Bika

Én nem  is tudom, mi a legelső élményem a köcsögdudával, de gyanítom, hogy gyerekkoromban a Román TV népzene műsoraiban láthattam először. Gyermeki, egészséges kíváncsisággal csodálkozhattam rá a román tradícióra, amíg a nagyok fel nem világosítottak, hogy ez mind curáj és mint olyan, ez ciki egy magyar gyereknek. És én akkor még nem tudtam, hogy nekünk magyaroknak is vannak ilyen hülye szokásaink, mint a román plugusor, sorcova, vagy a capra, mi is tudunk ordibálva igénytelenkedni, és nekünk is vannak transzvesztita népszokásaink ugyanakkor mindkét nemzetnek vannak szép és igényes népi tradícióik is, amiket legtöbbször nem a televízióból lehet elfogyasztani.

-Mânați băiii! - Gyerünk héj!

Na, de nem ez a moralizálós bevezető a lényeg, hanem a buhai nevű hangszer, amit ezekben a videókban láttam először, de aztán később kiderült, hogy bika, köcsögduda és még ki tudja hányféle elnevezéssel nekünk, magyaroknak is van. Friction drum néven is fut, de leginkább cuica néven ismert.

Hallgatom a hangját és már megy a fülemben a belső rádió, hiszen ezt én ismerem valahonnan. Innen.

Megpróbáltuk elektromossá tenni egy piezoval, a doboz alján gyenge volt a jel, a  membránon már jobb volt, de nem tökéletes.

Kipróbáltuk egy szélesebb, fém kekszes dobozzal is, de nem sikerült a hurkapálcát középre intézni. Gumimembránnal ez mission impossible, hogy körbe a feszültség mind egyforma legyen. Így, sóval jelenítettük meg (chladny) a node vonalát, ahol nem rezeg a membrán. A cuicán a rezgő pontok lefogásával lehet modulálni a hangot. Viszont itt nem találtunk sehol olyan pontokat, ahol számottevő overtone lett volna előidézhető, valószínű erre a gumi kevésbé alkalmas, mint a merevebb membránok. Viszont ezt lehet tremolni és torzítani markolással :)