli hullám) és amit a telefonok tudnak, GPS (20cm körüli), Bluetooth (6-12cm), Wifi (6-12) és Mobil jel (5G-4G és lefelé, 1 millimétertől 30 centiméterig). 

Mikró

- A rádiót (100MHz környékén) már az is jól megfogja, hogyha a mikróba betesszük, de még a rácsos ajtót nem csukjuk rá, hiszen a hullám még keresztbe se nagyon fér be a mikróba (Az FM rádió hullámhossza kb. 3 méter nagyságrend. A mikró ajtaja tárva nyitva is maximum csak 40 centi. ). Ha viszont benyúlunk a mikróba (nem is kell megérinteni a rádió antennáját), az emberi antennaként visszahozza a jelet.
- A Talkie-Walkie mikróban használatának életszerűsége csekély, de azért kipróbáltuk, simán átviszi a mikró ajtaját is, bár egy kicsit torz lett a vétel.
- A GPS jelet visszavágta, a Wifi jelet csökkentette, attól függően a mikró melyik sarkába tettük, a Bluetooth jelnél azt tapasztaltuk, hogy a kínai erősítőre már egyáltalán nem jött ki a jel, de a Hama fülesünkre gond nélkül, igaz jelentősen visszavágta a hatótávolságot. Éés természetesen becsengett a telefonhívás is. Szóval ne használd. A mikró nem arra van kifejlesztve, hogy leárnyékolja a telefonodat, csak arra, hogy éppen ne főzze fel a tojásaidat. Nem véletlen, hogy van olyan mikró, ami mellett kigyúl a glimm-lámpa. 

Fagyasztó, Air-Fryer.

Csak a telefonhívásra teszteltük. Tökéletesen becsengett. Eszedbe se jusson.

Kekszes doboz, 

ettől jóval többet vártunk, az FM rádiót megfogta, a Talkie-Walkiet már nem, A GPS jelet még megfogta, a többit egyáltalán. Ami eléggé csalódást okozott. Nem ez a megoldás.

Ekkor kezdtünk keresgélni az interneten és azt találtuk, hogy sok pénzért létezik olyan tok, ami állítólag teljesen kifog minden jelet. Csak mi nem akartunk pénzt költeni. Ezért először egy mogyorós alumíniumos zacsival próbálkoztunk, műanyag zárósávval. Becsengett. De már a bluetooth jelet is megfogta, amennyiben a záró részét kétszer visszahajtottuk. Ezután flexó-fóliával próbáltuk, ami valamivel vastagabb a háztartási fóliánál. Körben többszörösen letűrtük és végre nem lehetett felhívni!!!  Kipróbáltuk egy almás telefonnal is, lehet ha a youtube videót jobban pufferelte, mert véginyomta a Belga nótáját, amivel teszteltük, de amint az lejárt, ott is megszűnt minden kapcsolat, igaz ekkorra már három rétegben is bevontuk (fólia-papír-fólia-papír-fólia). Ezután kipróbáltuk a sima háztartási alufóliát is. Egy rétegben bevonva, a széleket többszörösen lehajtva felhívhatatlanná vált. Sajnos ez még nem túl használható így, hiszen ezzel egy tábla csokit csináltunk a telefonunkból, de eszünkbe jutott a GymBeames tasak. Simán lezárva (műanyag zipzárral) még becsengett, de duplán visszahajtva már nem. 

Konklúzió. 
Ha azt akarod, hogy a telefonod ne tudja hol jársz, érdemes egy GymBeames, vagy mogyorós tasakba duplán visszahajtott szájjal elzárni. Plusz biztonság, hogyha még egy ilyen fóliás tasakba teszed. Extra biztonság, ha ezt még egy rétegben becsomagolod. Ez ingyen van és megspóroltál két-háromszáz lejt. 

Háttér. 

A Faraday-kalitka hatékonysága rengeteg tényezőtől függ. A megfogni kívánt hullám hosszától, a rács sűrűségétől (záródástól, ami ha nem tökéletes, akár résantenna hatás is lehet belőle), a rács anyagától (alumínium vs pléh), az adó teljesítményétől (távoli GSM antenna vs közeli WiFi) és a vevő érzékenységétől (milyen csekély jelből képes adatot visszaállítani). Amitől nem függ, az a kalitka tömege, leföldeltsége, tehát egy sima háztartási fólia egyetlen rétege (skin effect) hatékonyabb, mint egy vas páncélszekrény, aminél tizedmilliméteres rések is lehetnek. 
Ezeknek tudatában nem meglepő, hogy az FM rádiójeleket elég könnyen megfoghatjuk szinte bármilyen fém kontérnerben (nagy hullámhossz miatt), a GPS jeleket a nagyon gyenge jel miatt, de a WiFi, Bluetooth, és GSM jeleknél sokat számít a jelforrás közelsége. Ez fontos, hiszen kint az erdőn-mezőn lehet, ha egy réteg fólia is láthatatlanná teszi a telefont, viszont egy adótorony közelében simán átüthet a jel a páncélon. Szóval érdemes lenne ezt egy adó mellett is kipróbálni, hogy hány réteg fólia is kell igazából.

Van még egy érdekes adalék, az NFC biztonsága. 

Erre is találunk a piacon megoldásokat, melyek azt gátolják, hogy tedd a kezed a farzsebembe, és olvasd le a kártyám adatait. Kísérleteink során azt tapasztaltuk, hogy az NFC-s bankkártyát (bármilyen NFC-taget) nemcsak akkor lehetetlen leolvasni, ha alumíniumlapok közé tesszük, hanem akkor sem, ha csak egyetlen alumínium lapot teszünk eléje, vagy alá. Szóval a pénztárcába elég egy bankkártya méretű alu-lemezt tenni és biztonságban is vagyunk. 

Ettől még kiterjedt kamerarendszereikkel nyomon követhetik, hogy merre kolbászolunk a nagyvilágban, szóval ne ringassuk magunkat hamis biztonságba. De ez a tudás is jó egynek.

* És az alumíniumsisakra visszatérve. Nem véd. Mert a szájadon keresztül attól még bekaphatod. 

Féltónus

A múltkoriban részt vettünk a Könyvtár egy programján, ahol egy magasnyomású nyomdagéppel kéziszedésű nyomtatványt készítettünk workshop jelleggel. Ott láttunk pár fotó reprodukciójára szolgáló cink, bronz, vagy réz klisét, amit még azelőtt készítettek, hogy a modern RIP szoftverek megjelentek volna. Utána is eredtünk a dolognak, de mivel ez 150-50 évvel ezelőtti technológia, nem sok nyomát találtuk az interneten, inkább csak régi szakszövegekben. 

Forrás

Forrás

Ha képet nem is kaptunk, de képet kaphatunk betűvel, arról, hogyan is néztek ki ezek az optikai rácsok. Itt egy részletesebb, ám teljesen illusztráció mentes leírás több módszerről. Nem kaptunk kedvet egyikhez sem. Itt egy másik leírása ugyanennek. Az üveg a kívánt LPI-nek megfelelő vonal-marásokat kapott, amit átlátszatlan festékkel töltöttek ki. Két ilyen preparált üveglapot összefordítva és 90 fokban elforgatva egy olyan átlátszatlan rács alakult ki, mint a fenti jobb oldali képen. Ennek a szendvicsnek az érzékenyített klisétől való távolságát kontrollálva (sok egyéb paraméter mellett) alakították ki az életlenséget. Ugyanezt a hatást már eleve fóliára is létre tudták hozni, fotóemulzióval (baloldali életlen rács), ezt viszont már direkt kontakt-másolhatták az érzékenyített klisére. 

Ennél azért jóval gazdagabb a raszterelőállítás történelme. A levilágítás mellett a vegyszeres maratásnak is kismillió nyűgje volt (pl. alámarás), és ezekre rengeteg megoldás is született az évek során. Kár, hogy nem igazán találni olyan videókat, ahol megnézhetők ezek az eljárások. 

Forrás

Ezért szimulálni próbáljuk a dolgot, hogy legalább megértsük az elvet. Kezdésnek itt egy videó, amit leutánoztunk egy saját képpel. 

Az egyik legprimitívebb megközelítés a szimulációra, az hogy a kép főlé egy elblúrolt rácsot, vagy pontszerkezetet teszünk, mint ahogy a régi fotó-mechanikai eljárásban is csinálták. Normál blend módot használtunk, de érdemes végigzongorázni az összhatás-módokat, pl. a Hard mix, amennyiben a rács nem átlátszó, és erre egy Thrashold réteget teszünk.

vagy alternatívaként, láttuk használni kollégák által, a hasonló hatást kiváltó, extrém módon egy pontba húzott Levels réteget, ami szintén megvalósítja a valódi fekete-fehér dualitást, viszont nehezebb tologatni, mint a Thrasholdot.

Pontmátrix, Hard mix és Normál módon:

Vonalrács:

Egyik kézenfekvő módszer a Bitmap - Custom pattern. Amit a fenti linkek valamelyikén mutatott archaikus screenből hoztunk létre:

Ugyanez a Bitmap - Halftone - Round megoldással.

És a Filter-Pixelate-Halftoen szűrővel:

Közben találtunk egy másik patternet is, úgy tűnik az előző inverze lehet, ezt Youtuberól fogtuk ki. A kép jobb és bal oldalát a két patternnel HardLight összhatásban szűrtük a képre.

Bár a fotók reprodukálása érdekelt volna leginkább, azért a monotype és linotype technológiája is lenyűgöző. Na ezért volt a nyomdászok egészségére káros a szakmájuk. Itt meg egy másik linotype videó. És nem tudok nem gondolni arra, hogy egy ilyen gépben mi minden elromolhatott. Mit meg nem tettek az eleink, hogy olvashassanak... minket meg már fáraszt a betű is.

Ha csak egy videót néznél meg, ez lehetne az (milyen jó, hogy ezt a végére írtam, mi?)

Kávédba glicint kérsz? A végén egy plot twist*

Ember legyen a talpán, aki rendet vág az alter-hívók között. Ahány ember, annyi recept. Egyesek értik is az egyes összetevők kémiáját, mások empirikusan közelítik meg a témát és megint mások úgy készítik, mint Quintus mester a havasi rántottát (Micsoda társaság - Méhes György).

Szóval az arányok és a koncentráció nincsenek kőbe vésve. Olvasom, hogy van akinél a kávé kevésbé, a C-vitamin kontrasztosabb hívást eredményez, nem kizárt, hogy a köztes hatásért keverik ezeket egymással. A mosópornak elvileg nincs hívó (redukáló) hatása, a lúgos környezet megteremtéséért felel. Vannak receptek, amikben a mosóport helyettesítik is (pl. a Caffenol C-L).

Kezdésnek mondjuk lehet ez az alapmű, amit sokan hivatkoznak a neten.

Egyből a szívembe zártam a figurát, aki a bevezetőt írta. Szerintem is megbaszhatja az összes paternalista kormány a kurva anyját, amiért egyre kevésbé férünk hozzá nyersanyagokhoz, vegyületekhez. 

1. Kávé

Nem a koffeinnek van hívó hatása (fölösleges a body-boltban porként beszerezni, hogy ezzel megússzuk a kávé színező hatását), hanem egyéb vegyületeknek (kávésav), ennek ellenére javasolják a strong és legolcsóbb instant kávét használni. A C-vitamin hatását a hidrokinonhoz hasonlítja (kontrasztosabb), elvileg a lúgos környezetben (ehhez is kell a mosópor) az aszkorbinsav sója, aszkorbát keletkezik.

2. Mosópor

A péper kitér a mosóporra, azt állítja, hogy a sikertelenség oka  legtöbbször a mosópor, amiről nem tudni, hogy mennyire vizes (monohidrát, dekahidrát), vagy nem, ezért a grammokat sem tudjuk helyesen kiszámolni. Az AI szerint a háztartási mosóporok zöme dekahidrát lesz, ez viszont azt jelenti, hogy tömege is nagyobb, ha a recept explicite vízmentes nátrium-karbonátról beszél, akkor annak 2,7-szeresét kell dekahidrátból használni. (Van a 110-220 fokon egy órán át sütögetős módszer, amivel ha jelentős tömegvesztést tapasztalunk, akkor dekahidrát lehetett, ha csekély a tömegvesztés akkor valószínűbb, hogy monohidrát). Ugyanakkor a kalcinálás elvileg azt jelenti, hogy kihőkezelik a vizet a mosóporból, mikor ezzel szembesítettem az AI-t, akkor meggondolta magát. de végül abban maradtunk, hogy a mosóporom bontott csomagolásban lehúzott vagy 10 evet a budiban, jó lesz valamennyire hidratáltnak tekinteni. 
Persze a receptek zöme tojik erre a részletre. 

3. Glicin,
bár gyengébb redukálószer, mint a kávé, meg a C-vitamin, ezért hosszabb hívásidő kell neki, de az állítások szerint finomabb szemcsézetet eredményez (filmen), illetve tónusgazdagabb is. *erre visszatérünk a legvégén.

4. egyéb
Ezen kívül ajánlja a kálium-broimodot (fátyolosodás ellen), és ha nincs, akkor a jódozott sót (10x annyi, mint amennyi kálium-bromidot ki akarunk váltani vele). erről megkérdeztük a Chat GPT-t és a mi konkrét lidlis sónkról (beküldött kép alapján) azt állította, hogy nem lesz jó, mert kálium-jodáttal és nem kálium-jodiddal van jódozva, ami már nem fogja betölteni a kívánt szerepet, sőt árthat is. Én már nem tudom mit higgyek el az AI-nak.

Szintézis

A fentiek alapján nem nagyon van értelme az egyes komponenseket külön összehasonlítani, a mosópor kell a kávéhoz is, de a C-vitaminhoz is. Maximum a csak kávés és csak C-vitaminos változatot érdemes összevetni. Ezt felvetettem a Chat GPT-nek is, amire ezt válaszolta:

🧪 Akkor mit érdemes külön kipróbálnod?

Kombináció	Értelme van?	Miért?
Mosószóda önmagában	❌	Nem redukál, csak lúg
C-vitamin önmagában	⚠️ gyenge	Lassan hív, nem lesz látványos
Mosószóda + C-vitamin	✅	Lúgos közeg → aktív aszkorbát
Kávé önmagában	⚠️ nagyon gyenge	Nem elég lúgos, alig indul be
Kávé + mosószóda	✅	Ekkor lesz aktív a koffeinsav
Glicin önmagában	✅ lassan	Elindul, de lassú – érdekes megfigyelni
Glicin + mosószóda	✅✅	Ekkor lesz erőteljes redukáló hatás
Kávé + C-vitamin + mosószóda (+ glicin)	✅✅✅

És akkor lássuk először a feketedést. Elégett papírt vizsgálunk. 

Balról jobbra: Kávé és mosópor - C-vitamin és mosópor - Glicin és mosópor. Az első pár percet látjuk. A recept végül fél fél-fél literre 20gr kávé + 20gr mosópor, 10gr C-vitamin + 20gr mosópor, illetve 10gr glicin + 20gr mosópor.

8-10 perc környékén a kávé és a C-vitamin már dolgozik (a kávéban levő papír is jól megsötétedett, csak itt nem látszik), a glicin még sehol sincs.

30-40 perc környékén hagytuk abba a hívást, balról jobbra:  Kávé és mosópor - C-vitamin és mosópor - Glicin és mosópor.

Ezek után még tettünk egy próbát csak glicinnel, most 20 grammal/ 0,5liter, mert nem volt egyértelmű, hogy kell e hozzá a mosópor, vagy nem. Ugyanakkor összetöltöttük a kávés és a C-vitaminos oldatokat, lám az együttes erejük mire képes.

8-10 perc környékén nem sok történt  glicinnel. 

20-30 perc környékén ez az eredmény:  Kávé és mosópor * C-vitamin és mosópor * Glicin és mosópor * csak Glicin * Kávé + C-vitamin + mosópor. A képen a jobboldali sötétebbnek tűnik mindnél, de ez csak a vizes felület játéka.

A csak C-vitaminos + mosóporos hívó egy kicsit hidegebb feketedést eredményezett, és talán egy picit világosabb is, mint a kávéban hívottak. De azért elég karakteresnek tűnik, semmiképpen nem fölösleges a receptben. Majd meglátjuk a tónusok, kontrasztok terén hogyan teljesít. 
A csak kávés, illetve a kávé+C-vitaminos esetén szinte nem is látható a különbség. 

Száradás után talán csak annyi, hogy a csak kávés mintha picit barnább árnyalatú lenne, de a feketedésük egyforma. Remélhetőleg a tónusokban majd lesz értékelhető különbség, ami megmondja, hogy valóban szükség van e a C-vitaminra, vagy bőven elég a kávé+mosópor is a híváshoz.

A glicint ejtettük, nem kizárt, hogy türelmetlenek voltunk és nem elég neki a fél óra, illetve nagyobb koncentrációt igényelt volna, de ami fél óra alatt nem hív elő valamit, azzal csak akkor foglalkozunk, ha már nem lesz a boltban kávé sem. 

Tehát a kávé + C-vitamin + mosópor tengelyen haladunk tovább. Negyed kiló kávé 20-30 RON, a C-vitamin 35 RON, a mosópornak kilója 5-10 lej. A glicin se lenne drága, de ugye a tesztjeinken elbukott. A fenti árakkal (bár millió recept van), de kijelenthető, hogy egy liter Caffenol-C olyan 12-15 lej körül jön ki, ami nagyon is versenyképessé teszi a gyári hívókkal szemben. 

*Glicin, bakker!

Mikor a Chat GPT szemére hánytam, hogy a glicin semmire se volt jó, akkor hirtelen okos lett és kisütötte, hogy hát a mosópor kevés volt, mert ennek 11-12 pH kell legalább, amit mondjuk marószódával tudnék esetleg elérni. Nyilván ki akartam próbálni, de azért előtte egy kicsit még körül szimatoltam és akkor ért a megdöbbenés, hogy a bádiboltos glicin-aminosav csak távoli rokona annak a glicinnek, amit a fotográfiában használnak. Tehát nem is kellett működnie, mert ez nem az az anyag. Mikor ezt megemlítettem az AI-nak, nagyon örült és utólag megint nagyon okos volt. Szerintem pont olyan ostoba, mint régebb, csak most már sokkal szofisztikáltabban tud kamuzni. 
És ez a glicin sokkal nehezebben beszerezhető és nem is olcsó. Ennyi erővel hidrokinont is megpróbálhatnék vásárolni. 

Egyenesen, mint a lézer?

Kedvenc szájensz-jutuberünk kísérletét nekünk is ki kellett próbálnunk. Sajnos a pubertást már jócskán elhagyó, lassan a felnőttkorba lépő technikánk (értsd: 18 éves DSLR ) nem képes  zöld lézernyalábot rögzíteni, így telefonnal kézből próbálkoztunk, olyan is lett az eredmény. De élőben jó volt. Itt egy péper is, ha majd egyszer olvasni támadna kedvünk. 

Szerencsére szappanbubit egészen jól tudunk csinálni, így az legalább nem okozott gondot. 

Sófixír

A sóoldat fixáló hatásáról nagyon megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint működhet, telített sóoldatban, akár 72 (!) órán keresztül áztatva (kinek van manapság erre ideje?), mások szerint egyáltalán nem oldja ki az ezüstöt és amúgy is csak a baj van vele. Más elképzelés szerint a só nem is kell kioldja az ezüstöt, csak egy kevésbé fényérzékeny ezüst-kloriddá alakítja, ami azért továbbra is elszíneződhet erős fényben.

A fixáló szerepe, hogy a fel nem használt ezüst ne tudjon a fényben "lumenesedni", mert az elszíneződést, fátylat okoz. Tehát ki kell oldani és mosni a képből a nem fémezüstté hívott ezüstöt.

Erre mostanság ammónium tioszulfátot szokás használni, ami hatékonyabb a nátrium tioszulfátnál. Emellett csomó egyéb is lehet a fixálóban, ami az oldat stabilitását, tartósságát adja, esetleg ami az emulzióra hat. De a fixálás lényegét a tioszulfát végzi. 

A hipó elnevezés a nátrium tioszulfátos fixírek miatt terjedhetett el, mivel hívták nátrium hiposzulfitnak is, de nagyon nem rokona a hipónak, ami a nátrium hipoklorit. Téves elnevezés, ennek ellenére előfordul a szakirodalomban.

Na, most ha valaki hozzájut könnyen és olcsón (akár a többi kiegészítő összetevőhöz is), és nincs szüksége nagy minőségre, akkor DIY projektekhez érdemes lehet kotyvasztani saját fixálót, de jelenleg 1 liter gyári fixír (a legolcsóbb) 10 lej körül jön ki, szóval nem elviselhetetlen költség, a házi recept elkészítéséhez viszont utánajárás, ebayes irracionális postaköltségek, sokkal nagyobb macera, mert ezeket nem kapod meg csak úgy a temun meg az aliexpressen, esetleg az emagon. 

Mellesleg a sima nátrium-tioszulfátot sem lehet olcsóbban kapni. Ha 200grammot számítunk egy literre, akkor 20 lejben jön ki, de ha kevesebbet, akkor sem lesz olcsóbb a gyárinál (na jó, olyan receptet is találtunk a neten, amibe csak 50gr/litert használnak), A gyári meg valószínű már ammóniium-tioszulfátos, gyorsabb, stabilizáltabb. 

Részlet a ChatGPT-beszélgetésből:

⚖️ Nátrium-tioszulfát vs. Ammónium-tioszulfát – összehasonlítás

Tulajdonság	Nátrium-tioszulfát	Ammónium-tioszulfát
Fixálás sebessége	Lassabb (~10 perc)	Gyorsabb (~2–5 perc)
Hőérzékenység	Kevésbé	Érzékenyebb a hőre
Használat papírnál	Teljesen megfelelő	Kiváló, de túl gyors is lehet
Beszerezhetőség (hobbi)	Könnyebb (akvárium, vegyszerbolt)	Nehezebb (ipari vagy fotós beszállító)
Ár / liter fixír	Olcsóbb	Drágább
Tárolhatóság	Stabilabb	Kevésbé stabil hosszú távon

Ha már itt tartunk az AI sem gondolja, hogy a só jó lehet fixálónak, bár megemlíti, hogy ideiglenesen stabilizálhatta a képet (ez bármit is jelentsen), emiatt hihették azt, hogy alkalmas fixírnek. A vizelet-fixírről azonban azt állította, hogy az ammóniatartalom valóban okozhat ilyen hatást. Ezután felajánlotta, hogy mutat pár "vicceskémiai" érdekességet a fotokémiai kísérletezések hajnaláról. De valójában inkább bizarr dolgokat szedett össze a régi urakról, akik ki tudja miféle intim viszonyban állhattak a képeikkel. Istenem... Pedig csak egyszerűen alá is írhatták volna, nem kelletett volna mindjárt lepisilni, vagy rászarni.