Skálák: Dúr-moll

Nem zenészként tegyél egy próbát, keress rá a skálákra, és az tuttifix, hogy pár órás keresés után se leszel sokkal közelebb a témához. Egyszerűen a derék szakemberek képtelenek átadni a tudást. Az a gyanúnk, hogy ők se rendszertanilag látják át, csak érzik és emiatt használni is tudják, emiatt az lehet az illúziójuk, hogy értik is. A mi vergődésünk sem egy rendszertan. Csak foggal és körömmel tépjük a zene testét és ezekből a falatokból próbálunk következtetni az egész nagy természetére. 

A továbbiakban az alap skálákat próbáljuk megérteni. Azt már elfogadtuk, hogy a skálákat szoros kapcsolat fűzi a kvintekhez.

Tehát ha a mindenkori alap C-től (C-dúrskálától) indulunk jobbra és balra kvintenként, akkor jobbra minden egyes lépésben egy új keresztes hanggal, balra meg egy b előjegyzésekkel bővül az új skálánk és mindkét irányba haladva egyszercsak elérkezünk a F# vagy Gb hanghoz (temperáltan ez ugyanaz a hang). Na, ha ezt a sort körré csavarintjuk, az a kvintkör:

Forrás

Ez egy elég komplex megjelenítése a kvintkörnek. Ahogy haladunk a szövegben, néha érdemes lesz ide visszagörgetni.

Kulcsszavak: hangnem, amit meghatároz az alaphang (tonika) és a megfelelő hangközökkel, a kromatikus skálából kiválasztott hangsor (skála) 7 hangja. És az erre építhető akkordok a nyugati zenében. Például, amikor a Quimby azt énekli, hogy G-dúrban zúgják a fákon a kabócák, vagy a Prosectura azt énekli, hogy fingottam egy jó nagyot á-mollban, akkor erre utalnak. Vagy Hogy én egy Bunkó vagyok És G-dúrban vagyok!

A kromatikus skálából (12 hang), ha minél egyenletesebb eloszlásban választunk ki 7 hangot, akkor 5 egész hangtávolságunk (nagyszekundunk) lesz és 2 félhangtávolságunk (kisszekundunk) a skálában. Mert 12-ből 7 az 5. Ezeknek a hangközöknek a skálán való szétszórása okozza a dúrságot és mollságot (meg csomó mindenséget).

Megtévesztő, hogy a hangnem és a hangsor gyakran összekeveredik a magyarázatokban. 

További megtévesztő dolog az előjegyzés, hogy a zongorán fekete billentyűvel jelölt valamik lehetnek keresztes vagy b-s előjegyzésűek a kottában, amiben valamiért nem minden hangnak van saját neve és saját helye.  Vagyis például egy hang lehet C# és Db, ami bár a valóságban nem biztos, hogy ugyanaz a hang (ha matematikailag végig zsonglőrködjük a hangarányokat), de temperált hangolásnál, pont ugyanazt a billentyűt vagy bundot jelenti a gitáron. De ennek nem jutott a kottában hely, vagy a C-ből, vagy a D-ből képezik, ami csak megnehezíti a zeneelméletet. Hogy ez az előjegyzéses szokás kialakult, az rendkívül sajnálatos, de ha egyszer a kottában csak a törzshangoknak van hely és ilyen idétlen szabályrendszer van rá, akkor ezzel kell együtt élnünk.

Például az F-dúr esetén:

Ahol szükség van az A és az A# hangra is. De ha a kotta elején kereszttel felemeljük az A-ból az A# hangot, akkor szegény zenésznek nem lesz A hangja a kottában. Ezért az A és B közötti félhangot B-ből egy b előjegyzéssel szállítják le. Biztos van más indok is erre a kettős használatra, de előbb-utóbb a gitárosok lázadása eltörli ezt a marhaságot. 

Dúr skálák

Ebben a videóban elég logikusan (?) levezeti a C-dúr skálából a többit. Ugye a dúr-skála, egész-egész-fél- egész-egész-egész-fél hangközök sorozata (5 egész és 2 fél). Azért pont ez az elosztás, mert csak. (Itt a görögök diatonikusai kapcsán azért valami nyomot találtunk az eredetére) Értelemszerűen, ennyi hangköz 8 hang között lehetséges, tehát a skálában az alaphang oktávja is szerepel, mint nyolcadik hang (oktáv - pedig ha jól összeszámoljuk csak hat-táv, de mindegy).

A dúrság másik fontos jellemzője, hogy a harmadik hang nagytercre van az alaphangtól. (Ezt a gitárosok a legfelső húron képzett barre akkordoknál a fákjús ujjukkal fogják. Ha nem fogják akkor az alatta levő kisterc szól és az egy moll akkord.) A C-dúr skálán még egy olyan hely van (a C-n kívül), ahol két egész után fél hang jön, ez pedig a kvintje, a G (a kvint-körön jobbra az első - micsoda véletlen egybeesés). Tehát a C-dúr skála utolsó négy hangja lesz az új G-dúr skála első négy hangja. 

Igen ám, de, hogy kijöjjön az  egész-egész-fél- egész-egész-egész-fél sorozat, a hetedik hangnál, az F kevés, mivel csak fél hangra van, még egy fél hanggal több kell, ezért kereszttel megemeli és a Fisz kerül a sorozatba. Tehát a G-dúr skálában, a kottában egy kereszt szerepel, ami az F-ből Fiszt csinál.

Innen tovább szintén a G-dúr skála utolsó négy hangjából (a kvintjétől, D-től hátrafele) származik a következő, a D-dúr skála, ami hozza magával a Fisz-t, mint keresztes hangot, illetve, hogy megint kijöjjön a dúrra jellemző hangköz-sor, lesz benne a hetedik helyen C-ből egy Cisz. Tehát a D-dúr skála két keresztes a kottában.

Tovább az A-dúr skála ugyanígy, ebben már három keresztes hang lesz (Gisz), és ez a logika végig.  Minden következő skála gyarapodik egy keresztes hanggal, vagyis a B-dúr skálában (germániában H-dúr, de ez minket csak félrevezet) már mind az 5 igazi  keresztes hangunk megjelenik. 

A Fisz-dúr ilyen szempontból egy fordulópont (nem véletlenül van a kvintkör C-vel átellenes részén), mert itt is csak 5 keresztes hang tud lenni, hiszen csak ennyi ilyen hangot ismerünk, de a zenészek ennél fifikásabbak. A videóban a Fisz-dúr skálát minden szégyenérzet nélkül hat kereszttel írja le, ugyanis a hetedik pozícióban megint fél hang jönne ki az E-F között, viszont a kottában az F már keresztes (tehát a kotta hülye szabályai szerint csak Fisz lenne játszható, F nem), ezért azzal a trükkel él, hogy egy hatodik kereszttel létrehozza az Eiszt, ami valójában F. 

Sőt tovább megy és a Cisz-dúr skáláját is levezeti, ahová szüksége van egy hetedik keresztes hangra, a Hisre (B#). Ebben a hetedik skálában már az összes létező hét hangunk keresztes, tehát megint csak egy fordulóponthoz érkeztünk. A kulcspoén ezután hangzik el, miszerint ezt lehetne folytatni, mert lehetne kétkeresztes hang is, de mi értelme, hát ja, de akkor a 6-7 keresztnek se sok értelme volt és így laikusként, a kottarendszer logikája elég ostobának tűnik. Na, de nem a mi dolgunk megreformálni. 

Látjuk tehát, hogy tovább egyre jobban bonyolódna a dolog, mert a Gisz-dúrban már duplakeresztek is megjelennének, hiszen a kottában a G hangra már van keresztünk, tehát a G-t csak F## tudná kódolni. 

De szerencsére nem ebbe az irányba haladunk tovább. A kvintkör logika a többi skálát már b előjelzéses logikával viszi tovább, tehát a Fisz-dúr után nem a Cisz-dúrnak nevezi a következő skálát, hanem Desznek. A kvintkör tetejére ugrunk, ismét a C-dúrról indulunk, de most balra. Ha minden dúr skála az előző skálának utolsó négy hangjára épül, akkor adja magát, hogy a C-dúr skála első négy hangja tulajdonképpen az F-dúr skála utolsó négy hangja. Igen, de a negyedik helyen az A és a B között sok a két fél hang, ezért a B-t leszállítja fél hanggal (Bb).

Tehát az F-dúr skálában megjelent egy b előjegyzés. Ugyanígy haladunk tovább, az F-dúr első négy hangja a Bb-dúrskálának az utolsó négy hangja:

Itt az E-t kell leszállítani fél hanggal, hogy kijöjjön a lépés. Következik az Eb-dúr skálája, majd tovább.

Tehát a kvintkörön balra haladva is leértünk a kör aljára, a Gb gyakorlatilag ugyanaz mint az F#, a Cb meg a B-dúrral egyforma. 

Moll skálák

A kvintkörre a mollskálákat/akkordokat is fel szokták írni. Azokat meg többféleképpen képezhetik. Mintázata: egész-fél-egész-egész-fél-egész-egész. 

Például az előbbi C-dúr skála hangjaiban keressük meg ezt a hangköz mintázatot. A 2. hangról, D-ről nem indulhat a moll, mert lenne benne egy keresztes hang, ami a C-dúr skálában hiánycikk. A 6. hangjáról viszont indítjuk a C-dúr párhuzamos A-moll skáláját. Ahogyan a C-dúr skálában, itt sincs egyetlen keresztes hang sem. Innentől a logika ugyanaz, pl. a G-dúr skála hatodik hangjáról az E-moll skálát képezhetjük és az E-mollban, ugyanúgy, mint a G-dúrban, van egy Fisz, vagyis egy keresztes hangunk.

Másik mollképzési módszer, hogy a dúrskála 3., 6. és a 7. hangját félhanggal leszállítjuk, például a C-dúr skálából így lesz C-moll skála:

Ez viszont tartalmazza az Eb, Ab, Bb, hangokat, tehát az így keletkezett C-mollunk az Eb-dúrnak a párhuzamos mollja (annak is ugyanez a 3b leszállított hangjai vannak. A mollság egyik legfontosabb kritériuma, hogy a harmadik hang kistercre van az alaphangtól, többféle moll van, de a kisterc mindenikben alap. A 6. és 7. hang szűkítése nem feltétlenül (összhangzatos-, dallamos mollok). 

Hát nem egy pofonegyszerű dolog, és megérteni teljesen más, mint megjegyezni. Pláne hallani, és zenélni belőle.