2015. aug. 28.

Néra völgye

Minden nyáron, a legváratlanabb pillanatban, pont a leggondtalanabb kánikulában, eljön az a perc, amikor elindul egy szél, ami sem nem hideg, sem nem meleg, éppen csak picivel tart tovább, mint a többi szellő, és lesodor pár lapit elém az útra. Ez a pillanat összetéveszthetetlen, s az idén, pont a Néra völgyében jött, váratlanul, délután öt körül.
- Megjött az ősz - jegyezte meg Grimpix, de nem kellett mondania, én is egyből tudtam. Azóta ősz van.

A Néra völgye egy igazán eldugott hely. Legalább kétszer annyira eldugott, mint a Vargyas-szoros, amivel állandóan összehasonlítottuk. Ismeretek hiányában, találomra a felső szakaszt választottuk, vagyis az Újsopot-ról támadható elejét. Előzetes kutatásokkal ellentétben, nem annyira rosszak az utak, hogy Ómoldova felől megérje Oravicabánya felé kerülni (127km), nemrégiben újították fel az utat Szenesfalu felé, igaz aszfalt nincs, de mindössze 39 km. Az sem kizárt, hogy jövőre aszfalt is lesz itt. Egy jóféle, eldugott erdei úton (kb. mint a leányerdei út) jutottunk el Sopotra, ahonnan kb. 6 km a szoros bejárata (és egyúttal az Ördög tó, ami az általunk bejárt rész legbesztesebb helye). Mi a falu után a hídon átkelve, a patak jobboldalát követtük, ellentétben a térképpel, ami szerint Dristyén át kellene menni a bal parton.
Azelőtt azonban próbatétel van, mint a mesében. Meg kell küzdeni egy nagy bajuszú, igazi öko-terroristával, akinek a földjén keresztül visz az út. Nem vicc, ő maga mesélte. Ha tüzet gyújtanál a telkén a szénása mellett, s elküldene a fenébe, s te erre meglökdösnéd, tutti kivágja másnapra a kerekeidet. Úgy sikerült, hogy e büszke öregúr mezejének széliben, a legjobb helyen, a fák árnyékában, a pataktól pár méterre sátrazhattunk két éjszakát. Cukik voltunk ejsze az öreggel, vagy mi. Még beszélgetni is oda-odajött, hogy elmondhassa, mekkora tapló parasztok más turisták, akik nem mi vagyunk. Innen már csak 4 km unalmas rét van a lényegig, de ennek autóval amúgy is csak a felét lehetne megtenni, kivéve, ha tud a verdád létrát mászni. Van egy csorgó is az út mellett, aztán a szorosban a befolyó patakokból lehet inni, ha mertek. Nekünk nem lett bajunk. Vagyis ejsze nem ettől lett :)


Szóval az attrakció nagyjából az Ördög-tóval kezdődik, van itt egy barlang is, de kötelünk nem volt hozzá. Innen aztán egy istenmáriásan kitalált ösvény vezet végig a patak mentén, néhol 50-100 méteres szintekkel fűszerezve.
Elég sokáig semmi látnivaló, már meg is bántuk, hogy nem az északi részét választottuk a szorosnak, amikor jött néhány barlang, pár falba vágott ösvény, meg egy helyen rövid alagút is. Mindjárt kettő. Na ennek örömére visszafordultunk, bár a szemből jövők emlegettek valami mágikus "Kampókat" lennebb, amiről azonban nem derült ki, hogy micsodák, mert vissza is kellett érni a sátorhoz. A Nérában fürdeni is lehet itt, meg hezsetölni (EKE szóhasználat, nem fedi eredeti jelentését) egy órácskát. Visszafelé valamivel szimpatikusabb volt már a völgy, bár fenntartom, hogy a Vargyas-szoros is van ilyen szép, jóval kisebb helyen. De az is igaz, hogy az ösvényről nem volt idő letérni és felfedezni a környéket, és egy idegen az Almási-barlangnál ugyanígy nem látná az eldugott helyeket. Szóval jó hely na, csak mi nem tudtuk feldolgozni kellőképpen.

Visszatérve, Ördög-tó mellett táborozó fiatalok takarosan összeszedett tábormaradványukat oltogattuk pár palack vízzel. Nem érdemelték meg, de kicsit untam volna futva menni vissza a sátorig az égő erdőn keresztül, mert már a szél kezdett erősödni.


Eleinte úgy volt, hogy a büdös életben nem jövünk ide vissza, de mégis lehet, hogy egy próbát megérne az északi rész is, főleg a "Kampók" miatt, mert már irtó kíváncsi vagyok, mik lehetnek azok.

Újsopotról Bozovics felé már van aszfalt, de sokkal rosszabb az út, mint Szenesfaluból, viszont legalább közel van. Ha már a térségben voltunk, a Bigéri-vízesést sem hagytuk ki, pedig ez aztán már tényleg a lepcsis kispolgárok szórakozása (ja, rajtam is tangapapucs volt). Paraszt módon mi is bemásztunk a kapu előtt, de nem azért mert nem akartunk fizetni, csak mert mindenki ott ment, s mi mint a juhok, utánuk. Pedig a parkból láttunk egy jobb ösvényt is utólag.  Szóval ti ügyesen fizessetek be, mert ebből tartják tisztán a helyet a sok slápos turista után.

Mellesleg, állítólag pont a vízesésnél van a 45-ös szélesség, vagyis kb. féltávon voltunk az öröknyár és öröktél között. Mostmár örökkétig ősz van na, már mondtam. 

2 megjegyzés:

  1. a Kampok (La Carlige) egy ferratas jellegu hely, ahol vajt osveny hijan a sziklapart oldalaban kapaszkodsz a drotkotelen. Nem nehez, ellenben itt a legszebb a szoros. Az Ordog-toig van meg 1-2 ilyen koteles hely, egyik mar valamelyest necces mert nagyon rozoga es hianyos a kotel. De a legeltantoritobb messze az hogy a La Carlige utan kenytelen vagy atgazolni a Neran, es ez bizony juni 1-en nem volt kellemes a majd derekig ero jeghideg vizben, 50m szelessegben! Nyaron kivul ez gyakorlatilag jarhatatlan es egy nagy zuhe elzarhatja a visszautat is. Koltoi kerdes, hogy mire forditottak a tobb mint ketmillio euros palyazatatot amit egy csomo tabla hirdet... Mi az eszaki oldalrol jartuk be, Szaszka/Potok felol, ott tele van gyonyoru vizesessel, aranylag gondozott es civilizalt is. Az eszaki bejaratnal van 6 sziklaba vajt barlang es a viz felett kb 50m levo kitett (de kenyelmes) osveny is. Maga a szorosbol nekem ez tetszett legjobban a panorama miatt. Egyszoval en ajanlanam eszakrol bejarni, de csak nyar derekan mikor alacsony es meleg a Nera.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi a Kampós felvilágosítást :) Csakis északról legközelebb. Hátha mire arra járunk rendesen ki is szegelik, bár hídnak nem örülnek, annyira eredeti, vad hely volt. Akkor mondjuk duzzogtunk kicsit az infrastruktúrán, de utólag mégiscsak egy szipiszuper hely na :)

      Törlés