Valahogy mindennel úgy van az életben, hogy amiből sokat kapunk, abból illik visszaosztani másoknak is. (Na jó, a pofonokról nem ezt gondoljuk.) Mi sem úgy születtünk, hogy minden kis eldugott zugát ismertük a minket körülvevő világnak, nekünk is megmutatták mások a jó helyeket. És amellett, hogy kurvajó érzés hozzásegíteni másokat is hasonló élményekhez, onnan is érezhető a harmónia, hogy ilyenkor hozzánk szegődnek kis állatkák, kolbászt-megvető önzetlenséggel kísérnek el kis- és nagykutyák utunkon, üdvözöl egy kisróka az út mellett, mókusok tartanak nekünk légibemutatót és vállunkra szállnak a pillangók is.
Na jó, a bokánkra viszont a szúnyogok cuppannak rá, de az erdő széle meg telidesteli van szederrel, málnával, homoktövissel, kökénnyel, az utak mentén sokféle szilva érik, a sátor köré meg alma potyog reggelre. Nincs telefonjel, nincs facebook és ilyenkor érzi az ember, hogy a helyén van.
Így volt ez a Horoabei-völgyében is, ahol éppen a mászósabb szakasz elejéhez érkeztünk időben, hogy egy magányos, elbizonytalanodott kolléga tőlünk merítsen bátorságot a folytatáshoz s velünk együtt tegye meg a hátralevő szakaszt, de az Orzei-szurdokban is, ahová mellénk csapódtak a kempingből az unatkozó sátorszomszédaink. Nekünk semmibe nem került, nekik rég elfeledett fiatalkori kalandok nosztalgialádáját sikerült felnyitni.
A Jalomica-völgye nem kifejezetten az erdélyiek célpontja, mivel észak felől egyszerűen nem esik útba. Pedig a Bolbocii-tó alatt fasza kis kemping van. Viszont át kell menni a patakon, a túl alacsony autókat lehet, ha ölben kell átvinni, de a normál kisautó azért elboldogul. Szinajáról aszfalton lehet megközelíteni. Na jó, azért ide sem érdemes hétvégén jönni, mint lassan már sehova. De ide kifejezetten ne.
A platón még megpróbáltuk a Vânturiş vízeséseket is megtalálni, de csak a legfelsőt sikerült abszolválni, a széldöntések eléggé elrejtették a lefelé vezető ösvényeket.
A Horoabei jelzetlen útja
Most, hogy a Tatár-szorost elvitte a víz, a Bolboci-tó csak jobbról kerülhető meg a Bucsecs szíve felé. Az út tökéletes, bár elég meredek. A Horoabeihoz azonban nem kell kimenni a Jalomica-Barlangig, hanem csak Pádináig. Innen jelzetlen az útvonal, az alagútig az Osmandot többször is be kellett vetni, mert az erdő gazdagon el van látva kusza nyomokkal csapásokkal, ösvényekkel.
De az alagúttól már nem lehet eltéveszteni az utat, és innen kezdődik a fürösztés is. Érdemes vízicipőt hozni, ha nem akarsz egész nap vizes bakancsban baktatni, ugyanis a létrák alá bevájt medencék kis hozam mellett is lábszárközépig-térdig érnek. Amikor úgy érzed, már kint vagy és lecserélnéd a zoknidat, akkor még legalább kétszer kell belegázolni a patakba.
Bár jelzetlen út, láncok és létrák vannak benne. Laza mászkálós-felfedezős világ, de rossz időben olyasmi lehet benne az élmény, mint amikor lehúznak a budin. A szoros felső kijáratától többféle körtúrában le lehet jönni, például a Jalomica-Barlanghoz, de mi a Strunga-nyereg irányába kerültünk. A Tatár-szoroshoz is van jelzés, de ekkor még nem tudtuk mennyire tette tönkre az árvíz azt, ezért mi csak visszaereszkedtünk a piros sávon Pádinához. Utunk idegesen toppantó csöpp, cuki bikabocikák között vezetett át a legelőkön. Sehol nem támadtak meg a kutyák. Fel is tűnt, hogy csak mifelénk vannak ennyire ideggyenge juhászkutyák, a Regátban minden kutyus filantróp.
A Strunga-nyeregben most emléktábla áll a '48-'50 közötti partizánok emlékére. Bár nem voltak nagy összecsapásaik a kommunista államhatalommal, de partizánéletük nem móka és kacagás volt, sokakat és családjaikat állandóan cseszegették a rendőrök, és a partyarcok nagy részét végül ki is végezték. (kulcsszó: Grupul Arsenescu). A híres nóta szerint még jól is jártak.
Visszafelé végig szaladtunk a Lăptici-tőzegláp tanösvényén. De csak azért, hogy ne hagyjunk maradékokat, mert tényleg semmit nem tanultunk belőle és az áfonyát is leették előlünk. Megnéztük a Tatár-szoros feldúlt útját is, amit pár hete tépett szét a Jalomica. Nem igaz, hogy gyalog sem járható, biciklivel is simán. Sőt bármilyen járművel, úthengerrel, kamionnal is végig mehetsz, ha egyetlen tízméteres szakaszon átviszed a hátadon a járművedet. Az alagutat végül nem mértük meg, mert csak én akartam nagyon bemászni. Tutti elvezetett volna a Bucsecs mélyén élő földönkívüliekig. Vagy izé, a földalattiakig.
A Zăganu- és az Orzei-szurdokvölgyek
Sátorszomszédainkkal vágtunk neki, a Zăganunak, ami egy sétálós terep le egészen a Scropoasa-tóig. Hozzánk csapódott a kempingből két unatkozó kutya is. A gátat megkerüli egy jelzett ösvény (Osmand is ismeri), az Orzei-szurdokvölgye azonban túloldalról nem látogatható. Mi egyik tiltótáblát se vettük észre, mert éppen másfelé néztünk. Kellett figyelni az ösvényt, na, helyenként nagyon omlós volt. Aztán amikor a gát közelében a hidak és ereszek kezdődtek, akkor meg azért nem figyeltünk a tiltásra, mert a lábunk alá kelletett nézni. Ide mondjuk már csak újdonsült kollégáink férfitagjai jöttek velünk, akiket gyakorlatilag így elraboltunk 2 órára. De mivel végül nem tagadták ki őket az asszonyok, ők is elégedettek voltak az eredménnyel.
Visszafelé a kempinghez, még megnéztük a 7 forrást, ami lentről elég impozáns vízesés, de ha felmászol a házig, akkor látod, hogy csak egy trehány vízvezetékszerelő munkája, ugyanis a falból törött csöveken ömlik kifelé a víz. Ezt a túrát mondjuk megúszhattuk volna szárazon, de visszafelé spriccolt ránk egy kevés vizet az eső is.
Most gondolkozok rajta, hogy amikor az útvonalakat kerestem, nagyon gyűlöltem volna a saját blogomat, egyik képen sem írja, hogy pontosan mit és honnan látunk, nincsenek idők, útvonalak, csak utalások. Hát szorri.
- Hát ötödikben, a múlt rendszerben, úgy tanultuk, hogy az ókorban az állam egy elnyomási forma, amit a kizsákmányolók hoztak létre, hogy hatalmukat fenntarthassák a kizsákmányoltak felett. - mondtam el egyszuszra, ahogy annak idején bemagoltuk.
Elmegyünk a Küküllő forrásához és közben sok-sok érdekes vizet találunk.
Az ember több mint fele víz, és igaz, hogy ez ma inkább más tájak vízgyűjtőiből származó, kamionnal szállított kóla, borvíz, meg sör, de évezredeken keresztül leginkább csak az a víz épült belénk, ami mellett éltünk (és amit apáink apáinak apái kipisiltek). Mert abból a patakból ivott az ősember, ami kéznél volt, nem hordta messzi tájról, illetve ha hordta, azok gyógyító vizek voltak, különleges felhasználásra. Mert az nem jár, hogy Udvarhelyen borszékit, Dornavátrán meg hargitait igyunk napmintnap. Most arról ne is beszéljünk, hogy a víz termékként értékesítése, nagyon nem áll messze attól, hogy a levegőt is palackozzuk. Lehetőleg petpalackba azt is. Ja, már ilyen is van.
Azért az jó szokás volt, amikor bivalyszekérrel hordták a szejke-vizet az udvarhelyieknek, minden nap frissen. 89 után egy rövid ideig újraéledt a szokás, három literes agyagkorsóban, igaz már traktorral hordták a vizet, és a tömbház bejáratánál tették le. Jó is volt gyerekként odaszaladni és nagyot húzni belőle. Már ki-ki a sajátjából, mert számozva voltak. Sajnos bele is lehetett köpni azokéba, akiket nem szívleltek a gyerekek. Azt hiszem emiatt is halt ki újra a szokás.
Tehát folyóvizeit ma már nem nagyon issza az ember, leginkább csak szarik bele, képletesen és képtelenül, de valóságosan is. És ez a víz nekünk a Nagy-Küküllő, ami a Görgényiből ered. Valahonnan.
A folyók forrása nem mindig egyértelmű. Egy Duna Visegrádnál nem téma, egy Olt Szeredában szintén egzakt, de amikor már szinte egyenrangú párdeci hozamú patakokra bomlik a forrásvidéken, akkor már nem annyira egyértelmű, a sok közül melyik csermely legyen a forrás. De nem csak a Küküllőnek nincs egyértelmű forrása. Ilyen például a Maros, aminek van turisztikai és földrajzi forrása is, egymástól legalább hat kilométerre. Most nem azért, de milyen sportértéke van egy "turisztikai" forrásnak, amit azért hoztak létre, hogy nehogy sérvet kapjon a hegyoldalban az, aki lusta dög felmászni az igazi forráshoz, de bezzeg fészbukra ki akarja posztolni, hogy ott volt a folyó bölcsőjénél? Na de vissza a Küküllőhöz.
Az útvonal Székelyudvarhely-Küküllő forrása a Görgényi platón keresztül. Útközben rengeteg érdekesség van, de most csak a vizes-jellegű látványosságokra koncentrálunk, ezért döntsd el, hogy a Görgényi-platóra hogyan jutsz fel, érinted e a Pléhkrisztust vagy a most újbavágott Oroszhegyi-Kilátót, vagy a nárciszmezőt. Első vizes állomásunk az Urusos kút, ami a környék egyetlen csodatevő forrása. Belengi egy csöpp pogány-ezós érzés. A madárijesztőt a gyógyultak ruháiból építi a nép.
Úgy tűnik, a helyiek a meleg Hargita-borvizüket gyógyítják hidegebbre benne, ami szinte blaszfémia, vagy nem is tudom. De mi van, ha valaki meg az aranyerét szeretné kúrálni, utána meg valaki az aftáját? Mi nem mertünk inni belőle.
Ezután a Szent-csendi tó következett, ami megdöbbentően le volt pusztulva. Ilyen volt 8-9 éve, mostanra meg ilyenné vált. A repülőtér maradványai se nagyon látszanak már.
Fenyőkút egy tőzegláp, amit a köz nagy mozgósításával hoztak létre (a deszkákon helyenként még kibetűzhetőek az adakozók nevei is), de mostanra helyenként azért le van robbanva. Mi észak felől érkeztünk a bejárathoz egy Osmand által jelzett ösvényen, így egy csöpp élményt kaptunk a kiépítetlen lápból is (lásd a bővebb nyomvonalat). Gazdag áfonyásra számíts a tanösvény mentén.
Innen beereszkedünk a Küküllő medrébe, Varság felé, és elrobogunk Tartód-vára alatt (gyalogos félórás kitérővel megejthető). Bár itt víz egy csöpp sincs, azért nesze egy kép.
A Nagy-Küküllő esetében az online térképek is kavarják a szart. Ugyanis, ha végigköveted a folyót, akkor ebben a hajtűkanyarban ér véget. Ugyanakkor 4 kilométerrel fennebb Átmenetileg zárva (WTF) mutatja az igazi forrást. Azaz dehogy is mutatja, állítólag ettől fennebb, még vagy száz méterrel, már kint a mezőn van az igazi forrás, a GPS csak egy előbújását jelöli az erdőben a kövek és a susnyás közül. A terep adottságaiból hamar kiderül, hogy ez a forrás nem is táplálhatja az előbbi hajtűkanyarban levő patakot, mert attól két völggyel nyugatabbra folyik, és csak jóval lennebb (2 km) ömlenek össze.
De azoknak jó, akik nem akadnak fenn ilyen marhaságokon, bármelyik forrással megelégednek és nem csinálnak ebből problémát maguknak.
Mindenesetre Varság végében véget ér az aszfalt, és a forrás alatt párszáz méterrel az út is megszűnik. A legvégét gyalog fogod megtenni. Székelyvarságra azt szokták mondani, hogy akkora, mint Bukarest, de ez nem igaz, mert csak harmad akkora. De azért jó nagy területen fekszik, majdnem kétszer akkorán, mint Székelyudvarhely. A görcs megfogja a lábadat, amíg keresztül-kasul biciklized.
Hazafelé, ha bírod még, kapaszkodj ki a Varsági-kilátóhoz és ereszkedj be a Csurgókő felé, ami a térség legszebb vízesése.
Ezután még van a Zetelaki tározó tava, amiben fürödhetsz egyet és készen is vagy. Az egész 98-110km között van, annak függvényében, hogy lazábbat szeretnél, vagy minden látnivalót bele akarsz e zsúfolni, de akkor korán indulj és vigyél magaddal lámpát is.
Van ez a duma, hogy minden pohár vizünkbe belevizelt Caesar. A császár úr, természetesen, nem a magyarországi Gordonramsay kutyája, a Cézá'. A kijelentés hatásvadász, de vajon egyáltalán igaz lehet e?
Nem túl sokan próbálkoztak a dolog számszerűsítésével, mi ezt, meg sokkal részletesebben ezt az oldalt találtuk. Úgyhogy megfuttatjuk a számítást szőr mentén. Úgyis gyerekkorunk óta meg akartuk számolni a megszámolhatatlant.
Feltételek:
Netes adat szerint kb. 1,26*10^21 liter víz van a Földön. Nyilván a körforgásból kimarad az a víz, ami jégbe fagyva várja a kiolvadást több százezer éve, de ezt most elhanyagoljuk, mert csak 1-2% közötti lehet az értéke. Elhanyagoljuk az azóta felbomlott és azóta összeállt vízmolekulákat is, mert ez a légköri oxigén körforgásával már igencsak elbonyolítaná a dolgot. Ezt viszont mindenképpen érdemes lenne valakinek megcsinálni, így azt is megtudhatjuk mennyi Cézárpisit tüdőzünk le. Hogy ne kelljen mesterséges intelligenciát, vagy hatalmas számítási kapacitást igénylő szimulációkat futtatni, feltételezzük, hogy volt elég ideje teljesen elkeveredni a császári pisinek a világ óceánjaiban, meg mindenhol. Továbbá eltekintünk attól is, hogy a víz és a vizelet tartalmazhat egyebet is, elenyésző mennyiségben.
Számítás
1 literben 55,55 mól, vagyis 55,55*6,02*10^23 molekula van, vagyis 3,34*10^25 vízmolekula (a neten is ennyit találtunk). A Földön tehát kb. 4,21*10^46 vízmolekula lehet (a neten erre 4,9*10^46 értéket kaptunk, tehát a nagyságrend rendben is volna eddig).
Kérdés, hogy Caesar utolsó vizeletével számolunk e (esetleg utolsó italával), mondjuk legyen 350ml (mint az egyik linken), vagy az egész élete során összepisilt mennyiséggel, amit egy kalkulátorral 41.308 literre tippeltünk. Mindkettőt megnézzük.
0,35liter pisi - 19,4 mól, vagyis 1,167*10^25 molekula
41.308 liter - 2,59*10^6 mól, vagyis 1,38*10^30 molekula. Vagyis a kettő közötti nagyságrendbeli különbség ötszörös (százezres).
Összegezve: teljes vízmolekulák száma 4,21*10^46.
350ml pisibenben 1,16*10^25
41.308 liter pisiben 1,38*10^30
Vagyis minden 3,6*10^21. vízmolekula molekula Caesar utolsó pisijéből van, és minden 3,05*10^16 molekula Caesar bármikori pisijéből (azzal se számolunk, hogy Caesar is megihatta a saját pisijét).
Konklúzió
Tehát minden kissörben (350ml) 3.222 darab pisimolekula van Caesar utolsó ürítéséből, és 380 millió darab olyan, ami elvileg élete során átment a császári pélón. (a fenti linken 2100 molekula jött ki, de negyed literre, a másik becslés sem tartja valószínűnek, hogy ne legyen a poharunkban egy molekula se, szóval a számítást elfogadhatónak tekinthetjük.
Utószó
Rögtön felmerülhet a kérdés, hogy mennyi igazság lehet akkor Mr.Busta dalában. Szerencsére ez a rövid idő kevés a teljes, homogén keveredéshez, segít hígítani a cuccot a felmelegedés is, de azért Esztergomtól délre már ne nagyon igyatok a vízből, sose lehet tudni.
És csak szólok, hogy a Földön eddig olyan száz milliárd nagyságrendben éltek emberek és nemcsak pisiltek. Jó étvágyat!
Homeopátia
A homeopátia igenis működik. A D(x)-potenciálás minden lépésben tízszeres hígítást jelent (10^X), a CH(x)-potencia, pedig lépésenként 100-szoros hígítást (100^X). A Caesar pélóján áthaladt molekulák, tehát D21, illetve D16 arányban készülnek, ha megfelelően rázogatta közben, ami ugye közepes potencia. Na, ettől van annyi hatalommániás fasz a világon.
- Te szereted a gyerekeket? - ezzel a kérdéssel fogadott Grimpix egy este.
- Hát tudod, kicsik, büdösek, mindenféle betegséget terjesztenek. És bár végtelenül ostobák, cserébe elképesztően erőszakosak.
- Egyet azért vállalhatnánk mi is. - mélázott el Grimpix.
- Tömbházban? Normális vagy?
- Miért? A gyermeksírás nem hallik az égbe! - ellenkezett Grimpix - Az lehet, de a betonban jobban terjed, mint az ütvefúró, meg a flex hangja.
- De olyan cukik!
- Tartsunk inkább kismacskát! - javasoltam. Az nem úgy trappol a lépcsőházban, mint egy megriasztott ménes. Felengedhetnénk a kanapéra is, mert nem szarna a kárpitra. - próbáltam meggyőzni.
- Te is kismacska lennél, ha anyádék is kismacskát akartak volna. - vetette közbe hűvösen Grimpix.
- És úgy talán nem is lennénk 8 milliárdan. Ráadásul én is legalább két embernek számítok az öko-lábnyomom alapján, pedig igyekszek úgy élni, hogy érezzem, kicsit szorít a cipő.
- Szeressen téged a cápa! - bosszúskodott Grimpix. De nem fejezte be a kérdezősködést.
Jurassic, Jurassic, mesebeli park :)
- Na jó, de kik a pedofilok? - Akik nem szeretik a gyerekeket? - folytatta Grimpix. Innen rögtön megértettem, hogy Grimpix megint internetezett.
- Nem Grimpix, a vicc szerint, akik nem szeretik a gyerekeket, elnyomják és megalázzák őket, azok a pedagógusok. De tudod, hogy nem minden pedagógus olyan, akad közöttük is pár rendes ember. A pedofilok meg különben is pont, hogy szeretik a gyerekeket.
- Jobban elítélik az emberek azt, aki simogatja a gyermeket, mint aki pofozza? Az miért baj, ha szeretik? Nem jól szeretik?
- Dehogyis. Ha önző módon szeretünk, az nem jó. Amikor a szeretetünktől a másiknak rosszabb lesz. - Ezt a felnőttek egymással nem csinálják?
- De csinálják, ráadásul a szociális, kulturális környezettől is függ, hogy éppen milyen az elfogadott szeretet.
- Az is önző szeretet, amikor beíratod focira a gyereket, mert neked nem sikerült a focikarrier?
- Általában nem az olyan szülőket hívjuk pedofilnak. A foci amúgy is inkább olyan buzis dolog - tűnődtem el - és az teljesen más, mint a pedofilia.
- Más? Azt hittem, az ugyanaz. Akkor ki a pedofil? - éreztem, hogy ezt a témát már nem lehet megúszni Grimpixszel, megadóan sóhajtottam: - Van, aki szerint már az is elég, ha két ember között nagyon nagy a korkülönbség. De ezekre külön szavaink vannak, mint például a cukrosbácsi meg a puma. Akik lehetnek megbecsült producerek, híres költők is, vagy csak simán vagyonosak is. Ezek ugyanis növelik a vonzerőt. Az emberek cikinek tartják ezt, de titokban irigykednek rájuk. - Még mindig nem értem - folytatta Grimpix.
- Na jó, tessék: akkor pedofil valaki igazán, ha gyermekekkel szexel. - böktem ki.
Grimpix szeme elkerekedett az ámulattól.
- A gyermekeknek nem szabad szexelni, meg szerelmeskedni?
- Dehogy szabad. Én például amikor szerelmes levelet rajzoltam az oviban Szendikének, az óvónő elcsípte és nyilvánosan megszégyenített a közösség előtt, ahol finoman fogalmazva, addig sem én voltam az alfa. Ezek után Ellának, aki már legalább 18 volt, már nem is küldtem el a szerelmes rajzomat, pedig ellovagoltunk rajta a naplementébe. - Heterónak lenni ciki volt a te gyerekkorodban? - kérdezte Grimpix.
- Akkoriban bárkit felszoroztak bárkivel. És annak annyi is volt. Érezni volt ciki.
- És a felnőttek csak úgy belepofázhatnak a gyerekek érzelmi életébe?
- A felnőttek mindenki más életébe szívesen belepofáznak. Ha csak egymással játszanak a gyerekek, akkor a prűd szülők megpróbálják lebeszélni a doktorosdiról. Meg azt is mondják, hogy az csúnya dolog megnézni Juliska csúnyáját és ugyanúgy tilos, mint ahogy fára mászni és pocsolyába ugrani.
- Pedig mindenki tudja, hogy ezek a legjobb dolgok. - mondta Grimpix.
Dirty Disney
- Meg, hogy a Jézuska szomorú lesz, ha magával játszik a gyerek. De ha a gyerek nagyobb, mondjuk már 13-14 éves, akkor sok szülő legszívesebben lepofozná a lányáról a legénykét a kapualjban. Ilyenkor már nem a Jézuska szomorú, hanem az egész család, hogy a lányuk egy büdös kurva. Meg mit szólnak a szomszédok.
- A felnőttek irigyek? - próbált tőrbe csalni Grimpix. - Mintha az nem lenne elég pályanehezítés a fiataloknak, hogy egyrészt azt se tudják mit kell csinálni, de ráadásul az sincs ahol?
- És persze legtöbbször az sincs akivel. Közben meg akkora indulat van bennük, amit a felnőttek már régen elfelejtettek.
- Csak azért mondod ezt, mert neked nincs gyereked! - vetette közbe Grimpix.
- Ja, ezt hívják objektív véleménynek. - válaszoltam.
- És akkor a felnőttek sem szexelhetnek a gyerekekkel? - tért a lényegre Grimpix. - Akkor legalább az egyikük tudná, hogy mit kell csinálni. Sok problémát megoldana.
- Isten őrizz! A mi kultúránkban főleg ők nem. Bár sokféle korhatár létezik, de mindig jó óvatosnak lenni.
- S akkor a csecsemőket szoptatni miért szabad? Nem attól traumatizálódtatok és függtetek rá a női mellekre egy életre? Pedig mennyi egyéb érdekesség volna még a világon, csillagászat, költészet... - A szoptatás az első táplálékforrás és az anya-gyerek harmonikus kapcsolatának egyik alapja.
- Bármeddig lehet szoptatni?
- Hát egy éves kor után gyanakodva nézik az ilyesmit az emberek. 4-5 éves gyerek esetén meg már kifejezetten rosszallják. - De tudod, volt az a dokumentumfilm, amit én nem nézhettem. - emlékeztetett Grimpix.
- Ja, felnőtteket már megint lehet. - pironkodtam.
- Az apák is szoptathatnak? - Na ők aztán végképp nem. - Miért, nekik nincsen elég tápanyaguk? - Éppenséggel volna. De az állatvilágra sem jellemző. Talán a korai fogzás miatt.
- Táplálékkiegészítőnek sem? Az apa-gyerek harmonikás kapcsolat nem fontos? - Ők nem és kész! Emlékezz csak az eredetmítoszra, a harmadik olaszt az apafarkas szoptatta, s látod, hogy annak is mi lett a vége.
- És a családon belüli szájrapuszi a gyerekkel normális dolog?
- Az semmi, van ahol Jaj, egyem meg! felkiáltással harapdálják és puszilgatják a tisztába tett gyerek rózsaszín valagát. Hát nem meg kell zabálni? Van család, ahol ez is belefér.
- És a családon belüli nudizmus traumatizálhat? - folytatta Grimpix.
- Én egyszer láttam nagyanyámat pucéron kirohanni a fürdőből, és csak azt csodáltam, hogy nem csípi oda neki a kredencajtó. Azért ez még nem trauma.
- De azért a gyerekek elől jobb eltitkolni az életnek ezt az oldalát, nem?
- Pont ezért találták ki a gyerekek a leskelődést. Aztán a 80-as évek vizuálisan ingerszegény állapotában, a szülők által néha hazahozott, kölcsönkapott német divatlapokban mi sose a kisvasutat néztük, hanem a fehérneműs képeket, mert némelyik csipkebugyi átlátszott. És nem kellett sokáig keresni, mert mindig oda nyílt ki legkönnyebben. A gyermeki lélek bármit képes megragadni a szexuális érése folyamán. Ha fogékony rá, észreveszi a tevepatát a bikinis üdítő-reklámban is. A reklámokkal meg ez a legkisebb baj. Grimpix megint pofákat vágott.
- Na jó, de akkor mi az a zaklatás - vetette fel - ugye csak felnőttek lehetnek zaklatók?
- Dehogyis. Egymás között is csinálják a gyerekek, már egészen kicsi kortól, verik, alázzák egymást. Ez a bullying. Akár szexuálisan is. Alsó tagozatban ilyen volt a mi időnkben a bugyilátogatás. Remélem kiment a divatból, én sosem vettem részt benne, de lehet csak azért, mert gyáva voltam hozzá. De voltak lányok, akik azért szenvedtek, mert az ő bugyijukat senki se látogatta. A gyermekek világa nagyon sötét, barbár világ. És néhány felnőtt benne ragad.
- De azért a serdülőkorral legalább javul a helyzet?
- Nincs elkeseredettebb és ugyanakkor gyámoltalanabb szexuális ragadozó, mint egy tizenegynéhány éves fiú. Egy papírtigris az esőben, aki mindig elázik. Egy életveszélyes kobrával összezárt szakképzetlen kígyóidomár. Mindegyik potenciális zaklató a mai norma szerint. De a lányoknak erre van pár csodafegyverük, amivel instant kasztrálni tudnak, ilyen például a mitbámúsz, a jóje ne nyúkáj, me megmollak! vagy a hülyevagy? nefogdoss!
Dirty Disney
- A lányok mindig elutasítók?
- Dehogy, hetedikben budipapírral gazdagon kitömött nadrágban vonultunk be páran a nyolcadikos lányok hálójába egy táborozáskor. De amikor kéjesen felénk markoltak, sikoltozva, egymást letaposva menekültünk ki az ajtón.
- S téged zaklattak gyerekkorodban? Rontottak meg? - szegezte nekem a kérdést Grinmpix.
- Ha engem 14 éves koromban a harmincas szomszédasszony berántott volna az ajtón és jól megcsinál, az nem megrontás lett volna, hanem megváltás. De fölöslegesen pislogtunk rá, mi, apró hangyabikák, nagy kéjsóvár bociszemekkel. Ki tudja, ma milyen ember lennék, ha az akkor megtörténik?
- Talán még lehetnél egy szociopata politikus is. - vetette közbe Grimpix. - Vagyis egyáltalán nem mindegy, hogy egy sör és hagymaszagú, ötvenes, pocakos Bélabá, pörköltszaft-foltos trikóban a zaklató, vagy egy fiatal, izmos tornatanár. Vagy egy fiúzenekar frontembere.
Grimpix megvetően nézett rám:
- Te tiszta beteg vagy.
- Hát tudod ez is kulturális. Voltak társadalmak, ahol teljesen elfogadott volt a fiatalok beavatása. És nem feltétlenül hetero kapcsolatban. Ókori Görögország, megvan?
Breakfree
- És az milyen műtét, ami nem átalakító? Ugyanolyan leszel, mint előtte? Annak mi értelme?
- Hát valóban sokan vitatják ezeknek a műtéteknek az értelmét. De a nemátalakító az pont, hogy de átalakít. Tudod, a micsodádat. Másmilyenné.
- Jú, ez olyan mint átbújni a szivárvány alatt? - értette meg Grimpix a lényeget.
- Olyasmi. Csak ez utóbbi lehetetlen, az előbbit meg sokan ellenzik, mert szerintük az ember nem döntheti el, hogy milyen nemű szeretne lenni. - Miért? - ez úgy tűnt, betalált Grimpixnél, mert a mai napig se tudjuk biztosan, hogy Grimpix valójában milyen nemű.
- Mert úgy gondolják, hogy a természet már eldöntötte. Vagy az Isten.
- És ha valaki csúnyának születik? Nyúlszáj, rejtett heréjűség, farkastorok, csípőficam? Ezeket is úgy kellene hagyni, ahogy a természet adta?
- Ó Grimpix, az emberek többsége nem gondolkozik ennyire komplexen.
- Akkor mégis eldöntheti? - kérdezte végül reménykedve. - Hát miért? Ki más döntse el? Nekem kellene eldöntenem helyetted? - kérdeztem vissza.
Sokáig hallgatott. Aztán: - A körülmetélés is ilyen nem átalakító műtét?
- Nem pont ilyen, de végül is átalakít. A világ férfilakosságának egyötödét érinti, és százmilliós nagyságrendben nőket is.
- Aszta, ezt is annyira népszerűsítik az oviban? - Nem. Meg se kérdezik a gyerekeket erről. - Ez olyan, mint amikor a kutyusok fülét olyan cuki hegyesre vágják? - Hát igen, de itt nem a fülét vágják. És tudtad, hogy sok helyen direkt érzéstelenítés nélkül csinálják, nagy családi körben?
- Hú, akkor a körülmetélés egy csoportosan elkövetett, csonkítós-bdsm swinger-pedo-gangbang?
Nem akartam rákérdezni, honnan ismer Grimpix ilyen szavakat. Így egy darabig hallgattunk.
- De mégis hány transz műtét van a világban? - Nem tudom, de a mellplasztika mellett eltörpül a számuk. Amiről szintén leginkább azoknak van lesújtó véleménye, akiknek semmi közük hozzá, mert se azzal, se anélkül nem jutnak hozzá azokhoz a mellekhez.
- Na jó, de mi van a vécékkel? Akkor honnan lehet tudni, hogy ki hova mehet be?
- Hát erre az lenne a megoldás, ha a vécék koedukáltak lennének. A fülkében úgyis magad vagy, akkor meg nem mindegy?
- Na és akkor mi van a sporttal? Azért ott mégiscsak számít, nem?
- Nem tudom Grimpix, mi nem nézzük a sportot, hanem csinálni szeretjük. Ott nincs jelentősége, mert sose azért sportoltunk, hogy nézzenek, maximum a lányok. Ha valakinek fontos a show, meg a pénz, az találjon ki erre egy besorolási megoldást.
Erős nő - South Park
- És a személyi igazolványba, szerinted, elég a két nem? Vagy kellene több is?
- Szerintem az államnak semmi köze, hogy mit hordok a nadrágomban.
- És tényleg vannak szakmák, ahol több a pedofil?
- Ez is egy tengely, aminek az átellenes végein vannak az igazán durva molesztáló pedofilok, akik megőrülnek a gyerekekért, másik oldalon meg azok, akik megőrülnek a gyerekektől. A szélsőség veszélyes. Mint Citrombá, aki tejesüveggel dobált meg rendszeresen. Na, róla tudtuk, hogy nem pedofil, de ettől még nem akartunk a keze közé kerülni.. A többség valahol fél úton van. De bizonyos szakmákhoz egyik oldalhoz közelebb kell állni, más gyerekét elhivatottság nélkül nem könnyű szeretni, mikor még tolerálni is nehéz. Vannak állatfajok, ahol gondozzák egymás kicsinyeit, de olyanok is vannak, akik elpusztítják. Mindkettőnek van evolúciós értelme.
- És a papokhoz miért kell hozzájuk engedni a kisdedeket? - Ennek is hatalmas irodalma van, de alapvetően a kereszténység az elfojtásra játszik. És annak nem mindig van jó vége.
- Úgy érted elfojtás helyett érzékenyíteni kellene, akár már az óvodától? Felvilágosítani, s akkor hátha kevesebb lesz a pedofil zaklató is? Nem veszélyes az érzékenyítés?
- Dehogynem, veszélyes! Minket román történelemmel, nagy dák királyokkal meg kontinuitással érzékenyítettek egyszer 5-6 évesen és képzeld, arra a napra román lettem. Alig jelentettem ezt be otthon, már utáltak is a magyarok, még sírt is anyám, hogy a fia román lett. De másnapra kialudtam.
- Na jó, de azért nem drag qeen lettél, csak román! - Hát az a székelyek szemében ugyanaz. De anyám cipőjét is felpróbáltam. Sőt paposat is játszodtam, meg rendőröset, meg katonásat. És egyik se lett belőlem, szerencsére. - Akkor nem is veszélyes, ha a gyerekeknek mindenfélét megmutatunk? - A gyerekek utánozó majmok. Bármire rákapnak és ugyanolyan hamar rá is unnak. Biztos van, aki visszaélne ezzel, de megmutatni mindent, ami az élettel kapcsolatos, minden korosztálynak a saját értelmi szintjén, szerintem alap. Lehet ha végre felnőne egy olyan generáció, amelyik nem üti bele az orrát más emberek dolgába. Se jobból, se balról.
- És mi van ha divat lesz a melegségből? És az ingadozók is kedvet kapnak? - Mi lenne? Vannak ennél pusztítóbb divatok.
- És hogyhogy a melegek elhatárolódnak a pedofiloktól? - kérdezte aztán Grimpix.- Lehetnének szolidárisabbak. Nekik igazán tudni kellene, milyen szopóágon lenni. - humorizált Grimpix.
- Az semmi. Azt látnád, ahogy a pedofilok hogyan határolódnak el a melegektől!
- Kikre gondolsz?
- Például az a sok homofób 30-40 feletti kvázi-pedofil férfi, aki naponta hülyét csinál magából a tizennégy-tizenöt éves csajok utáni szemguvasztással, füttyögtetéssel, beszólogatással. De közben büszke konzervatívok akik megvetik a melegeket. Mármint a férfi melegeket, mert a leszbikusokkal semmi bajuk nincs.
- Ezek a suttyó nyálcsorgatók is mind pedofilok? - csodálkozott el Grimpix.
- A korhatárokat figyelembe véve simán. De szerencsére a legtöbbjük nem tesz semmit, csak pettingelnek a gondolattal.
- Ez olyan, mint a gondolatbűn? Ez ugye csak disztópia, és a gondolatbűn nem is létezik?
- Hát de, a keresztény kultúrában sokféleképpen lehet bűnt elkövetni, gondolattal, szóval, cselekedettel sőt mulasztással is. - Gondolattal, szóval cselekedettel? - tette máshová a hangsúly Grimpix
- Ezt csak ők gondolják így, szerencsére - mondtam. - Ez maga az elfojtás.
- Hát nem az a lényeg, hogy ártunk e másoknak?
- Csakhogy az emberek szeretik bántani egymást.
- De ha a pedofília és a homoszexualitás nem ugyanaz, miért félnek az emberek a meleg-propagandától?
- Általában azok félnek, akik maguk is meg akarják szabni másoknak, hogyan éljenek, emiatt feltételezik, hogy alkalomadtán nekik lesz megtiltva egy s más. Két szűk, egymásnak feszült erőszakos tábor miatt most mindenki ideges.
- Amit összenyomnak, kiszélesedik, amit gyengítenek, megerősödik? - idézte Grimpix - És a gyerekek akkor nincsenek is veszélyben?
- De, a gyerekek nagy veszélyben vannak. Mindent felélünk előlük. Képmutató társaság az ember, az nem zavarja, ha pár évesek halálra dolgozzák magukat veszélyes hulladékbányákban a világ túlsó felén. Vagy éheznek, nem jutnak oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz a cigánysoron. Az sem zavarja őket, ha ki kell bombázni sokgyerekes családokat a házaikból. Mélyszegénységbe születni teljesen rendszerkonform, az bezzeg nem traumatizál.
- Most relativizálsz? - kérdezte gyanakodva Grimpix
- Igen, a gyerekbántalmazás nem csak szexuális lehet. Sok felnőtt anélkül is el tudja cseszni az utódaik életét. De a társadalom is el tudja cseszni egész családok életét.
- Ezért kell az államnak már valamit csinálni, nem?
- A hatalom-technika nem a gyerekek lelki épségéért aggódik, hanem a társadalom hergelésére játszik. Egymásra csibészeltetésére, rasszra, nemre, társadalmi osztályra, bármire, mikor mi a legalkalmasabb. És az emberek igénylik is ezt és nem a politikusaikat küldik el a francba, hanem egymást.
- És az igazi áldozatokat ki védi meg? - Sem a világi, sem az egyházi hatalmi berendezkedés nem kifejezetten alkalmas erre. Többnyire civilek szoktak tenni ezt-azt, de ők kevesen vannak.
- De legalább a zaklatók nyilvános megbélyegzése segít megelőzni a következő eseteket?
- Erről nekem a metoo jut eszembe, amit pár éve a másik oldal rendezett. Az érvénytelen hisztizaklatások rivaldafénye nem nagyon segített az igazi áldozatoknak. És láttuk, hogy a megbélyegzésnek is lehetnek ártatlan áldozatai. Most úgy tűnik a másik oldal is elirigyli az áldozati szerepet és emelt egyet a téten. De nem hiszem, hogy konzultáltak volna áldozatokkal és szakemberekkel.
- És én hány éves is vagyok? - kérdezte ravaszul Grimpix és éreztem, ahogy nekem feláll a szőr a hátamon.
