2013/01/13

Szerelmetes giccseim

A minap egyik bejegyzés kapcsán szóba került a giccs, mint olyan (hogy közhelyes is legyek). Szokásunk a képeket azon a tengelyen értékelni, hogy jó fotó e vagy sem. És mi van a giccs-dimenzióval? Kíváncsi lennék a véleményetekre a giccsel kapcsolatban. Rossz a giccs? Szégyellnivaló, vagy természetes? Kezdjük valami egészen durvával. Kizárólag Grimpix hagyatékából, hogy senkit meg ne bántsunk.
Grimpix legelső giccsfotóinak egyike, még a múlt századból.
Súlyosbító, hogy nem a fióknak készült, hanem egy pályázatra, és tetézi a dolgot, hogy  Uram bocsá', valami díjat is nyert. Megírhatnám azt is, hogy kinek volt a pályázata, de azzal egy világ dőlne össze bennetek. 
Ez meg hogy úszta meg a shiftdeletet? Tökéletes giccs? Nem! Valami még hiányzik.
Például egy cím: Naplemente a Hargitán.
Feliratozva alul, lehetőleg bíbor szövegszínnel, már mehet is a facebookra. Lájkoljátok?
Sokan bajban vannak a giccs meghatározásával. Ímé a wiki definíciója a giccsre:
A giccs a művészetek eszközeit használó, a művészet látszatát keltő, többnyire kereskedelmi természetű és célú alkotás.
A giccs egyszerű érzelmi, gondolati sablonokat, kliséket közvetítő termék, a konzumkultúra része, a közhelyesség, sztereotípiák halmozása, túlzások, szinesztézia (hatás többféle érzékre), az elvárásoknak való megfelelés eszközeivel hat. Jellemző rá az eredetiség és különösség hiánya. Az élet minden területén előfordulhat, az esztétika foglalkozik vele, de nem művészeti kategória, nem rossz, hibás vagy dilettáns alkotás, nem antiművészet, vagy avantgárd (bár ez utóbbiak nyíltan merítenek belőle[1]). Lételeme a fogyasztás, célja a fogyasztói igények tömeges kielégítése a befogadó érzelmi és gondolati kiszolgáltatottságának kihasználásával.
Egyetértetek vele? Kibővítenétek? 
Elmúlás. Vagy nem is, legyen üzenete: Az utolsó óra. Folytathatjátok... druzsba alkony meg hasonlókkal.
Mitől giccs a giccs? Illik ezt megkérdezni, vagy a kérdés már önmagában közhely?  A giccs bennünk van? És a kép, az írás, vagy zene és amit csak akartok, csak katalizálja bennünk a szunnyadó giccset? Ansel úr azt a bölcsességet gurította valamikor, hogy a fotón mindig két ember van jelen. A szemlélő és a fotós. Akkor lehet ha kétféle giccs van? Az alkotó giccs és a befogadó? Mint például ez a Windoz-style:
Giccs? Hát persze. Nem érzed? Adok neki címet is: Egyedül.
Így már megvan? Fokozhatom: Magány
Sokáig azt hittem, hogy a fotó önmagában nem lehet giccs, mert csak azt mutatja ami. Attól válik giccsé, hogyha például címet, vagy szerepet kap. Persze ez nem igaz.
Elrettentő illusztáció a Hue/Saturation használata ellen. 
Akkor ez most giccs? Vagy dokumentum? És ha feltöltöm a Nem vagy fotós blogra? Akkor vicc, vagy önirónia? Úgy ahogyan az egész bejegyzés önironikus? Az önirónia amúgy is ingoványos téma, ugyanis azt olvastam, az önirónia lehet alattomos önimádat... Van benne valami.
És ha nem fotózom le, hanem csak leírom: odakint véres felhők között hajnali napot szült az isten? Ismerős a szöveg? Hát persze, ez is Grimpixtől való. Vagy nem teljesen? Nem is, mert ez is csak egy klisé, ami már Wass Albert úrnál is minimum izzadtságszagú lenne.
Giccs. Nem tesz semmit, szóra sem érdemes - mondta Füles.
És ez?  Naná.
És mi van akkor, hogyha olyat fotózunk, ami sok ember számára kuriózum? Az egzotikum megvéd a giccstől? Vagy az egzotikum az új giccs?
Barlangfotós tábor. Grimpix által  beállított fotó. Miért giccs?
Mert a barlangász az évszázadok alatt lecsöpögő fénybe nyúl?
Vagy mert szokatlan környezetben a béna fotós klisékhez nyúl? 
A Vârtop barlang Erdély egyik legszebb védett barlangjai közé tartozik.  Kuriózum, nem mindenki fotózhatja.
A kalcium-karbonát nem giccs, az ember nem giccs, akkor micsoda a giccs? 
És ez? Első tekercseimről való. Annyira szép... színes cukiság, őszi cikiség.
Gyerekkorom szobafalát valami hasonló tapéta  uralta.
Fel nem merült bennem, hogy giccs. Nem kép volt, hanem A Poszter.
Mekkora korunkban szegődik hozzánk a giccs?
A növények fotói mitől giccsesek? Mert van akinek pont így tetszik?
Lehet úgy giccs valami, hogy az senkinek se tetszik? Vagy akkor már nem giccs, hanem csak rossz kép?
És fordítva? Minden jó képre akad majd valaki, aki giccsnek tartja?
És a hegyek, ők miért? A felhők fölött, egy jeges, ellenséges környezetben, ahol csak az maradhat meg, aki olyan acélos, mint például a...  jégcsákány, na pont ott, a meredek sziklák között lakik a giccs? Vagy a Nap teszi...
Á, mégsem. A virágok és hegyek Nap nélkül is könnyen lehetnek giccsesek.
Ez is giccs? Állathatározóba pont jó lenne, tehát nem. Talán csak egyszerűen kár volt megcsinálni...
Most szóljatok, tetszik valakinek? Mert akkor lehet ha mégis giccs.
Gémeskút a behavazott puszta közepén. Gémóver? Nem, hiszen nini, lábnyomok...  Ott jár a giccs.
És lehet e giccs egy természeti csapás dokumentuma?
Hát  lehet, ha a fotós elég kreatív hozzá...
Ha van kedvetek nézzétek meg ezt is, mert a végén kiderül, hogy a giccs pontosan 23.

Meg itt van ez a könyv is a Helikontól: Művészet és giccs - Gabriele Thuller. Giccs a javából :)

29 megjegyzés:

  1. Mindenki másképp gondolkodik a giccs fogalmáról. Nekem az a giccs ami túlságosan elrugaszkodik a valóságtól. A legelső képed ebben a bejegyzésben tényleg giccs, de pl. a barlangos fotók már nem azok szerintem. Attól is válhat giccsessé egy kép ha nem összeillő színek vannak rajta, ilyen pl a pillangós. A túl sok színt felvonultató fotó vagy festmény is giccses és kaotikus is egyben.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát ha már a barlangost említetted, akkor lássuk a definíciót:
      - eredetiség és különösség hiánya - hát annak aki nem járt cseppkőbarlangban annak valóban lehet különös, barlangfotográfiában kevésbé otthonosaknak akár eredeti(nek) is tűnhet - de természetesen attól még nem az - de elég egyetlen barlangfotós albumot végiglapozni és lebuktunk.
      - egyszerű gondolati, érzelmi sablon... háááát, izé fátyolos tekintettel feltekintünk a magosságos kőcsillárra, aláhajolunk a lecsöpögő víznek, mindezt a főelem köré szépen... erre egy szó jut eszembe: teátrális.
      - klisé? hát persze, legalább ötven évvel hamarább kellett volna csinálni ezt a képet s akkor ütött volna.
      - a befogadó érzelmi kiszolgáltatottságával való visszaélés? Olyanoknak mutogatjuk akik nem jártak ott, nem tudják mely színek, mozdulatok természetellenesek... Főleg egy ilyen eldugott világról szóló képnél én ezt elég súlyos visszaélésnek tartom :)

      Törlés
    2. Na rendben elhiszem neked, hogy az is giccs számodra(a barlangos), hisz én nem járok túl gyakran cseppkőbarlangban, tehát nem tudhatom, hogy esetleg túlidealizáltátok. El tudom azonban képzelni, hogy a fényeket pl. úgy alakítottátok, hogy szépen látszódjon a barlang üreg formája, a cseppkövek alakja stb. Na de kérdem én: ha csak úgy vaku nélkül meg minden nélkül belefényképeztetek volna a sötét barlangba(mert a barlangban ugyebár sötét van) és az eredmény egy fekete valami lett volna, akkor arra már rá lehetne fogni, hogy az eredeti alkotás, mert nem szokványos, nem idealizált és emiatt már művészetnek lehetne nevezni?
      Rendben itt már eltértem a tárgytól, mert arról nem volt szó a bejegyzésedben, hogy ami eredeti vagy nem szokványos az egyben mind művészi is. Viszont azt sem lehet kijelenteni, hogy minden giccs ami nem eredeti vagy nem különleges.
      Én mindenképp negatív dolognak tartom azt ha valami giccs, mert ez már belém rögződött, de lehet, hogy nincs igazam? Vagyis ha valami esztétikus és ízléses, egyszerű, nem bántja a szemet, de szokványos és nem eredeti akkor arra is azt lehet mondani, hogy giccs? Én nem mondanám...

      Törlés
    3. Van itt ez a muki:
      http://www.shonephotography.com/photography/cave-photography/

      Így megfuttatva azért van néhány erőltetett dolog közöttük. A barlangok ettől még lélegzetelállító cuccok, ám a mesterkéltség néhány fotón - szerintem - tetten érhető. Ami nem baj - DE lehet ha emiatt nem tartom annyira ütősnek ezeket, mint a többit.

      Törlés
    4. Megnéztem. Hát mit mondjak, mesterkélt vagy nem, nekem tetszenek. Biztos, hogy idealizáltak, de nem annyira természetellenesek, hogy giccsnek nevezzem. Persze ez csak az én véleményem.

      Törlés
    5. Jajj, hát nekem is tetszenek. De nekem a helókittivel sincs semmi bajom :)

      Van egy olyan sejtésem, egy érzés-féle, ami ha jön, akkor teljes bizonyossággal eldöntöm valamiről, hogy az nem giccs. Pl. látok egy szokatlan szerkesztést, egy meghökkentő színt, egy nagyon vad témaválasztást, whatever, amire az jut eszembe: basszus, hát ezt is lehet? ezt mér nem írta egy fotós könyv se? hát ezt is meg lehet csinálni a fotográfiával? nekem mér nem szóltak erről, és akkor menthetetlenül érzem, hogy aki azt meg merte csinálni, az Oltári Nagy Király. Itt is van pár ilyen barlangos kép.

      Törlés
  2. A lapist még ki is állítottad Keresztúron és most már giccs ? :) jajajajajaaj !
    Aha, most látom a nádast és a bogáncsosokat is, vagy már akkor giccs volt, 98-ban :)?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A kérdés jogos. Természetesen az volt akkor is. Csak akkor bőven belefért a művészetembe :) Most sem törölném ki a világért sem és nemcsak azért, mert régi fotóskorszakunk emlékei, hanem azért sem, mert szépek nekem. De mondjuk pályázatra (mondjuk ProNatura - amin szerepeltek anno a napos bogáncsok) azért nem küldeném. Illusztrációnak azért még jó lenne egyik másik. Tényleg, egy illusztrációra mondható, hogy giccs?

      Törlés
  3. Lenne min vitatkoznunk, Attila. Nagyon maximalista vagy:) A művészet nem piac, csak a jelenkorban, de aztan ott nagyon!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Megtehetjük a következő túrán :) Hanem érzek egy olyasmit, mintha a giccs számodra valami negatív dolog lenne. Jól értem? És ha igen, miért gondolod így?

      Törlés
    2. Azért, mert a giccs egy utánzás az egyszerű fogyasztó számára, ugye. Tömören és velősen fogalmazva. És ez eleve nekem ellentmond az értékképviseletemnek, esztétikai szemléletemnek, meglátásomnak. A Te fotóid nem utánzások, hanem egyszerű (egyesek számára) szubjektív szemléletek, meglátások, szellemi kivetűlések, dokumentumok (barlangi fotók esetében). Hogy számodra ez giccs, azzal is egyetértek, mert olyan szinten vagy, mely szinten most eképp látod fotóidat:)

      Törlés
  4. Kár, hogy az 60-ból csak ennyien reagáltatok, kíváncsi lettem volna, még hányan gondoljátok, hogy a giccs az ördögtől való. Gyanítom, hogy a "jó fotó" kérdéskörben sem ez lenne a megfelelő fórum. Pedig az a kérdés is felvetődik olykor.

    VálaszTörlés
  5. Apropó, mindenkinek igaza van, szerre.
    Ha már a giccsnél tartunk akkor, nekem is akad jó néhány olyan bejegyzésem amit ha megnéz az ember akkor totál elszállna az agya. De nem érzem én akkor sem giccsnek, max furcsának.
    Amiért valami színes, vagy nagyon színes, esetleg fura számára, az nem azt jelenti, hogy giccses. A mai ember agyába abszolut be van rögződve,hogy ha az ember lát egy naplementét, vagy egy tájfotót amiben van pár színes fa, meg tó esetleg egy ház is és a boci legel a ház mellett akkor már jön zsigerből, hogy azt a mindenit milyen giccses. Pedig ez korántsem ilyen egyszerű, az ember lehoz egy viszonyítási alapot, és akkor ott helyben eldönti, hogy akkor ez most giccses vagy nem.
    Ez főleg olyankor lehet hallani amikor elmész egy festészeti, fotó, képzőművészeti kiállításra, és ott kezded figyelni az arcokat, hallgatni véleményüket.
    Én szoktam, és olyankor csak elmosolygok, szegények akkor még nem láttak Impresszionizmust, pedig ha megnéznék Monet vagy akár Renoir festményeinek zömét....ejha.
    Irányzat én így hívom.
    A giccs nálam inkább az ízléstelenségek túlzásba vitele, a színek kuszaságának sokasága, a művészetet kigúnyoló, inkább üzleti célokra alkotott "remekművek"

    Elemér a giccs viszont közel sem utánzás. (bocs)

    Üdvözlet néked Grimpix

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ebben az impresszionizmus dologban igazad van, viszont felmerül akkor egy olyan kérdés bennem, hogy bő száz évvel az impresszionizmus után, nem e gyanús, ha megjelenik egy kortárs impresszionista cuccokkal, mondjuk fotókkal. Egyszerűbben: az ilyesfajta anakronizmus elég e egy megalapozott giccs-vádhoz?

      Törlés
    2. Még egyszerűbben az előbbi kérdés, azért mert nem olyan rég pont Petőfin vitatkozgattunk - ha még emlékszel. A minap olvastam hasonlatként, hogyha valaki most (2013) Petőfi-verseket kezd írni, na az akkor giccs a javából. Az e?

      Törlés
    3. Igen emlékszek a jó öreg vitánkra, illetve eszmecserénkre.
      Számomra egy dolog világos, Petőfi verseket csak Ő maga Petőfi tudott írni. Ha viszont majmolunk valakit, vagy utánozunk az koránt sem giccs, vagy Argentin tangót csak argentinok tudnak táncolni, igaz még sokan mások is de nem azon a szinten. Vagyis akkor most giccsből táncolok Ok hehehe... Jó példa erre a mai menő tribute zenekarok. AB/CD, Iron Maidnem, Sabbath Szombat, stb......
      Tehát ezek a jó öreg ifjak mind giccsből játszanak.
      Hm elgondolkoztató...

      Törlés
    4. Vagy Pákó a hárompluszkettő dalokkal? No de Mester, nem is erről szólt, amit én olvastam, hanem a stíluselemekről. 2013-ban írni egy új AC-szerű albumot elég meredek lenne s lehet ha megkérdezném vajon milyen cuccot nyomnak. Az eredeti szál abból indult, hogy lecsaptam az impresszionista hasonlatra, ami lehet ha nem volt szerencsés. Az igaz, hogy vannak berögzült sablonok arról, hogy mi a giccses. Pl. tóparton egy öreg ház naplementében bocival, vagy neadjisten lóval, tökös legyen az a fotós aki ezt úgy megfesti, hogy nem lesznek páran, akik legiccsezik. Persze ha jó a fotós megtalálja azt a technikát és/vagy látásmódot amivel meg bír lepni. Én mondjuk nem tudnám úgy megcsinálni, de azért lefotóznám s megőrizném, sőt, valószínű meg is mutatnám itt az Utazásokban. Mindenki károsnak tartja a giccset? Mint valami kóros elváltozás a nemes kultúra testén?

      Törlés
  6. Bocsesz a fenti hozzászólásomban említettem, hogy nálam is vannak bizonyos fotós bejegyzések amiket ha ember megnéz elszáll az agya.
    Itt Kalonda tető: http://vasslehel.blogspot.ro/2012_02_01_archive.html
    Ha jól számoltam a tízen egynéhány blog hozzászólásban senki sem említi a giccs szót, igaz egy személy megjegyezte, hogy nem természetes, de hangulatos.
    Akkor miről is beszélünk.
    Üdv, Lehel

    VálaszTörlés
  7. Látom lassacskán beérnek a provokáció gyümölcsei :)

    Lehel, szerintem a művészet kigúnyolása sem törvényszerűen giccs. Pl. Koonsról mi a véleményed, hmmm? Bár ő tagadja, hogy ez volna a célja :)

    Hanem ez az "üzleti cél" megfogalmazás nekem kicsit csúszós. A definícióban is benne van, egyik legtöbbet használt giccs ismérv, mégis kibővíteném. Mert ebből kiesnének a helókitti színvonalú powerpointok, és a megosztott cukiságok is. És önkényesen kivonnánk a giccsellenőrzés alól mindazon képeinket, amiket megmutatunk az internetnek.

    A tálalás szempont? Ha kiteszem pl. a fotózz.hu-ra azt ugyanazzal a szigorral nézzük, mintha egy túra dokumentálását, vagy egy emlékképet néznénk?

    De akkor, hogy a felvetett témánál maradjunk, tartsunk egy villámszavazást. 10-es skálán, ahol mondjuk a 10 pont Ansel Half Dome-ja, az ötös mondjuk egy szebbecske (!!!) Maszelka-festmény, az egyes meg legyen mondjuk a Gangnamstyle, hányasra értékelnétek Lehel Kalondás képeit? A kontextus adott, egy blogbejegyzés képeiről van szó. Természetesen, ez a skála helyett mondhattok egy másik skálát is. És pontozhatjátok bármelyikünk bármelyik blogos képét is ha tetszik :)))

    VálaszTörlés
  8. Legyen, ha akarjátok... Habár úgy nézem én is, hogy elég kevés emberke mondott itt véleményt, tehát ha kezdenénk pontozni egymás képeit akkor az sem lenne irányadó, mert ahhoz több, sokkal több pontozó kellene.
    Én abból szoktam következtetni arra, hogy mennyire tetszenek a látogatóimnak a képeim, hogy hányan írnak véleményt, mert ugyebár, ha valakinek nem tetszik akkor az inkább nem ír semmit minthogy megmondja őszintén, hogy nem tetszik, vagy giccs vagy mittudomén. De jól is van ez így, egyikünk sem akarja hallani szerintem a negatív kritikákat a fotóiról, de ha hallgatólagosan dől el, hogy ez nem a legjobb haladási irány, akkor azon elgondolkozik az illető és változtat, vagy pedig ellenkezőleg, szándékosan fejleszti azt az irányt.
    Ha mindenképp értékeltetni akarja az ember a fotóit akkor arra ott van a fotózz, a fotósok világa, a fotósklub, fotorace és még mittudomén milyen oldalak. Na ott kötelező értékelni, egyébként nem tölthetsz fel és az anonimitást biztosító oldalakon őszinte véleményeket kapsz. Régebb én is töltögettem egy pár ilyen helyre, de miután szépen sorban azokat a véleményeket olvastam amelyeket előre megjósoltam magamban, úgy gondoltam nincs értelme. Ekkor kezdtem el a blogolást. Nem mondhatom, hogy nem érdekel már mások véleménye, de úgy érzem, hogy ha állandóan a véleményekre hallgatok akkor sablonos, másnak megfelelni akaró képeket, korlátok közé szorított fotókat fogok egyre inkább csinálni. Persze eredetit alkotni nagyon nehéz tudom és akarata ellenére is próbál az ember valami ideálnak megfelelni, ebből kéne valahogy kitörni, persze az ízlésesség keretein belül.

    VálaszTörlés
  9. Szerintem a Pixi el van tévedve. Már ami a saját giccseit illeti. Bár, ha azt nézük hogy a giccs is művészeti ág (na jó, csak ha nagyvonalúan nézzük) és a művészet izlés dolga (is), és ehhez hozzá adjuk azt is hogy izlések és pofonok - szerintem a giccs a pofonok kategóriájába tartozik. Ráadásul ezt általában az kapja, aki nézi, és giccsnek itéli meg az adott alkotást.
    Vagyis nagyon szubjektív a téma :D - és mindenkinek igaza van, saját szája íze szerint.
    Nekem még így is tetszenek a fenti képek, és ajánlom Pixinek nézzen "igazi" giccset máshol :)))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jajj, hát nem értem, hogy volna a giccs a pofonok földje? Nem inkább a simigálásoké? Nem inkább olyan cukimukizgatás? Amitől ha nem a nekünk megfelelő helyről kapjuk, akkor hányingerünk lesz ugyan (ez lenne a pofon amit bekapunk?), de máshonnan meg direkt jól esik? Hát már hogy lehetne pofon egy csillivilli karácsonyfa, egy gyertyafényes habfürdő likőrős bonbonnal, vagy a Kisherceg édeskés bölcsességei forraltbor mellett, s hadd ne folytassam a sort, mert még ellenségeim lesznek :) Vagy ezeket rajtam kívül senki sem tartja giccsnek? És ugyanakkor tökéletesen elfogadható jónak?

      A bejegyzés azért lett amúgy, mert végigguglizva a giccs szót a magyarban, majdnem tökéletes az egyetértés abban, hogy a giccs az nem jó. A giccshatárt viszont mindenki ott húzza meg, ahol az neki jólesik. És nem értem, miért jó nekünk leszólni a giccset, hogy aztán behúzzunk egy vonalat, de kínosan ügyelve, hogy a saját ízlésünk alá csak fél milliméterrel menjen... de az is lehet, egyedül én nem értem a szót s emiatt hiszem, hogy olykor van jó giccs is. És azt is észrevettem, hogy a kérdéstől az emberek érezhetően feszültek lesznek. Na ez mitől van vajon?

      Törlés
    2. Hát a gyomronrugás-ízű-pofontól :D
      Én még mindig azt látom hogy a giccs mindenkinek más. És jó lecke toleranciából, a másság elfogadásából. Ha valakinek a manele a műfaja, miért lenne ő attól kevesebb mint én? Ha valakinek a nappalijában ott díszeleg a Szöktetés a Szerájból, attól már más rendbe tartozik? De kik is vagyunk mi, hogy rendeket állitsunk fel és romboljunk le?
      Ráadásul mi közünk ahhoz, ki hogy éli az életét és mi esik neki jól - látni, hallani, nézni? :)

      Törlés
  10. Az Utazások történetének leghosszabb hozzászólás-szálának vagyunk a tanúi :) Eddigi hozzászólásokból és főleg face2face beszélgetésekből, mi is úgy látjuk, mindenkinek más a giccs. Evvan, belenyugszunk, mint ahogy Pythonék mondanák: - Mindenkinek más és más a giccs! Grimpix: - Nekem nem! :)

    Emellett Pixifári Citruska utolsó mondatával teljes mértékben egyet ért - elvben, vagyis néha a kisördög, vagy kismajom (kinek mi) úgy érzi, igenis jobban tudja a tuttit. Gondolom a tolerancia dolog, pont arról szól, hogy ezt a kisördögöt rövid pórázon tartsuk.

    A rendekről meg rombolásról amúgy az jut eszembe, amikor Popper Józsefattilát szavalt új értelmet mutatva Pixinek a versben - Maradj fölöslegesnek, a titkokat ne lesd meg - nem idézem tovább, de az egész erről (is) szól(hat). Ilyesmire gondoltál? Lehet, hogy jó kivonulni a tevőlegességből - én nem tudom, de mindenképpen nagyon laocesnek gondolom ezt az attidűdöt. Ezért a bölcs ismeri magát, de nem ismerteti, szereti magát, de nem szeretteti, neki nem a távoli kell, hanem a közeli stb.- egy olyan világnézeti kérdés, amiben a pl. a giccs-probléma valóban irreális.

    Azonban a bloggerek és általában az európai önjelölt magamutogatók, relatíve távol esnek a kínai megmondóember bölcs-ideáljától és mint ilyenek, szeretnek belekotyogni abba, hogy mi a tészta. Piszkálják azokat a titkokat, vádolnak, fogadkoznak, s komiszak is magukhoz, de főleg másokhoz. Egyik felől építik, másfelől rombolják a közízlést, vagyis azt a valamit, amit aztán közízlésnek neveznek, akármi is legyen az. Nemé? :)

    VálaszTörlés
  11. Amikor megnyomtad a gombot, hogy Közzétesz, pár perc múlva a bejegyzés végén jártam. Szerettem volna első lenni a hozzászólásokat tekintve és "megmondani az őszintét". Azóta most értem a megjegyzések elolvasásához. Fölösleges maradtam, nem volt nehéz, bár célozgattátok a kívülmaradtakat. Nagyon letisztult fogalmam van a giccsről. A giccs olyan személyi nézőpont szerinti valami, mely az egyén belső világából áradó értékrendet érintkezéskor smirgliként súrolja és minél szemcsésebb ez a smirgli, azaz színvilágban, formájában, összességében ellentmond formálódó (időben változó)személyiségünknek, annál inkább használjuk rá a "javából" jelzőt.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tán tizenöt napos időhurokba keveredtél? Nálam szabad ám elsőzni is hozzászólásban;)

      Törlés
    2. Elszörföltem másfele és nem jutott eszembe. Majd leszek még első is, igérem!

      Törlés
  12. UI: gondoljon mindenki vissza az első lepkefotóira és a jól sikerült naplementés képjére, titokban fostuk le magunkat, "az anyját milyen hasítottam". A természetadta színvilág és harmóniában jelentkező dolgok nem lehetnek giccsesek. Csak mi már annyira kikupáltnak érezzük magunkat, hogy az élénk fűzöld cigányosnak tűnik, karcolja a bennünk lerakodott rozsdát és döntünk: nekem ez nem kell, pfujj.

    VálaszTörlés