Utókép illúziók

Ezerszer elsütött poén az interneten az utókép. De valamivel izgalmasabb, ha csinálunk egyet-kettőt mi is. Legyen mondjuk az, amikor a fekete-fehér képből látunk színeset. Egyszerű rollowerek következnek,  rátolod az egeret a képre, bámulod a színes pacák közepén a pici keresztet, majd mikor meguntad, lerántod az egeret és a felbukkanó fekete-fehér kép helyett... nos, ha mégis új volna a dolog, nem lövöm le a poént... Jó móka. Grimpixnek tetszett.

Jó színes képet érdemes választani, nem kell sokat polírozni, mert a hatás csupán szemvillanásnyi. Az első képet csupán deszaturálni kell, a második képnek előbb egy Fill 50% (Luminosity összhatásban), majd egy Invert, hogy a színek komplementere éghessen a retinánkba. A grimpix-módszer szerint (kikísérletezve tudományosan) nem árt ezután még egy plusz szaturáció-beöntést is adni, ami kompenzálja némileg a  fakóbb illúzió-színeket. Érdemes tenni a képek közepére egy célkeresztet is, könnyebb összpontosítani a játék során. Nem ártana sötét szobában, fekete háttérrel nézni, de az már a spontaneitás ellen vagyon.

Kis megjegyzés, hogy bár az így leírt módon a legegyszerűbb elkészíteni a képeket, nem árt észrevenni (hátha még valamire jó lesz), hogy voltaképpen a színes változat nagyjából a LAB mód a/b csatornája, a fekete-fehér kép pedig a Lightness csatorna.

Nos a valóság csupán illúzió... de legalább jó színes. Csináljatok ti is hasonlókat. Persze csak ha akartok. 

Középszürke

A középszürkén már sok okos ember vitatkozott az interneten. Nem is szólunk most bele ebbe. A bejegyzésben a középszürkét mint a képfeldolgozó szoftverben megjelenő tónust/színt próbáljuk körültapogatni Grimpix-el.

Az alábbi összehasonlítást érdemes olyan böngészőben nézni, ami képes az ICC színkezelésre. Mint korábban kiderült, ebből a szempontból az IE, utána a Mozilla és csak ezek után a Chrome a jó sorrend. Te is elkészítheted: az alsó sáv Fill 50% Gray, a felső pedig egy Black to White degradé 11 zónára posterizálva (a szélső zónák szélesebbek lettek, azokban nem kell különbséget észlelni). A 11 zóna csak azért pont 11, mert a legtöbb dokumentáció Ansel lába nyomán ennyit használ. Majd meglátjuk érdemes  e más zónarendszert kitalálni. 

AdobeRGB és ProPhotoRGB - egereld meg

AdobeRGB és sRGB - egereld meg

AdobeRGB és Lab (sRGB-be konvertált szimuláció) - egereld meg

Amennyiben a böngésző helyesen színkezelt, a következőket vehetjük észre. Az 50% szürke mindhárom (sRGB, aRGB, ProPhotoRGB)  színmódban RGB128 értéket mutat. De amíg az sRGB és aRGB Lightness értéke 54, addig a ProPhoto (és a ColorMatch, ami itt most ez nem szerepel) L értéke 61. Ez természetes, hiszen a gammájuk 1,8 szemben az előző kettő 2,2-es gammájával (bármit is jelentsen ez most). 

Az egyes zónákban mért értékek.

Tehát az sRGB és aRGB középszürkéje egyforma, viszont különbség látható főleg az I-II zónákban. Lásd a megegerelt fenti skálán. Fontos észrevenni, hogy az RGB értékek teljesen változatlanok (ugyanazokról a színekről van szó), viszont a Lightness értékben eltérések vannak, ez a színkezelés műve. 

A táblázat ezeket foglalja össze, kiemelve a különbségeket. Az alábbi diagramon pedig jól látható, hogy a Lab Lightness értéke lienáris. Az sRGB és aRGB görbéje meg eltér ettől az egyenestől.

Lightness értékek eloszlása a zónákban.

Bár a tesztsorozat a középszürke körüljárását szolgálta, a színterek és profilok használatát is megvilágítja részben. Jól látható, melyik profile melyik zónában erős, hol tartalmaz több tónust. Mindez azonban nem annyira releváns, hogy ennek alapján valamelyik színtér mellett elkötelezhetnénk magunkat. Csak jó tudni róla, hogy ugyanaz a középszürke különböző gammával patkolt színterekben lehet világosabb avagy sötétebb, ugyanakkor ez hatással van nemcsak a színtér színeire, hanem a tónusokra is. 

Az EV kerék CSOKoltat

LV és EV értékekkel számolni fárasztó, főleg, hogyha a fényképezőgépünk 1/3 EV értékeit is figyelembe vesszük. Ezért Grimpix elkészítette nektek (fenét nektek, saját magának) a Csudálatosan Okos Kalkulátort (CSOK). Töltsétek és használjátok, tessék, csak tessék. Mindenkinek jut egy CSOK. 

A neten található más hasonló eszközökkel szemben, ez  feltünteti az 1/3 záridőket és rekeszeket. Az EV skála sajnos nem ekkora bontású, egyrészt mert a matematikája nem teljesen világos még számomra, meg aztán a záridőknél is súlyos kerekítések vannak, amiket szem előtt illene tartani, de azért jó közelítéssel használható. 

Használata:

1. Az ilyen jószágok eredetileg arra készültek, hogy az előbbi posztban található táblázat alapján megsaccoljuk az exponálási feltételeket. Pl. süt a nap ezerrel, akkor az LV15. Ha ISO100 van a gépben, akkor az EV nyilat rávisszük a piros 15-re, jelezvén: ISO100-on az LV és EV ugyanaz. És máris lehet válogatni a rekesz/idő párokból. De ha teszem azt ISO800 van a gépben, akkor az ISO800 nyilacskáját állítom az LV15-re (ekkor az EV18-at mutat) és választok a rekesz/idő párok közül.

2. No de Grimpixnek nem ezért kellett. A fotós szakirodalom (pl. zónázás) általában EV-ben számol. De mivel a Nikon nem hajlandó megmutatni a mért EV-t, magunknak kellene kiszámolni azt a rekesz/idő párból.  A CSOK-al elég párosítani a gép által javasolt értékeket, és máris leolvasható, hogy az mennyi EV is nagyjából. Az ISO csak akkor játszik, ha netalán az LV-re is kíváncsiak volnánk, valamilyen perverz okból. (ez szerintem rizsa, igazából Grimpix se akarja használni, de élvezte megcsinálni, s ezzel a dumával indokolja)

Vannak persze online kalkulátorok is, de egészen megbízhatót nem találtam. Szóval hiánypótló ez az eszköz, na. Sokszor fogjuk még használni a naplóban a CSOK-ot.
Szevasztok. CSOK.

 Lapzárta után: ez az eszköz se kutya ni.

WTF LV vs EV?

EV értékek különböző helyzetekben

Na most az nyújtsa fel a kezét aki úgy gondolja, teljesen tisztában van a fényméréssel, a fényértékkel és az expozíciós értékkel. Grimpix valószínűleg a legelső órákról hiányozhatott (vagy Alzheimer úr pakolta el a jegyzeteit). Úgy is mondhatnám, Grimpix legalább olyan sötét mint... mint egy nullás fényérték (lásd később) és akkor még finom voltam. És mindenki, akinek a fényérték és az megvilágítási érték szinonima: dettó... Az sem vigasztal, hogy Grimpixnél sokkal nagyobb megmondó emberek is keverik a fogalmakat (bár ők lehet ha csak lazaságból).

A fényérték tehát (LV) az az abszolút mutató, ami a témánk fényességét jelzi (a róla visszavert fényt), függetlenül attól, hogy egy kamerával lófrál e előtte valaki, vagy sem. Ugyanabban a megvilágításban egy bujkáló néger LV-je a szénbányában  jóval kisebb lesz, mint egy érett gyapotmező lángoló keresztek fényében (Grimpix nem túl korrekt politikailag)  - ez világos, mert függ a téma reflexiójától. A megvilágítási értékhez (EV) már nem árt egy fényképezőgép is, mivel ez az érzékelő által látott fény mérőszáma.  Ezek között a kapcsolatot pedig az ISO valósítja meg, vagyis, hogy az  adott LV-t mennyi EV-nek látja a szenzor.

  Kamera                         Téma

Megvilágítás(EV) ↔  ISO  ↔ Fényérték  (LV)

ISO100 esetén EV=LV

ISO200 esetén EV=LV+1

ISO50 esetén EV=LV-1

0LV az a fényérték ami ISO100-on F1-es rekesszel 1" exponálást kér. Vagyis 0EV. Hogy miért pont az F1/1" a kitüntetett origó? Hát csak mert...

Az ISO által meghatározott EV-értékkel kell eltérni az F1/1"-től. Ezt rekesszel vagy záridővel tehetjük meg, általában kombinálva, mert kinek van manapság F1-es objektívje... 

A fényérték táblázatok sokfélék, többnyire -6 +18 között próbálják leírni a fényviszonyokat, ahol az LV18 az a vakító fény, amikor megcsillan a Nap a vízen, az LV -6 pedig a csillagfénnyel bevilágított éjszaka. A skála két széle nem véges, s bár ezek nem kimondott fotós témák, kíváncsi lennék a bányászbéka valaga a fekete lyukban, illetve az atomvillanás kábé milyen értékekre esne... Lásd balra fent egy kikopizott táblázat szemléltetőnek.

A szürkelap (*18%) napsütésben LV15. Mivel azt tartják, hogy az átlag kép fényessége (bármit is jelentsen ez) a szürkelapéval rokon, nem csoda, hogy a napsütés, ami ugye LV15, pontosan a sunny tizenhatosnak is a területe. Miért is? Hát mert ISO100-on F16 rekesszel az ISO reciproka nagyjából 1/125s. (igazából 1/100). Lásd a táblázatot. F16 pont 8EV-re van az F1-től. 1/125s pedig 7EV-re az 1"-től. 7EV+8EV az pont 15EV. Tádám.

ISO 100 esetén. Forrás

Ugyanennyi fényérték (LV15) ISO200 esetén már EV16-nek számít, vagyis F16 mellett 1/250-at (ISO reciproka) kell exponálni. Vagyis a 0-tól 16 EV-re kell exponálni, ami ebben az esetben  8EV rekeszben + 8EV záridőben. De lehetne pl. F5,6 (ez már ugye nem sunny-tizenhatos) mellett 1/2000. Mert 0-tól az F5,6 5EV távolság, az 1/2000s pedig 11EV. Annyimint 16 EV. 

És így tovább. Vadul hangzik? Nem az. Párszor megnézed a táblázatot és megy mint a karikacsapás. 

Exposure Value Numbers					Exposure Settings
100	200	400	800	1600	f/1	f/1.4	f/2	f/2.8	f/4	f/5.6	f/8	f/11	f/16	f/22
-	-	-	-	18	-	-	-	-	-	-	-	-	-	8000
-	-	-	18	17	-	-	-	-	-	-	-	-	8000	4000
-	-	18	17	16	-	-	-	-	-	-	-	8000	4000	2000
-	18	17	16	15	-	-	-	-	-	-	8000	4000	2000	1000
18	17	16	15	14	-	-	-	-	-	8000	4000	2000	1000	500
17	16	15	14	13	-	-	-	-	8000	4000	2000	1000	500	250
16	15	14	13	12	-	-	-	8000	4000	2000	1000	500	250	125
15	14	13	12	11	-	-	8000	4000	2000	1000	500	250	125	60
14	13	12	11	10	-	8000	4000	2000	1000	500	250	125	60	30
13	12	11	10	9	8000	4000	2000	1000	500	250	125	60	30	15
12	11	10	9	8	4000	2000	1000	500	250	125	60	30	15	8
11	10	9	8	7	2000	1000	500	250	125	60	30	15	8	4
10	9	8	7	6	1000	500	250	125	60	30	15	8	4	2
9	8	7	6	5	500	250	125	60	30	15	8	4	2	1"
8	7	6	5	4	250	125	60	30	15	8	4	2	1"	2"
7	6	5	4	3	125	60	30	15	8	4	2	1"	2"	4"
6	5	4	3	2	60	30	15	8	4	2	1"	2"	4"	8"
5	4	3	2	1	30	15	8	4	2	1"	2"	4"	8"	15"
4	3	2	1	0	15	8	4	2	1"	2"	4"	8"	15"	30"
3	2	1	0	-1	8	4	2	1"	2"	4"	8"	15"	30"	-
2	1	0	-1	-2	4	2	1"	2"	4"	8"	15"	30"	-	-
1	0	-1	-2	-3	2	1"	2"	4"	8"	15"	30"	-	-	-
0	-1	-2	-3	-4	1"	2"	4"	8"	15"	30"	-	-	-	-
-1	-2	-3	-4	-5	2"	4"	8"	15"	30"	-	-	-	-	-
-2	-3	-4	-5	-6	4"	8"	15"	30"	-	-	-	-	-	-
-3	-4	-5	-6	-	8"	15"	30"	-	-	-	-	-	-	-
-4	-5	-6	-	-	15"	30"	-	-	-	-	-	-	-	-
-5	-6	-	-	-	30"	-	-	-	-	-	-	-	-	-
-6	-	-	-	-	60"	-	-	-	-	-	-	-	-	-

Persze ez is olyan, mint annyi más értelmetlen dolog, ami csak a Grimpixeknek okoz némi földi örömöt. Az életben nem kell már használnod, mert a fényképezőgép úgy állít be mindent, hogy az EV-ről nem is ad visszajelzést. Csak a kézi fénymérők jelenítik m;g olykor az EV értékét. Viszont a szakirodalom annál többször használja, ezért a naplóban is lesz még róla szó.

* a 18%-os szürléről későbbi bejegyzésekben lesz szó

A DNG profilgyáros

Az előbbi cikkben egy Gretag Macbeth színskálára kalibrált D5000 profilt készítettünk az ACR-hez. További örömködések következnek.

A DNG profilgyárosban rengeteg profilt ki lehet próbálni, rányitható bármelyik géppel készített fotóra bármelyik kamerának a színtere. Ez az igazi digitális cross-process :) Két fő csoport van amivel játszhatunk (az ACR beépített profiljai közül), az egyik az Adobe standard beállítása minden egyes kameratípusra. Ezek úgy vannak megoltva, hogy bármelyik típust is használjuk, nagyjából ugyanazt a színvilágot kapjuk. El bírom képzelni, hogy ez a beállítás erősen uniformizál (bármit is jelentsen ez most). A másik csoport pedig, minden egyes kamerának specifikus, kb. 4-8 beállítása, ilyenek, mint Landscape, Vivid, Portrait, Neutral stb. Ezek a CCD színterét olyan módon csapolják meg, hogy az adott témakör színvilágát leginkább megközelítsék. 

Elsőnek a D5100 profiljait próbáltam ki, hiszen ez a jogutódja a D5000-nek. Az eredmény erős eltolódás a lilába. Másodiknak a D90 következett, hiszen állítólag ebből butították a D5000-et. És valóban, ugyanaz a leképezés. Zéró látható különbség. És mi van a Canonéknál? A 450D korszakomban elégedett voltam a színekkel. De Nikonon semmi különös, azért meglep, hogy használhatóak a színei. Kipróbálok még egy Powershoot profilt is, meg egy Leica M8-at, mind színhelyesebbek mint a D5100 cucca.

Kontrasztban legalább a kipróbáltak fele jobb mint a D5000 saját profiljai. Most mi legyen? Megalázzam egy Canon profillal a Nikont? Akkor már inkább a Leicával, az nem annyira ciki.

Nyers RAW, semmilyen beállítás nélkül, csak a camera profiles-t cserélgettük. 

Na most ezen az ábrán nem látszik jól, de egymás után pattogtatva elég jelentős a különbség. A szokásos profilok mellé így még bevesszük a Leika M8 standardját is. Olyan jóféle kontraszttalan beállítás, erősen kontrasztos témáknál még jól jöhet korrekciónak.