Féltónus

A múltkoriban részt vettünk a Könyvtár egy programján, ahol egy magasnyomású nyomdagéppel kéziszedésű nyomtatványt készítettünk workshop jelleggel. Ott láttunk pár fotó reprodukciójára szolgáló cink, bronz, vagy réz klisét, amit még azelőtt készítettek, hogy a modern RIP szoftverek megjelentek volna. Utána is eredtünk a dolognak, de mivel ez 150-50 évvel ezelőtti technológia, nem sok nyomát találtuk az interneten, inkább csak régi szakszövegekben. 

Forrás

Forrás

Ha képet nem is kaptunk, de képet kaphatunk betűvel, arról, hogyan is néztek ki ezek az optikai rácsok. Itt egy részletesebb, ám teljesen illusztráció mentes leírás több módszerről. Nem kaptunk kedvet egyikhez sem. Itt egy másik leírása ugyanennek. Az üveg a kívánt LPI-nek megfelelő vonal-marásokat kapott, amit átlátszatlan festékkel töltöttek ki. Két ilyen preparált üveglapot összefordítva és 90 fokban elforgatva egy olyan átlátszatlan rács alakult ki, mint a fenti jobb oldali képen. Ennek a szendvicsnek az érzékenyített klisétől való távolságát kontrollálva (sok egyéb paraméter mellett) alakították ki az életlenséget. Ugyanezt a hatást már eleve fóliára is létre tudták hozni, fotóemulzióval (baloldali életlen rács), ezt viszont már direkt kontakt-másolhatták az érzékenyített klisére. 

Megpróbáltuk nagyban szimulálni írásvetítő fóliára nyomtatott rasztereket átvilágítva diavetítővel, de sokra jutottunk vele.

Ennél azért jóval gazdagabb a raszterelőállítás történelme. A levilágítás mellett a vegyszeres maratásnak is kismillió nyűgje volt (pl. alámarás), és ezekre rengeteg megoldás is született az évek során. Kár, hogy nem igazán találni olyan videókat, ahol megnézhetők ezek az eljárások. 

Forrás

Ezért szimulálni próbáljuk a dolgot, hogy legalább megértsük az elvet. Kezdésnek itt egy videó, amit leutánoztunk egy saját képpel. 

Az egyik legprimitívebb megközelítés a szimulációra, az hogy a kép főlé egy elblúrolt rácsot, vagy pontszerkezetet teszünk, mint ahogy a régi fotó-mechanikai eljárásban is csinálták. Normál blend módot használtunk, de érdemes végigzongorázni az összhatás-módokat, pl. a Hard mix, amennyiben a rács nem átlátszó, és erre egy Thrashold réteget teszünk.

vagy alternatívaként, láttuk használni kollégák által, a hasonló hatást kiváltó, extrém módon egy pontba húzott Levels réteget, ami szintén megvalósítja a valódi fekete-fehér dualitást, viszont nehezebb tologatni, mint a Thrasholdot.

Pontmátrix, Hard mix és Normál módon:

Vonalrács:

Egyik kézenfekvő módszer a Bitmap - Custom pattern. Amit a fenti linkek valamelyikén mutatott archaikus screenből hoztunk létre:

Ugyanez a Bitmap - Halftone - Round megoldással.

És a Filter-Pixelate-Halftoen szűrővel:

Közben találtunk egy másik patternet is, úgy tűnik az előző inverze lehet, ezt Youtuberól fogtuk ki. A kép jobb és bal oldalát a két patternnel HardLight összhatásban szűrtük a képre.

Bár a fotók reprodukálása érdekelt volna leginkább, azért a monotype és linotype technológiája is lenyűgöző. Na ezért volt a nyomdászok egészségére káros a szakmájuk. Itt meg egy másik linotype videó. És nem tudok nem gondolni arra, hogy egy ilyen gépben mi minden elromolhatott. Mit meg nem tettek az eleink, hogy olvashassanak... minket meg már fáraszt a betű is.

Ha csak egy videót néznél meg, ez lehetne az (milyen jó, hogy ezt a végére írtam, mi?)