Infra, megint.

Kevés annyira giccses fotográfiai kifejezési mód van, mint az infrafotózás. Talán a HDR van versenyben vele. A színes vattacukorka fáknak van egy pillanatnyi impaktja, amivel meglepetésszerűen rátenyerel a hasnyálmirigyünkre, de érezzük, hogy nem ez a fotográfia fő csapásiránya. De attól még egy érdekes világ ez is, ha nem is esztétikailag, de tudományosan mindenképpen. 

Az elmúlt tíz évben szinte nem is vettük elő az infra-kamerát és most döbbenten látjuk, hogy az internet teleidesteli van videókkal, leírásokkal, könyvekkel, péperekkel a témában. De ha rászánsz egy napot, kiderül, hogy többnyire ugyanazt a néhány ismeretet rágják és emésztik újra meg újra a kollégák. 

Alapvetések

Az infra fotózásban számunkra azt volt a legnehezebb megugrani, hogy az egyes felvételi szűrők, illetve a szenzorok elé izélt Bayer-szűrők gyakorlatilag csak egy szűk sávban szűrnek. Azt gondoltuk (paraszti ésszel), hogy a kék pixelek csak a kék hullámhosszú fotonokra érzékenyek, a zöldre kevésbé, a vörösre meg leginkább egyáltalán. És fordítva is, a vörös a vörös fotonokra, de például lila már nem is létezik számára. Valahogy így:

Forrás

Tovább gondolva, azt hittük, hogyha a fullspektrumos gépre feldobok egy 680nm szűrőt, akkor a Red pixelek begyűjtik a látható vöröset 680nm fölött plusz az infrát, de a zöld pixelek szinte semmit nem világosodnak, a kékekről nem is beszélve. Gyakorlatilag egy teljesen sötét kék csatornát várnánk és egy majdnem teljesen sötét zöldet, a pirosat meg kiexponálva rendesen. Pedig tudjuk, hogy nem így van. Hiszen látjuk a gyakorlatban: 

As Shot beállítás, 950nanométeres szűrő mellett a kék csatorna nagyon is ki van exponálva,
mint Szarospista nevenapján, holott.

A minap felfedeztük, hogy az ND-szűrők, de még a polárszűrők is átlátszóak infrában. És ez történik a szenzorok Bayer-szűrőivel is. 

Forrás

Mindenesetre nem amiatt válik monokrómmá a kép infrában, mert egyre inkább csak egy csatorna gyűjti a fényt, hanem pont amiatt, hogy mindhárom csatorna érzékeny az infrára (persze nem  egyformán, innen a jelentős elszíneződés, kameratípustól függően). Már egy 550nm piros szűrővel is elérhetjük azt, hogy a kék csatorna szinte kizárólag csak az infra tartományt rögzítse (hiszen a látható kéket már elég jól blokkolja a sima piros vagy narancs szűrő is), Ilyenkor nem azért vannak kék színeink az infraképen, mert a látható kék fény exponálódik, hanem mert az infra fotonok rugdossák le az elektronokat a kék pixeleinkben. Így nyernek értelmet a csatornacserés trükkök.

Sajnos ilyen ábrát egyetlen gépünkre se találtunk. Ez egy fullspektrum  gép a MaxMax kínálatából

A herélt Sony F828

A digitális gépek hajnalán sokféle dologgal kísérleteztek, ami aztán nem vált be, és ilyen volt a Sony RGBE szenzora is. Az infrásított Sony kameránk egy olyan technológiát használ, amit kár kutatni, mert zsákutca, de nekünk mégis muszáj dolgoznunk vele, ha egyszer ilyenünk van. 

Forrás

Ennek az egyes pixeleihez nem is lehet hozzáférni, bár a RAW-bögyörésző programok tudják használni, de nem tudják korrektül megjeleníteni. Sőt annyira régi gép, hogy a kevés IR-konvertáló cégek DIY konverziós segédletei között sem szerepel ez a gép. Még egy spektrális válaszgörbés képet se találunk rá, így azt se tudjuk, a smaragd pixelek pontosan milyen hullámhosszakat is látnak és hogyan számítják bele az RGB kompozitba.

A Sony F828-on minél infrább szűrőt alkalmazva (620, 680. 720, 850, 950nm) rózsaszínből, bíboron keresztül, átcsúszik a kép monokróm kékbe. Szinte minden megvilágítási esetben és minden témánál a kék csatorna van kiexponálódva legjobban, mások képeinél (sima RGB szenzorok) inkább a vörös csatorna szokott karakteresebb lenni.

A fehéregyensúly

A színes fotózás egyik sarokpontja a fehéregyensúly. Az infrafotóknál ez egy elég absztrakt dolog, hiszen az infra nem színes. A tónusok különválasztása a cél ilyenkor, a későbbi feldolgozás érdekében. A gond csupán annyi, hogy létezik olyan infrakép, amire egyszerűen nem lehet rendes fehéregyensúlyt állítani, mert a hőmérséklet csúszka sem a Lightroomban, sem az Adobe Camera Rawban nem húzható le elégé balra (2000 Kelvin érték alá). Tipikusan az 550-650nanométeres szűrőkkel készült felvételeket érinti (Colour infra), mert ezeknél akkora nagy a vörösbe tolódás, hogy már nem elég a csúszka visszahúzni, de persze gépfüggő és a megvilágítás is játszik, például árnyékban narancs szűrővel sincs ez a jelenség. Szóval néha szükséged lehet egy olyan saját kameraprofilra, ami lehetővé teszi a hőmérséklet csúszka tovább tologatását is. Ezt DNG Profile Editorral lehet elvégezni, amit már használtunk az Utazásokban. 

Ez tipikusan olyan eset, amikor a felhőkre a beépített profil képtelen fehéret állítani. Fullspektrum + valami kínai majdnem narancsszínű vörös szűrő, mindenképpen 600nm alatt. 
Ettől függetlenül a baloldali sem használhatatlan, csak más megközelítést igényel a kidolgozásban.

Ha lusta vagy, csekkold, hátha a géped benne van ebben a profile packban, a miénk nem volt. Most arról ne is beszeljünk, hogy a majom Adobe Profile Editora nem képes a Sony F828-as Rawjából képzett DNG-t megbuzerálni, mert azért később megtaláltuk a megoldást, az 1.0.0.46. beta verziójú DNG Profile Editorral működik a dolog. Ha neked is ilyen ősrégi géped van, érdemes tenni ezzel a régebbi verzióval is egy próbát. Így kell saját Infraprofilt készíteni a különböző szűrőinkre (ugyanez videóval) többszáz kolléga bemutatta már a neten,. Tehát ezt a trükköt érdemes lehet megcsinálni 550-680nm környékére leszűrt gépekhez, de nem annyira elengedhetetlen, amennyire a neten mondják. 

Hogyan kell kinézzen egy színes infra?

Az interneten számtalan Inframegjelenítéssel találkoztunk. Mindenesetre színes infrákat, ahol a növényzet narancssárga, vagy pink színekben pompázik a kék ég előtt, leginkább konvertált gépekkel lehet készíteni. A spektrum arányai miatt. És nem lehet túl hosszú hullámú szűrőket sem használni, a 680nm fölötti szűrők (általában 720nm, 850, vagy 950nm) monokrómak. 

Mivel a használt szűrők karakterisztikái eltérhetnek, és a különféle gépek szenzorai is különböznek az IR-re adott válaszukban, ezért nehéz pont olyan képet csinálni a saját felszereléseddel, mint amilyet az interneten láttál. De azért elég jól meg lehet közelíteni egyes hatásokat. 

A csatornacsere 5 árnyalata

A csatornacserére ebben a videóban 5 módszert sorol fel a kolléga. A klasszikus R-B Channel Mixerhez némileg hasonlít az Invert, Hue/Sat, Curves és Levels módszer is (Color összhatásmódban), ez utóbbi négy ránézésre ugyanolyan eredményt is ad. A videóban el is hangzik, hogy talán teljesen ugyanaz, de mi leellenőriztük (differencies módszerrel) és nem. 

Az Invert, Levels és Curves valóban pontosan ugyanazt csinálja, de a Hue/Saturation egy kicsit különbözik. Talán az Invert módszer a leggyorsabb, ezt párhuzamosan mi is kitaláltuk annak idején, de hát tudjuk, hogy nem lehet már új dolgokat felfedezni. De mindegyikre vannak már actionök is. 

Érdekesség

Létezik ez az IR Chrome filter, ami mindenféle color swap nélkül hozza a Kodak Aerochrome hatást. 

Csomó letölthető cucc, profilok, actionök. Sajnos a Camera Profilok között semmi nincs az F828-ra, de a Nikon D5000 NEF-jeire több profil is ráhúzható. Újabb gépek előnyben.