Utazások Porcelánföldön - zagyvaság 2

Látkép a Hargitafürdő legnagyobb, ám nem az egyetlen zagytározójáról.
Egyeseknek türkiz-paradicsom a sárga dűnék között, másoknak gennyes fekély a Hargita testén.

A kép üzenete világos: az ülepítő változatos képe mindenkit vár.

Az alumínium-szilikát kivonása után visszamaradt vasoxidok,

és sok-sok mindenféle ásvány,

pazar földönkívüli látványt hoznak létre.

Vagy éppen egy mediterrán város képét sugallja a felületes szemlélőnek.

A színes szuszpenzió mikrovilágától,a barázdás és árkos erózió makroformájáig,
minden alkalmas lenne földrajzi alapismeretek szemléltetésére.

A kaolint E559 néven, élelmiszer adalékként is használják.
Csomósodásgátlónak.

Néhány fűcsomó erről nem vesz tudomást, biztos kevés a kaolin már a meddőben .

Az ülepítő sok kollégát megihletett. Íme néhányuk:
Lőrincz Csaba, Várday Béla

Hargitafürdő Hejj...

Hargita hejj, ez áll a település bejáratánál román nyelven. 
Határon túli testvéreink láttamozták is, hadd bosszantsa megszállóinkat.
A helyi érdekeltség talán azt jelenti,
hogy igazából a kutyát se érdekli, a helyieken kívül, hogy mi lesz a telep sorsa.

Elvtársak! Itt az idő felfüggesztődött.
A tábla nyelvezete szerint a tűz esetén értesítődnek
a tűzoltók meg a vízművek. A villany megszakítódik.

Tehát minden automata? Nincs is személyzet. Minek is, a telep széthullódik magától is. Hajrá Dinamo!

A gyárból ez az épület úszta meg egyben. Ránézésre, mikor is épülhetett?

Ez meg a zagytározó, ami ha másnak nem is, de katasztrófaturizmusnak tökéletes.
A Balupark egyenesen látványelemnek használja.

Kísértetkastélynak pont jó lenne, de hálni se jár ide a lélek

Mozizni végképp nem...

8, 7, 6, 5... visszaszámlálás

Gerzson

"Gerzsonnal eleinte egykedvűen szemléltük egymást. Azt hittük, soha nem zavarjuk egymás köreit. Ez más oldalról persze azt is jelenti: nem hittük, hogy valaha is összebarátkozunk.

Gerzson nagy szorgalommal szövögette hálóját az ágyam fölötti sarokban, megfigyelésem szerint soha semmit sem fogott, a jó ég tudja, miből élt, mindenesetre ott lakott már egy hónapja. Mondom, nem történt köztünk semmi különös, mindössze egy este mondtam neki, ha éjszaka meg találna csípni, hát nem tudom, mit csinálok vele. Gerzson erre olyan megbántottan hallgatott, hogy elszégyelltem magam. Ne haragudj, Gerzson – mondtam, s tulajdonképpen akkor derült ki, hogy Gerzsonnak hívják." (ez csak részlet, olvasd az egész mesét:  Lázár Ervin - Állattörténeteim)

Ő itt balra Oktopuszi János. Tegnap jött. Mivel előéletéről semmit sem tudok, nyilvántartásba vettem és lefényképeztem a körvakuval. Remélem nem verekedős, a többi pókom olyan filigrán, jámbor jószág. Amúgy ismeri valaki?

Transaquatype - első lépések

Legújabb tintás nyomataidra ráömlött a reggeli kávé, dzsúsz, vagy beleejtetted kedvenc nyomataidat a klotyóba? Nos, sajnos nem fedeztél fel egy újabb alternatív fotó-eljárást, mert már megelőztek. Neve is van: transaquatype.

Az első próbálkozás a túlságosan profi HP tinta miatt hiúsult meg. Ugyanis egyszerűen nem oldotta a víz. Aztán az alkohol sem. Nyilván a marószóda, a sósav és végül a clorox következett, s talán még most is élénk színekben pompázna, ha a papír szét nem mállott volna a kegyetlen bánásmódtól a túlélő tinta alatt. Ha a HP ezért most nekem reklámot fizetne, ne tegye, mert a mezei nyomtató-tintájukról ugyanezt nem tudom elmondani.

A jelen installációk szendvicsben készültek, a 80 grammos papír rostjain ugyanis nem hajlandó átszivárogni a HP festék. A művészi kivitelezés még várat magára, jelenleg számomra teljesen irányíthatatlan a folyamat. Ha nektek sikerült akarva, vagy akaratlan élvezhető eredményt elérni, mutassátok meg.

Occó körvaku - vélemény - 2/2

Az előbbi bejegyzésben vázolt körvaku imigyen fest használatban. Mint látható, Pixi rendkívül élvezi, órákig megbabonázva sütkérezne előtte. A teszteket megtervezés nélkül, vaktában készítettem, bevallom, kicsit már untam az egész körvakusdit, igazából az összeszerelés se végleges, csak összesodortam a drótokat s rácsaptam a fedelet, hogy mihamarabb lássam az eredményt.

1. teljes sötétben ISO400, 1/20s, F5, kb. 20 centiről.
2. teljes sötétben ISO400, 1/15s, F3,5, kb. 40-50 centiről.
Nagylátószög esetén a sarkokba nem jut elég fény.

3. A baloldali természetes fényben ISO400, 1/20s, F5,3
A jobboldali a körvakuval, 1/45s - nem tett jót neki
Távolság 20-30 cm
Ha ennyire érvényesül a vaku fénye (+1 FÉ), már laposabbá válik a kép.

4. Napsütésben a vaku hatása erősen konvergál a nullához.
Mindkét felvétel: ISO200, 1/250s, F8
Távolság 20-30cm
5. A szemben visszacsillanó vaku nem adja azt a tökéletes kör alakú fényt,
ami az ilyen eszközök jellegzetessége.
A szóródási szög a jobboldali képen figyelhető meg.
6. ISO400, 1/60, F4
Ha a természetes fény elég gyenge, szépen kioldja az árnyékokat, derítésre megfelel. Alig észrevehető a vaku fénye, szinte ez az egyetlen kedvező fényviszony ennek a szerkezetnek.

Konklúzió: a szerkezet 44 ledje, csak nagyon kevés esetben segíthet ki. Arra jó, hogy teljes sötétben 20-30 centiről exponáljunk, de egyébre nem nagyon. Inkább tekinthető egy gadgetnek, mint egy fontos fotós felszerelésnek. A felhasználható diódák magas színhőmérséklete nagyban befolyásolja a választható fehér-egyensúlyt, ezzel lehetetlenné (vagy kreatívvá) válik többféle színhőmérséklettel való együttes használata. A fenti példák alapján kijelenthető, hogy a diódák számának ésszerű növelése nem jelenthet megoldást, talán majd az SMD ledek árzuhanása hozhat áttörést (A fejlámpám egyetlen SMD-je árnyékba alázta a körvakut.). Nem valószínű, hogy sokkal jobb eredményt lehet elérni a meglehetősen drága gyári körvakuval sem, egyelőre érdemes ezzel a technikával szemben lesben maradni.

Amúgy a szerkezet megtekinthető és megvásárolható, mert nekem ugyan nem kell :)