Rézfa fotópapíron

Többféle médiumot is kipróbáltunk ezeknek a rézfáknak a növesztésére. A ChatGPT például ajánlotta az akvarell papírt az itatós helyett, ami egyáltalán nem vált be. Viszont volt nagyon vékony origami-papírunk, aminél azt vártuk volna, hogy könnyebben átbújik rajta a rézfa gyökérzete. De ez a papír sem jött be, ráadásul festéket eresztett, aminek megörültünk, mert így használni tudjuk majd a chemigram projektünkben. 

Hanem akkor az az ötletünk támadt, hogy tintasugaras fotópapírral próbálkozzunk. Ebben a műanyag záróréteg miatt, nem diffundálhat át a papír túlsó oldalára, de hátha a cinkdarab felőli oldalon a kezelt felület anyagában tudnának fejlődni a dendritek. És tudtak. Matt, RC fotópapírt látunk:

Hozzá tartozik, hogy folyamatosan locsoltuk oldattal a cuccot, nehogy kiszáradjon, és legalább két napig, hagytuk növekedni. Jó lett volna a fázisokat is fotózni, amiből kiderülhetett volna, hogy egyes locsolások hogyan befolyásolták a továbbnövekedést (strukturális-, meg színeltérések figyelhetők meg a teljes felületen, amit simán okozhatott az oldat koncentrációváltakozása is).

Ezek után adta magát, hogy a fotó-fóliát is kipróbáljuk. Ami viszont nem vált be, de az is igaz, hogy csak két próbálkozást kapott. 

Ennyiért nem írnánk le a dolgot, de mivel egy ilyen növesztés három napos, most nincs ingerenciánk megismételni, esetleg más fóliákkal is. Viszont a szatén fotópapír, bár az elején úgy tűnt, hogy ki lesz dobva, mert csak maszatolt, a harmadik napra három szép nagy fával lepett meg.

Ezek ilyen ajándék-pillanatok, ugyanis semmilyen kontrollunk nincs fölötte (valószínűleg lehetne, csak mi végezzük tróger módon ezeket a növesztéseket), tehát ezek inkább a boldog balesetek esztétikája, semmi több.