Nincs könnyű dolga a laikusnak, amikor az ebru-művészetet, és az európai, vagy nyugati papírmárványozást, esetleg a suminagashit (lebegő tinta) akarja elhelyezni a kézmíves foglalkozások, vagy esetleg a művészetek mátrixában. Leginkább azért, mert a derék kézmívesek még csak-csak, de a tartalomgyártók zöme leginkább keveri a fogalmakat.
Mindenesetre egymással nagyon rokon fizikai erőkkel (például felületi feszültséggel) operáló módszerekről van szó, amelyek számos ponton eltérnek egymástól, viszont sok más szempontból igencsak hasonlóak:
- például a víz, mint transzferközeg az ebruban és az európai változataiban általában sűrített (karragén, metil-cellulóz hozzáadásával)
- a festékek is eltérnek, a török módszer organikusabb, tradicionálisabb, ökörepével folyósított a kínai-japán meg kifejezetten sajátos (sumi tinta), az európai meg mindent használ, amit csak talál (akrilt, olajat, ételfestéket, alkoholos tintákat, mosogatószert, photo-flowt, lakkot, bármit)
- a módszerek formavilága, a formák kontrollja is jelentősen eltér a fújkálástól a részletgazdag rajzolatokig, illetve szabálytalan márványszerű mintákig
- a papír kezeltsége (például timsóval) szintén fontos különbség a módszerek között
- a módszer eredeti céljai, a spirituálitás, a művészet, vagy maga a könyvkötészet.
Az igazi sumi ink méregdrága, mert különleges olajok koromját, állati eredetű ragasztókat és illatokat használnak hozzá és a derék japán szakemberek mezítláb tapossák tökéletesre, hogy azzal spirituális mátyikálásuk tökéletes élmény legyen (rengeteg videón topognak mezítláb a festéken a derék japán mesterek). Mi ennél földhözragadtabbak vagyunk és pláne sóherebbek.
Itt egy kis áttekintő a paper marblingról, nagyon szép illusztrációkkal, itt egy másik, rendszerező cikk. Itt meg a japán és a török márványozás különbségeit firtatják. Itt meg egy technikai összefoglaló, számos módszerhez.
 |
| Egyes papírtípusok egyszerűen alkalmatlanok a márványozásra |
 |
| Kezelés nélküli vékony offset-papírok |
1. Papírok
Sokféle papírt kipróbáltunk. Legjobban a készletekben kapott papírok viselkedtek, kiemelten szép volt a Lidlis lakk-marbling szett papírja. Sajnos ezek kezeltségéről semmiféle információnk nincs, ezért reprodukálhatatlanok számunkra.
Kipróbáltuk a 70 grammos sima offsetpapírtól kezdve a krétázott papíron át, a különféle rajz és akvarellpapírokat is, de leginkább a tintasugaras fotópapírok váltak be. A papírokat összehasonlítottuk úgy is, hogy natúr, meg timsó-bevonattal is (mordant - festék megtapadását segíti). Tapasztalatunk szerint a bevonat minden papíron, még a fotópapíron is jobban teljesített, sőt a kétszeres timsó-bevonat jobb volt, mint az egyszeres.
Módszerfüggő, hogy kell e egyáltalán "vastagítani" a vizet, de ha kell, állítólag a karragén (E407) a jobb választás, viszont nem annyira tartós az oldat (pár nap). Azok a készletek, amik folyadék formában szállítják a közeget, nagy valószínűséggel inkább metil-cellulózt használnak, mert jobban eláll. Mivel pont volt egy másik projektünk miatt xantángumink, ezzel is tettünk próbát, érdekes, de nem túl ígéretes eredménnyel. Valószínű másnak is eszébe jutott, tudnánk róla, ha érdemes lenne ezt használni. Mindenesetre a festék lesüllyedését elég jól gátolja, és a fraktálos festék-vezetése is érdekes adalék. Felmerült még a kukoricakeményítő és egyéb anyagok használata is, de ezekkel konkrétan mi nem kísérleteztünk.
 |
| Xantán-közeg |
Szokták még emlegetni, hogyha a festék nagyon süllyed, akkor a desztillált víz a megoldás, mi nem próbáltuk. Felületi feszültség-rontónak meg mindent kipróbáltak már az interneten, ami csak kéznél van, főleg folyékony mosogatószert, photo-flow-t, de a feketeöves, tradicionalisták ökör-epét is.
3. Festék
Festékből bármit érdemes kipróbálni, akril, gouache, vízfestékek, lakkok, olajfestékek, de fontos a magas pigmentáció, mivel nagyon szét fog terülni. Nem jó magasról cseppenteni, ecsetet nem szabad a vízfelület alá dugni (tinta lesüllyed). Akril tinta amúgy is hajlamos a lesüllyedésre.
 |
| Ahány festék és ahány közeg, annyi viselkedés |
4. Eszközök
Bármi, amivel a vízfelületen szétterült festéket irányítani lehet. Legyező, szívószál, fogpiszkáló, fésű.
Itt pedig egy izgi videó, amiben bevallják, hogy a tigrisminta annyi tényezőn múlik, hogy inkább alkímia, mint művészet, és a mesterek nem véletlenül őrzik a pontos tudást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése