 |
| A dpreview Nikon D5000 ábrájára behúztam a segédvonalakat. 38-tól 200-ig a középső 4FÉ, 0-6 illetve 235-255 között pedig a legsötétebb és legvilágosabb fényértéket jelölöm. |
Ansel Adams megmutatta az irányt. Balra exponálunk, jobbra hívunk. Kész. Még jó, hogy a digitális világban nem kell kidobni minden régi tudást, csak az előjelet kell megváltoztatni. Tehát jobbra exponálunk, balra meg kidolgozunk. Megírták az interneten, tehát ez biztos.
De most miért? Balra található a dpreview teszteredménye, mely méreteiben szűkebb, de jellegében hasonló "S" görbét fest, mint a saját méréseim.
Jól látszik, hogy a világos tónusok meredekebben érnek véget, mint a sötétek. Ha fél fényértéket pluszba tévedünk +4FÉ környékén kész a baj, elment az egész a pi... hmmm... pixeltúlcsordulásba. Ezalatt a sötét zónában nagyvonalúbbak lehetünk. -4FÉ helyett, hopp, -5Fé lett? Mit számít az, ki nem sz... hmmm számol vele?!? Na ez az a pont, ahol sokáig úgy gondoltam, hogy ellentmondás van. Minek jobbra tolni az expozíciót, hogyha baloldalt sokkal több mozgásterünk van? Ez azonban hibás következtetés volt.
A gondolatmenetet egy 8 bites JPG-re alkalmazzuk, az egyszerűség kedvéért. Ez ugye 28, nevezzük ezeket 256 tónusnak. Mint látható az ábrán, ISO200-nál a dinamika nagyjából -5FÉ és +4FÉ között van (durván 11FÉ átfogás).
-2FÉ és +2FÉ között a görbe szinte egyenes, a középszürkétől mindkét irányba kb. 40-40-40-40 jut minden egyes fényértékre a 256 tónusból. (na jó, a -2FÉ azért valamivel kevesebb) Mondjuk marad 256-160= 96 tónus a maradék 5 fényértékre (-2FÉ-től -5FÉ-ig, illetve +2-től +4-ig). Látható, hogy az átfogásunk középső része (kevesebb mint a fele) használja a tónusok szinte kétharmadát. És innetnől már jelentős különbség van a világos illetve a sötét tónusok között is. Mert amíg a -2FÉ és -5FÉ közötti tartományra (3FÉ) kb. 36 tónus jut, míg a +2FÉ és +4FÉ közöttire (2FÉ) kb. 60.
A gondolatmenetet egy 8 bites JPG-re alkalmazzuk, az egyszerűség kedvéért. Ez ugye 28, nevezzük ezeket 256 tónusnak. Mint látható az ábrán, ISO200-nál a dinamika nagyjából -5FÉ és +4FÉ között van (durván 11FÉ átfogás).
-2FÉ és +2FÉ között a görbe szinte egyenes, a középszürkétől mindkét irányba kb. 40-40-40-40 jut minden egyes fényértékre a 256 tónusból. (na jó, a -2FÉ azért valamivel kevesebb) Mondjuk marad 256-160= 96 tónus a maradék 5 fényértékre (-2FÉ-től -5FÉ-ig, illetve +2-től +4-ig). Látható, hogy az átfogásunk középső része (kevesebb mint a fele) használja a tónusok szinte kétharmadát. És innetnől már jelentős különbség van a világos illetve a sötét tónusok között is. Mert amíg a -2FÉ és -5FÉ közötti tartományra (3FÉ) kb. 36 tónus jut, míg a +2FÉ és +4FÉ közöttire (2FÉ) kb. 60.
Az tartomány végein még nagyobb az eltérés. Míg a legsötétebb fényértéket alig 6 szomorú tónus reprezentálja, addig a legvilágosabbat legalább háromszor ennyi. Na ez az amiért jobbra exponálok.
Van egy másik oka is, hogy jobbra húzok, de az sem a politikai nézetem miatt, az oka: a zaj. De most psssszt! a zajt majd később :) ne zavarjuk azt aki bealudt...
A fentiekkel kapcsolatban támadt bennem némi kétely, de ezeket szeretném, ha ti fogalmaznátok meg, s aztán megbeszélhetnénk. Már ha valaki ébren maradt eddig.
Megint számok:), ez nagyon fa..hmmm fantasztikus és hasznos beszámoló de a fotóidat is akarom látni.Tegyél már fel egy legalább tizenötéveset, plíííz !
VálaszTörlésTizenötévest? Zárassam be magam - mi? :)
TörlésElég tüzetesen átolvastam a cikket és a dinamikáról szólót is. Már mástól is hallottam, hogy inkább pozitív expókorrekciót használ(remélem nálad is a jobbra exponálás ezt jelenti). A Nikonok a kiégett részeket mutatják visszanézéskor, azt hiszem én ezért vagyok kényesebb a kiégésekre. Az az igazság, hogy nem tudom, hogyan lehet a kiégett részeken a részleteket utómunkával visszahozni. Ha tudnám akkor nem idegesítene a kiégés.
VálaszTörlésRAW-ból. A JPG-re a géped által rádobott gamma görbe előttre jó visszamenni.
VálaszTörlésÉs persze csak akkor érdemes jobbra lőni (pozitív korrekció), hogyha van is hely jobbra. RAW-ot használsz?
Mindig raw-ban fotózok, amikor nem fontos ez akkor is, mert elfelejtem átállítani. Azért az egészen részlettelen, masszív kiégett részekből mint pl. egy kiégett égbolt vagy beltérben egy ablak ami sokkal világosabb mint a benti környezet vagy a hó, nem hiszem, hogy valami részlet visszahozható lenne még raw esetén sem. De ha igen akkor érdekelne a dolog.
TörlésHát nem tudom, a "nincs miből" nem lehet visszahozni, láttad, hogy a világos részeknél milyen meredeken/hirtelen megy át túlcsordulásba az egész. De ha gondolod kipróbálhatjuk nekem mennyire sikerül. Ha gondolod küldj át egy olyan RAW-ot, ami véleményed szerint alig egy kicsit van csak kiégve, de már nem tudsz részletet tenni bele. Hátha van különbség a módszerünk között, bár akkora nem hiszem, hogy lenne.
TörlésA felhőimet például lapos, semmilyen égből szoktam kiszűrni, bár néha nem tudom egyetlen lépésben megoldani. Ilyenkor a RAW-ból két változatot kavarok, egyet az égnek, egyet meg a többinek, s ezeket maszkolgatom össze. De ezekben sosincs kiégve teljesen az ég.
TörlésJPG esetén amúgy a netes tanácsok ellenére se lőnék egy keskenyebb, mondjuk 4-5FÉ terjedelmű témát jobbra. Sőt engem a fenti gondolatmenet inkább arról győz meg, hogy egy világosabb témát, mondjuk fehér lepedőt havas tájban, kimondottan középre tegyek, s majd utómunkával toljam el jobbra. JPG esetén ofkorsz.
VálaszTörlésRAW esetén újra kellene ezt gondolni, mert ott lineáris a dolog, jobb oldalt több infó van a 12 bites terjedelmen, mint pl. középen. Asszem :) Tehát ott megint jobbra érdemes lőni a fenti példát. Ha nem unom el, annak is utánajárunk :)
Kiégett részt (ha van még valami jel) lehet PSHP-ban is állítani, nem feltétlen szükséges a RAW layerezése. Készíts szelekciót nagyobb feather megadásával a kiégett részre, majd az Image/Adjustments/Shadows/Highlights-ban a sötétet lehozod nullra, a Highlights-ban állítod az Amount opciót, amig kellően visszatér a rész, választhatsz (More Options-ban) + tónus és + rádiusz machinálást, melyekkel vissza lehet hozni kiégett részeket a méltán nagyszerű és legyőzhetetlen PSHP-ban, akár JPG, akár PNG, akár TIF akár akármi, csak legyen RGB-n a kép. (CS/IPG)
VálaszTörlésIgen, ez is jó, sőt jobb, mint a görbékkel csinálni, mert több szempontot figyelembe vesz. Erősen sávosodást eredményez, ezért volna jó 12 bitből kiindulni, de ha nem kell nagyon beavatkozni, akkor nem vevődik észre szerencsére. Én is gyakran használom, két esetben, egyből JPG-ben, ha a kép nem olyan fontos, vagy RAW feldolgozása után, a lokális kontrasztok finomhangolására, mert sokkal jobban kontrollálható, mint a RAW csúszkája, amit meglehetősen bénán kezelek.
Törlés