Szegényember marx-generátora

Franc akart Marx generátort csinálni, hiszen az interneten már mindenki csinált ilyent, viszont azzal szembesültünk, hogy a kis sokkoló modul nem elég erős ahhoz, hogy Lichtenberg-fraktálokat villantsunk. Tehát valamivel fel kell bikásítani a centiméter alatti szikraközünket. 

Lehet kapni is ilyen szerkezetet, összeszerelve és kitben is, de sokan megcsinálják vizespohárból és gumislagokból is. Végeztünk pár mérést, de a vizespoharaink kapacitása elég soványka lett. Negyed nanofarád:

Ugyanis a dielektrikum (üvegpohár) vastagsága nem barátja a kapacitásnak. Papírpohár sokkal vékonyabb, de valamiért még gyengébb értéket kaptunk. 

Márpedig egy jó marx-generátorhoz nem ártana a 10 nF vagy akár nagyobb érték sem. A slagból készített ellenállások értéke 1-2Mohm környékén kellene legyen, ez csapvízzel majdnem sikerült is. Kétfélét próbáltunk, egy vastagabb akvarisztikai slagot és egy vékonyabb infúzióst.

Mint várható volt, a vastagabb ellenállása kevesebb. Ugyanakkor a cső hosszával egészen jól beállítható az ellenállás mértéke és valószínű, hogy deszt-víz használatával még nagyobb ellenállást is el lehet érni ugyanakkora szakaszon. Az viszont nem világos, hogy ezek az értékek idővel, amint a rozsdásodás megindul, elállítódnak e. Ugyanis a vas nittek pár nap alatt elrozsdásodtak és némi buborékképződés is beindult. De ezt már nem fotóztuk és méregettük, mert jobb ötletünk lett. 

Ludic úr csatornáján azt találtuk, márpedig benne bízunk, hogy sima negyed wattos ki ellenállásokkal is meg lehet csinálni a dolgot. Ő 3 ellenállást köt sorba, gyaníthatóan azért, hogy az egy ellenállásra jutó feszültség csak a harmada legyen, így nem húz majd át a szikra a rövidke ellenállás lábain. Mi három darab 470k-os ellenállással nagyjából az 1,5M  értéket céloztuk meg, és még zsugor-csőbe is becsomagoltuk, hogy kevesebb esély legyen az "áthúzásra"

Hat lépcsősre építettük meg bár van alkatrészünk még további két lépcsőre, de kicsit unalmas volt a forrasztás.  A kondenzátornak mindenképpen bírnia kell a nagy feszültséget, itthon csak 1nF értékűek voltak, tehát ebből gazdálkodunk.

A képen nem látszik jól a kondenzátorok közötti kis szikraköz, íme egy részlet:

Igyekeztünk a forrasztásoknál nem hagyni sok kiálló cuccot, meg a szikraközt is kunkorira csináltuk, mert azt olvastuk, hogy a csúcshatással sok teljesítmény megszökik a rendszerből. Valószínű, hogy a hatszoros erősítés nem teljesült a veszteségek miatt, de azért elég nagy szikrát kaptunk. A baj csak az, hogy ezzel a gány szerkezettel nem valószínű, hogy mernénk dolgozni egy sötétkamrában, vegyszerek mellett, vörös derengő biztonsági fény mellett. szóval nem egy életbiztosítás na. 

Nem kizárt, hogy végül mégiscsak fogunk vásárolni egy gyárit.