Alsó-Nirvániában tett rövid, ám sorsfordító látogatása után, Szindbád balga módon, hatalmas elvárásokkal érkezett meg Közép-Nirvániába. Fölösleges kitérők helyett, egyből szállására sietett, hogy mihamarabb találkozhasson Vele.
Az odavezető úton egyre nőtt az izgalma ahogy Nirvánia elsuhanó tájaiban újra meglátta azokat a színeket és meghallotta azokat a hangokat, melyektől annyira nehezen vált meg legutóbb. De most nem ez érdekelte, csak a találkozásra várt. Ő azonban nem volt ott. Ez először csak felzaklatta. Biztosan valami félreértés.
Kutatni kezdett utána. Úrrá lett rajta a szorongás. Sorra vette a régi helyeket. Egész idő alatt próbálta utolérni, ám az utolsó pillanatban mindig elkerülték egymást. Vádolta magát és Őt is. Elkeseredett kergetőzés, de végül minden teljesen kicsúszott a kezei közül.
Összetörten, fáradtan, mérhetetlen csalódással keveredett haza. Nirvánia színpompája Nélküle csupán értelmetlen üvegpalota.
Később kapta az üzenetet. Ennyi volt rajta: Nirvániában nem érdemes akarni, csak figyelni és befogadni.
De itthon is mindig ugyanez van. Ezért olyan kevés a csoda.
De itthon is mindig ugyanez van. Ezért olyan kevés a csoda.
pedig itthon is csak ennyi a titok:...nem érdemes akarni, csak figyelni és befogadni...
VálaszTörlésígy nézve egész jó hely Nirvánia, meg az itthon is :D
Sejtelmes, szép és kicsit szomorú hely is ez a Közép Nirvánia...
VálaszTörlésOlyan mint a szirének éneke.