2018/01/17

Valóban zajosabb a kék csatorna?

Az világos, hogy van egy ilyen legenda (?). De ti mit tippeltek? Eddig mi is tényként kezeltük, de szúrópróbaszerűen végignézve a másfél évtizedes képarchívumot (több mint 8 különböző kamera), egyáltalán nem tűnik ez biztosnak. Persze, ha beírod a keresőbe, akkor számtalan magyarázat is van arra, hogy mitől zajosabb a kék (és hogy az miért nem baj), de az a gyanúnk, hogy ez a legenda valahol a legelső generációs digitgépek korából maradt fent, és azóta már egyáltalán nem ez a helyzet. 

A következő dolgokat kellene pontosan ismerni: mi a Nap fényének spektrális összetétele, mondjuk délben talajközelben, már itt belefutunk abba, hogy darabszámra, vagy energiára vonatkoztatva. Aztán nem tudjuk pontosan a Bayer szűrő karakterisztikáit sem. Meg a különböző energiájú fotonok kvantumhatékonyságát sem (jó esetben egyetlen adatot adnak meg a gyártók, ami vagy egy átlag, vagy nem tudni melyik hullámhosszra igaz).  Arra sem kaptunk egyértelmű választ az interneten, hogy az egyes csatornákat külön erősítik e még az ADC előtt, hogy a három színkivonatot egymáshoz kalibrálják, vagy ez már digitálisan történik.

Saját képeimen hol a piros, de néha még a zöld is zajos. Merthogy nem a színe, hanem az egyes csatornák világossága hordozta, hogy mennyire látjuk zajosnak az adott csatornát. Ettől persze még lehet zajosabb, de ugye a jel/zaj arány...


Na, akkor lássuk milyen kísérletet lehet erre kitalálni, aztán kiderül valamit sikerül e megállapítani. Fent különböző fényforrások spektrális összetétele látható. A tesztképekhez hagyományos izzót, halogénizzót, CFL égőt és hideg LEDet használtunk. Homogén megvilágítás, lencse a lehető legéletlenebbre állítva (hogy a felület textúrája legkevésbé zavarja az eredményt), kiátlagoló fénymérés. A képek közepét értékeljük, hogy a peremsötétedés se legyen tényező. A RAW konverziónál minden lehetséges korrekció kikapcsolva. Megkattintva 100%.

 A hagyományos izzó as shot fehéregyensúly mellett kicsit barnás tónust kapott. AdobeCamera Raw fehéregyensúllyal jól látható, hogy a vörös csatornát sötétíti, a kéket meg világosítja, picit a zöld is jobbra mozdul.

A halogén is barnás alapból, majdnem minden szempontból hasonlít a hagyományos izzó képére.

A CFL égő esetén a gép fehéregyensúlya jócskán mellényúlt. A kék csatorna egészen durván alul van exponálva, a vörös meg jócskán túlexponálva.

A hideg LEDet sem sikerült a Nikonnak a helyére exponálni. Itt a kék csatorna van durván felül-, a piros meg alulexponálva. Az eltérést nem számszerűsítjük, de több mint egy fényérték, tehát a kék és piros között több mint két fényérték különbség van. 


Na és akkor ezek a PS Levelsben mért értékek. Bár a Cambridge in Color is Standard Deviationnal próbálja megfogni a zajt, tisztában vagyunk vele, hogy ezzel csak a frekvenciáját írjuk le, vagyis a haranggörbe szélességét. Ettől függetlenül, alacsonyabb frekvenciás zajtól még jócskán terhelt lehet a csatorna. Ennek mérésére valakinek módszere? Mindenesetre semmiféle összefüggést nem sikerült felfedezni. A kék csatorna magas frekvenciás zaja ott a legnagyobb, ahol a kék csatorna a leginkább túl van exponálva (hideg LED), pedig az ellenkezőjére fogadtunk volna. Viszont a CFL esetén is a kék csatorna a sokkal zajosabb, ezt mondjuk így is reméltük, de azt már nem gondoltuk, hogy a fehéregyensúly állítás itt nem növelni, hanem pont csökkenteni fogja (2,18-ról 2,03-ra). Halogén esetén ugyanez a manőver picit növeli a zajt (1,78-ról 1,84-re). Izzónál meg pont csökkenti. Ki érti? Mindenesetre a négy esetből háromban a kék valóban jobban szór, bármit is jelentsen ez, viszont a csatornákat külön-külön 400%-ban szemlélve egyáltalán nem tűnik a kék zajosabbnak. 

2 megjegyzés: