Mikor először készültem az Egyeskőre felkészítettek, hogy Balánbányára nincs amivel eljutni, és az különben is az a város, ahol soha senki sem mosoly...
A csillagvizsgálós bejegyzés kapcsán jutott eszembe a Mofetta a Szejkén. Azt hinnénk az események csak egy irányba zajlanak, vagyis, hogy ezen épület...
Ki hinné, hogy olyan csoda történhet a Naprendszer Cserehát nevezetű eldugott zugában, hogy 23 év után Székelyudvarhely úgy döntött, mégsem várja m...
Ki ne emlékezne még a Bușteni-i papíripar remek füzeteire? Ez a példány, Jocó tulajdona, 1 lej és negyvenöt baniba került. Ó, milyen mohón itták a ...
A bányavállalat 20 esztendeje élte
virágkorát. Azóta az ország sok gyárát, ami közvagyon volt, olcsón magánosították, majd eladták ócskavasnak. A ...
Qrva jó sorozat:)
VálaszTörlésEz valóban egy hangulatos sorozat, kicsit szomorú is, mert egy Romániában is lassan eltűnő szakma szebb múltját idézi. Más kérdés persze, h a bányabezárásnak és rekultivációnak nem egy mintapéldája a hargitafürdői kaolinbánya.
VálaszTörlés"Muffos kép" ezen jót mosolyogtam.:-)
VálaszTörlésIdővel azért reméljük eltűnnek ezek a maradványok, az ócskavas a begyűjtőhöz(csodálom, hogy még nem történt meg), a beton ide-oda ha egyébnek nem töltésnek, és a természet is begyógyítja a gennyes sebeket. Az ilyen állapotú gyárakat, bányákat már újra beindítani képtelenség.
Hai, Romania! Ez jut eszembe. Szakadt kócerájok! Jó tudosítás, meg kell fotózni, de one piece of broken thumbnails ígéretesebb, szívhezszólóbb téma!
VálaszTörlésezt is tiszta élvezet volt végig barangolni, nagyszerűen összehoztad.
VálaszTörlésRemek sorozat humorral fűszerezve!
VálaszTörlésNagyon tetszik!