2015. aug. 27.

Vaskapu

A Vaskapu, és Kazán szoros elnevezések izgattak egy darabig, de aztán rájöttem, hogy a Galambóci-és Sip-szoros se sokkal különb név (a dunai áttörés két vége), aztán azok eredete mégsem érdekel. Talán az valószínűbb, hogy fortyogott benne a víz, és nem a gőzhajók roncsai miatt, de fejtse meg más. Hogy a Duna hogyan festhetett, mielőtt Széchenyi merészet álmodott volna, azt el nem tudom képzelni, Arany embert meg olvasson az, akinek két anyja van, Jókai harminc éve se volt felhasználóbarát. Már háziolvasmányban is büntetett rendesen. 

Mi Szörényvárnál (Drobeta) támadtunk, csak átrongyoltunk a városon, viszont 2006-ban egy gyakorlaton végignéztük Drobeta szánalmas múzeumát, és a hajózás miatt kigyomlált Apollodor-féle híd megmaradt pilléreit is. Meg még néhány pisiszagú római romot is, azt hiszem. A románok nagyon büszkék erre a hídra, ami ugye 105-ben készült, hogy ezáltal 106-ban a győztes Traianus és  a lúzer Decebal véres nászából megszülessenek, mint nép. Na mindegy, haladjunk.

2006-ban az erőműbe (Vaskapu 1) is bejutottunk, a múzeumot hál'istennek akkor sem kelletett megnézni, de a termelésben izgi volt. Kár, hogy nem fotózhattunk. Éppen kibeleztek egy turbinát, hát nem volt kicsi, egy tízemeletes simán belefért volna, akkora üstben kavarják itt a villanyt. A vízbűl veszik ki a wattot. Talán hat darab volt a románoknak és hat a szerbeknek. Az egész betoncucc remegett a lábunk alatt a víz nyomásától. 

Na innen Orsova következett, amit 2006-ban töviről hegyire, de most csak egy kicsikóla erejéig jártunk be, mert igyekeztünk Dunatölgyesre (Dubova), hátha elcsípünk még egy sétahajókázást. Kár volt, mert a Decebal-szobor mellett éppen térdenállva nem könyörgött csomó sétahajó-társaság, hogy őket válasszuk.
Az attrakció abból áll, hogy töviggázzal végigrohan a csónak a Mraconia öböl bejáratánál a Dragan-szobor alatt, aztán irány a Nagykazán-szoros. A Mraconia kolostor mellett úgy elmegy, hogy objektívet se bírsz cserélni, sőt, ha pislogtál vége, lemaradtál, aztán a Veterán-barlangnál megáll (6 RON - 3 perces idegenvezetés - 2 osztráknak öltözött próbababa), de csak ha van érdeklődő, innen megint töviggáz, majd besünnyög tíz métert a Ponicova barlang szájába is és tegyed vissza. Nincs egy óra, mindez 30 RON. És persze a Traianus táblát nem mutatják meg. Vannak lustább csónakok is, inkább azokat válasszátok. 


A Mraconia-öböl a Dragan csinálta Decebal szoborról hírhedt. Magas labda, az igaz, de most nem fikázzuk, nem sokkal cikibb, mint a mi Pléhkrisztusunk. Minket amúgy sem érdekelt, nem a mi történelmünk. De a románok élvezték, pedig aztán pláne nem az ők történelmük. 

Dunatölgyes (Dubova) tíz év időutazás visszafelé. Vadkemping, szemét, igénytelenség, mellette sokcsillagos kispanziók. Nincs átfogó turisztikai koncepció, mindenki egyedül próbál meg boldogulni. Magyar szó egy szál se. A turizmus a dunai béka feneke alatt. Üzlet egy, a falu túlsó végében, de legalább olcsóság van. De az nagyon. Egyötven a kávé, mikor ittál ennyiért utoljára, mi? Mi a hajóstársaság telkén ingyért sátrazhattunk. Mondjuk budi az nem volt, viszont ott folyt a Duna.

Este még kiugrottunk a Nagy-Csukárra és végigjártuk az összes kilátópontját. Pár órás út sok döglődéssel együtt. Az ösvény a falu nyugati végéből indul, alig van szintemelkedés, mert csak a hágótól kell felmászni, viszont lelátsz a Duna szintjére. A jelzés követhető, de szétágazó, inkább az OsmAndot használtam. Azt mondják érdemes esti órát választani, mert sok a vipera, mellesleg a fények is jobbak. Most nem, de 2006-ban láttunk viperákat.

Ha ide visszajövünk, az vagy kajakkal lesz, vagy viaferrátázni, de erről még a dubovaiak nem hallottak. Mi viszont a Csukáron tíz perc alatt beruháztuk ide egy-két lottóötöst és meg is gazdagodtunk szépecskén mint via-ferrata-bárók. Dubovát, vagyis Dunatölgyest elhagyva a nagy semmi következik, innen nyílik egy mezei út balra, ami a Ponicova-barlang szárazföldi bejáratához visz. 2006-ban asszem bemásztunk a Duna vizéig, de nem emlékszem már mit mondtak, át lehetne e búvározni a szorosba. Úgy emlékszem nincs lezárva, szabadon mászható. Most kihagytuk.

Az út a szoros mentén nem forgalmas, de a határőrök azért megállíthatnak, elvégre mégiscsak itt van az Unió végbele.

A Tri-kuleról (Háromtorony-vár) nem derült ki, hogy mikor és ki építette. A románok azt írják, ők csinálták, de én nem hiszek nekik a Traianus-sztori óta. Szóval valami magyar végvár, úgy 1400 környékén. És csak két torony látszik ki a vízből.

Ezen meg mi a felirat?
Aztán a Baross-tábla, csuda ölt meg, hogy ez megmaradt a múlt rendszerben. A Szechenyi-út nagy része természetesen a víz alatt van, mint szemben Traianus útja is. A történelem vicce, hogy az erőmű végül megoldotta a hajózási gondokat, de betemette az elődök munkáját. Majd a Babakáj szikla, ami az egyik legenda szerint egy hisztis vénasszonyból lett mégis Nagyapó-sziklának fordítják. Ezen végképp nem tudom mit kellett nézni, vannak itthon a szekrényben szebb köveim. Ez már Kozlatelep magasságában van, ahonnan a László-várat is meg lehet közelíteni. Pillanatra az útról is látszik a rom. Jelzés persze nincs, de a helyiek szívesen megmutatják kinek az udvarán kell átgyalogolni. Mi csak szolidan várromot kerestünk, próbáld ki mi lesz, ha magyar várat, vagy Lászlóvárat keresel. A Galambóci várat innen is le lehet fotózni, csak legyen teleobjektíved.

Nekünk ennyi volt a szoros, még jót zabáltunk Ómoldova nyugati végén a hegyre épített Duna-panzióban, aztán szevasz Duna, minden kipipálva, ide se jövünk ebben az életben. Olvassátok Pereit, ha többet akartok.

7 megjegyzés:

  1. Jók a képek, szöveg, story, stb minden összevág rendesen. Csak latom Jókaival nem vagy kibékülve, pedig tudhatnád, hogy a leg olvasottabb magyar író a mai napig is, és holnap is!

    VálaszTörlés
  2. Jók a képek, szöveg, story, stb minden összevág rendesen. Csak latom Jókaival nem vagy kibékülve, pedig tudhatnád, hogy a leg olvasottabb magyar író a mai napig is, és holnap is!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Há mert kötelezőőőőő! :) Azért megszámolnám mondjuk a mi korosztályunktól fölfele hányan olvassák el a másodikat önkéntesen, mondjuk mert megszerették a kötelező miatt. Ha 5-10%-nál többen, megeszem az Arany embert, mondjuk 3 pontos betűmérettel kinyomtatva, 50 grammos papíron, nem fog jobban megterhelni, mint olvasva :)

      Törlés
    2. Jajjna, miánnad belenéztem az aranyemberbe, s há véletlenül nem elolvastam az első részt? :) Mostmá nemcsak azt tudom, hogy nézett ki a Duna, hanem azt is, hogy kinek milyen volt a szemöldöke, meg ki milyen bagót rágott.

      Törlés
  3. Azért ne pont az aranybácsi legyen a fő olvasnivaló, vannak sokkal jobb művei Mór bácsinak!

    VálaszTörlés
  4. Grimpix
    Talán itt többet megtudhatsz a Dunamenti várakról:
    http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Na jól van, ők se tudják biztosra, pedig profik, idézet az Elemér linkjéről:
      "Más szakírók – így pl. Engel Pál – viszont Szinice várával azonosítják a Háromtornyot, és ma is ez az általánosan elfogadottabb nézet. Engel szerint valószínileg 1419 után épült ez az aldunai végvár. 1429-35 között a német lovagrendé. 1437-ben Tallóci Frank szörényi bán honorbirtoka. " Hanem az azért sokat elárul, hogy nincs kitáblázva, a románok sem érzik igazán magukénak :)

      Törlés